Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-9

84 9. országos ülés 1910 Julius 9-én, szombaton. fel, hogy egy cseléd, a ki nem akar Szent Györgynapkor hurezolkodni, merjen a gazdája ellen szavazni. Már most, ha megyünk szavazni, és behozzák az uradalmi cselédséget, ott nem érvényesülhet senki más, ott nem történhetik meg senkinek az akarata, csak kizárólag a nagybirtokosé, (ügy van ! balfelől.) Ennek kitenni a kisbirtokosságot nem szabad ; nem szabad országos szempontból, nem szabad a méltányosság, nem szabad az igazság szempontjából, de nem szabad még a nagybirtok szempontjából sem, mert olyan ellentétet inditana maga ellen a népben, a minek jó következményei egyáltalában nem lennének, (ügy van balfelől.) Hisz az a nép, vagy az a népréteg, a mely le van szorítva a politikai érvényesülés teréről, az nem nyugszik abba bele, az érvényesülni akar és keresi az utakat és a módokat, hogyan és miképen érje ezt el. Már most, ha nincs megadva erre a lehelőség, ilyen szépséges utón, annak a népnek, a mely sohasem volt hazafelforgató és nem tört más osztályok ellen, nem marad más választása, mint oda menni azok közé, a kik azt mondják, hogy az urakat meg kell semmisíteni. (Felkiáltások jcbbfelől: Nó ! Nó !) Ilyen törvényt tehát, a mely ezeket az állapotokat képes felidézni, meghozni nem szabad. Sokszor hallottam emlegetni, vagy legalább is olvastam egyes beszédekben, hogy a magyarság szupremácziájának fentartásáért szükséges a pluralitás és ezért kell a kisgazda-osztály visszaszorítása. Hát engedelmet kérek, én magam is meg akarom tartani ebben az országban a magyarság fölényét, (Elénk helyeslés a baloldalon.) én is tartom magamat olyan magyar embernek és tartom a kisgazdatársadalmat is olyan magyarnak, mint bárkit ebben az országban. (Éljenzés és helyeslés a baloldalon.) De a magyarság fölényének fentartásáért nem szükséges a kisgazda-társadalmat politikailag lehetetlenné tenni. (Helyeslés balfelől.) Egy hang (a jobboldalon): Vannak kivételek is! Szabó István (nagyatádi): Kevés kivétel igenis van, hiszen a természetben nincsen is szabály, a mely alól kivételek nem volnának, de az ország legnagyobb részében ugy van, a mint én mondom, mert én tapasztalásból beszélek. Egy hang (a baloldalon) : Ott van Erdély ! Szabó István (nagyatádi) : Mi a kik a nép legalantabb álló rétegeiben vagyunk, a kik sokszor tapasztaljuk, hogy mi az, mikor nincs az embernek joga, a kik tudjuk és érezzük annak hiányát, azon az állásponton vagyunk, hogy Magyarország minden polgárának, a ki a haza fentartásához adójával, akár véradójával, akár pénzadójával hozzájárul, szavazati jogot kell adni, (Helyeslés a baloldalon.) még pedig olyant, a melyet érvényesiteni is lehet. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Mert hiszen, ha az Andrássy Gyula-féle pluralitási javaslat törvényerőre emelkedett volna, lett volna nekünk, kisgazdáknak, szavazati jogunk, de azt érvényesiteni nem lehetett volna, igy pedig az csak értéktelen holmi. Igen sajátságosnak tartom, hogy a többségnek vezére, a különben általam igen tisztelt gr. Tisza István ur, azt hangoztatja mindenhol és minden alkalommal, hogy a magyarság szupremácziájának és az intelligencziának uralmát a választói jogban biztosi tani kell. Az intelligenczia hatalmának biztosítását azonban én nem fogadhatom el, mert nem veszi figyelembe az indítványozó azt, hogy a magasabb néprétegek kezében van a vagyonnak óriási hatalma, a mit legyőzni hiába próbál az alantasabb népréteg; nem veszi figyelembe, hogy kezében van a szellemnek, a tudásnak nagyon sokat érő és messze kiható fegyvere és ereje; nem veszi figyelembe azt, hogy kezében van az államhatalom minden eszköze és daczára ennek az eddig félretolt néptől azt a tömegében rejlő erőt a tömeg erejét is el akarja tulajdonítani az által, hogy soha előre ne mehessen. (Helyeslés a baloldalon.) Nem helyes politika ez, mert az ilyen politika, a mely ily szavazatjogot csinál, a mely kiköt, a mely határvonalakat huz abban a tekintetben, hogy a nép nem tud érvényesülni, az idézi elő azokat az állapotokat, a melyekre az előbb rá mutattam és a melyek a népet ellene fordítják a magasabb osztályoknak. En az általános, egyenlő választói jog alapján állok. (Helyeslés a baloldalon.) Községenként akarom azt megcsinálni (Helyeslés a baloldalon) és titkosan. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Általános szavazatjogot kívánok az előbb elmondott okoknál fogva. Községenként kell megcsinálni a szavazat jogot, mert először is a fuvarköltségek elesnek, azonban van ennek még más oka is. A mikor rá gondolok a választásnál arra, hogy az állampolgár legszentebb jogának gyakorlásáról van szó és hogy a mostani esetben a nemzet koronás királya kérdezte meg a nemzetet, hogy mi a véleménye : felháborodással láttam, hogy a szavazás elé bocsátott polgárt csendőrséggel, katonasággal szorítják, mint a csordát az urnához. (Taps balfelől.) Sümegi Vilmos: A zsebükre ütöttek! Szégyen, gyalázat! Szabó István (nagyatádi) : Eelháborodással láttam ezen a választáson, hogy annak a népnek, a melynek legalább is egy része lelkesedéssel megy oda, nemcsak azt mondják, hogy ide menj, hanem egyszerűen odaszorítják étlen-szomjan, melegbenhidegben egyaránt. A községenkénti választói jog segíteni fog ezen. A népnek módjában lesz saját községében szavazni, nem lesz annyira kitéve a vesztegetésnek és ennek az állatias elbánásnak, hanem szabadabban fogja gyakorolhatni szavazati jogát. A titkosságot pedig azért kívánom, mert igen sok szavazó van Magyarországon, a ki befolyásolva van, a ki függ valakitől és a ki ha az illetők érvényesitik hatalmukat, kénytelen oda szavazni, a hova az, a kitől függ, kívánja. Ez nem szabad elhatározás. De ha a szavazás titkos lesz,— még pedig valóságosan, ne csak a formája szerint, mint a megyebizottsági tagok