Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-9

92 9. országos ülés 1910 Julius 9-én, szombaton. terelnök úrral további tárgyalásokat közvetlenül nem folytathatunk. Most pedig rátérek a magam feladatára. A Fejérváry-kormány kinevezése után, mielőtt még Maros-Torda vármegye közönsége a kormányt kinevező leirattal foglalkozott, és valamely irányban állást foglalt volna, Marostorda vármegye tisztviselői önként összegyűltek, tiszti értekezletet tartottak és ott kimondották az ellenállást. Határozatuknak leglényegesebb részeit felolvasom. (Olvassa) : )>összegyültek 1905 június 30-án Marosvásárhelyen, Maros-Torda vármegye székházában. Mi, Maros-Torda vármegye tisztikara szükségesnek Ítéltük, hogy addig is, a mig törvényhatóságunktól a részletes utasításokat megkapjuk, egybegyűljünk oly czélból, hogy ezen összejövetelünkön teljes egyértelműleg kimondjuk azt, hogy mindazon rendelkezések végrehajtását, a melyek alkotmányunkba, avagy fönnálló törvényeinkbe ütköznek, vagy azok megkerülését, vagy kijátszását czélozzák, megtagadjuk. Ezen eljárásunkkal egymással szemben egyenként és összesen teljes szolidaritást vállalunk. Miből kifolyólag alkotmányellenes bármely faktortól származó felfüggesztés esetén az illető tisztviselő állásának helyettesítés utján való betöltésére egy tisztviselő sem vállalkozik, mert ez állást megüresedettnek nem tekintjük. Azon nem remélt esetre pedig, hogy ha valamely tisztviselő ezen egyhangú lelkesedéssel kelt megállapodásunkkal szembe helyezné magát: az ilyen tisztviselőt a kartársi kötelékre méltatlannak és becstelennek nyilvánítjuk.« Aláirtak: Farkas Albert alispán, Erősdy Sándor vármegyei főjegyző (Felkiáltások a baloldalon : Finom ember ! Gavallér !) és a többi megyei tisztviselő. Ezt a határozatot különben maga Erősdy főjegyző fogalmazta. (Mozgás. Zaj a baloldalon.) A határozatot azután bemutatták a később megtartott közgyűlésnek. A közgyűlés helyeselte a tisztviselők állásfoglalását, s maga is a legteljesebb ellentállást mondotta ki. Erre azután a közgyűléseknek, feliratoknak, leiratoknak egész sora következett. Krístóffy belügyi ügyvivő a vármegye határozatait megsemmisítette, a vármegye viszont a maga határozatait fentartotta. A vármegye dotáczióját rövidesen megvonták és az alispánt, Farkas Albertet állásától felfüggesztették. A törvényhatóság azonban ezt a rendeletet sem hajtotta végre. Az ellentállás nyolczadik hónapjában azután a kormány u. n. teljes hatalommal felruházott kir. biztost küldött a vármegyébe. Kir. biztossá Vozáry törvényszéki elnököt nevezték ki, ugy tudom, Pancsováról. A kir. biztost kinevező leiratra hozott közgyűlési határozatot is felolvasom kivonatban. (Olvassa): »Határozat. Marostorda vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése a kormányelnök 1004/906. számú leiratát tudomásul nem veszi. A leiratban jelzett teljes hatalmú kir. biztos kiküldését törvény- és alkotmányellenesnek tekinti, mely ténynek alkotmányellenes voltán a különben is törvény- és alkatmányellenes ministerium ellenjegyzése sem változtathat. A törvényhatóság kijelenti, hogy a teljes hatalmú kir. biztossal az érintkezést megtagadja, tényeit, rendelkezéseit semmiseknek és érvényteleneknek nyilvánítja. Tokintettel azonban a kir. biztos idejöveteléből előreláthatólag felmerülő összeütközésekre, daczára annak, hogy a vármegye közönsége ma is abban a meggyőződésben van, hogy az önkéntes adók elfogadása és az önként jelentkező ujonczok besorozása megkerülése a költségvetési és. ujonczmegajánlási jogban lefektetett alkotmányjogi garancziáknak, a törvényhatóság tekintettel arra, hogy a nemzeti küzdelemnek kezdetén már kimondotta egyfelől azt, hogy a napi élet kérdései el kell hogy intéztessenek, és másfelől azt is, hogy a hatalomnak, tekintettel a küzdelem passzív jellegére, engednie kell, alkotmányjogi állásjsontjának fentartása mellett kijelenti, miszerint sem az önkéntes adó és ujoncz kérdését nem tartja annyira fontosnak, sem a mai helyzetet arra alkalmasnak, hogy ezekért a kérdésekért a vármegye nyugalmát és tisztviselői karának létkérdését veszélyeztesse. Ezekből kifotyólag az önkéntes adók beszolgáltatására és az önként jelentkező ujonczok előállítására vonatkozó tiltó rendeleteit hatályon kivül helyezi abban az esetben, hogy ha először a vármegyékbe kinevezett kir. biztos a vármegye területén meg nem jelenik, illetve megbízása visszavonatik ; másodszor, ha a nemzeti ellenállásban résztvett tisztviselők üldözésnek nem lesznek kitéve és hogy a vármegye alispánját és Kőrössy József főszolgabírót felfüggesztő ministeri rendelet hatályon kivül helyeztetik ; harmadszor, ha a vármegye dotácziója folyó évi április 1-től kiutaltatik ; negyedszer, ha a vármegye tisztviselői és községi elöljárói a meg nem szavazott ujonczok tényleges clőállitására és a meg nem szavazott adók kényszer utjáni behajtására kötelezve, illetve kényszerítve nem lesznek, és végül ötödször, ha a kormány kijelenti, hogy a fennálló tételes törvényeink rendelkezései rendeleti utón megváltoztatni nem fognak és törvény hatósági autonómiája felfüggesztetni nem fog. A mennyiben a fenti öt pontban foglaltak el nem fogadtatnának, a törvényhatóság a passziv rezisztenezia érdekében hozott összes határozatait fentartja. Végül pedig addig is, a mig a fenti megálkpodásban megállapított alternatíva elfogadása tekintetében a kormányelnök nyilatkoznék, a törvényhatóság czélszerűségi szempontból a tisztviselőket a királyi biztossal való legszükségesebb érintkezéstől nem. tiltja el. Egyidejűleg pedig eleve kijelenti a közgyűlés, hogy elvárja a bizottság tagjaitól, hogy a királyi biztos által egybehívott törvényhatósági közgyűlésen egyetlenegy bizottsági tag sem fog megjelenni, a tisztviselőket pedig az azon való megjelenéstől egyenesen eltiltja*. Azért olvastam fel ezt a határozatot, mert erről mondják, hogy a vármegye akkor leszerelt