Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-9
9. országos ülés 1910 Julius 9-én, szombaton. 81 néppel szoríttatták ki a népet ebből a házból. (Tetszés balfelől.) Hogy a törvényhozásban soha a szavát fel nem emelhette, az ügyek intézésébe bele nem szólhatott, hogy nem mondhatta meg, hogy mi fájt neki, ennek súlyos következményei voltak. Nem akarok senkit sem megsérteni, nem akarok állításokkal dobálózni, azonban meggyőződésből mondhatom, ha megnézzük az adótörvényeinket, oly állapotokat találunk ott, a melyeket egy igazságos ember, egy oly törvényhozó, a ki ismeri a dolgok másik oldalát is, nem statuálhatott volna. Ennek legnagyobb részt az az oka, a mint előbb is mondtam, hogy a mikor ezeket a törvényeket hozták, egyoldalúan jártak el, mert a nemzetnek, a melyre hozták, csak egy része volt a törvényhozásban, a másik része nem tudott bejutni. Ennek az a következménye azután, hogyha szétmegyünk az országba, és nézzük a földadózásokat, óriási különbségeket találunk a legtöbb helyen, nem mondom mindenhol, de az ország igen nagy részén, a hol alig egy dűlő határolja el a parányi birtokokat, a földszalagokat a szomszéd nagybirtoktól. Épen a múlt hetekben voltam, mint a megyei földadó-bizottság utazóküldöttségének tagja utón és láttam egyes helyeken, hogy a kisbirtokosságnak nem hogy jobb, sőt rosszabb földje az első, második, harmadik és negyedik osztályba van sorozva, a mellette levő nagybirtoké pedig a negyediktől a nyolczadik osztályba. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Egy hang (balfelől) : Az egész országban ez a rendszer ! Szabó istván (nagyatádi) : Ep egy erre vonatkozó kimutatás fekszik előttem, és esetleg azok, a kik nagynak találják a különbözetet, melyet emiitettem, utánanézhetnek ebben, nem igy van-e. Az ]907. évi állami költségvetésben szereplő 98 millió korona földadóból 69 milliót fizettek a kisbirtokosok és 29 milliót a nagybirtokosok, holott a nagybirtokosoknak épen kétszerannyi földbirtokiüí van, mint a kisbirtokosoknak. (Mozgás.) Hát itt sürgős és alaj>os segítségre van szükség. Mi nem kivánjuk azt, hogy most a nagybirtoknak adója emeltessék fel, de kivánjuk annak arányosítását, azt kivánjuk, hogy mi se fizessünk többet aránylag. A progresszív adózás is jogosalt, azonban előbb ezeket a bajokat kell orvosolni, hogy ne mondhassa az a kisgazda azt, hogy miért fizetek én 8 vagy 6 korona adót a földem után, mikor az a nagybirtokos fizet a földje után 1 vagy 2 koronát ? Az ilyen dolgok okozzák a bizalmatlanságot, az ilyen dolgok idézik elő azt, hogy a nép szidja az urakat, mert nem tud senkihez sem fordulni a maga bajával, és ha odafordul, elutasítják vagy. ki is nevetik. És akkor mi más ennek az ellenszere, mint a gyűlölet és ellenszenv ? Hogy a legszegényebb népnek milyen az adózási Tendszere, erre nézve egy példát hozok feL Mint községi biró tapasztaltam — még magam sem tudtam addig, hogy ilyesmi is létezik — de mikor KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. I. KÖTETszedtem a községbek' szegény nép adóját, láttam, n °gy e gy szegény ember, a ki nagy keservesen összekuporgatott pár száz koronát és vett egy hold földet, nagyon sovány földet, hetedik osztálybeli minőségűt, láttam az adókönyvéből, hogy 12 korona adóval van megterhelve. Megjegyzem, hogy a földadója csak 52 fillér volt, hanem egyéb adókkal együtt az összes adója 12 koronát tett ki. Akkor elszörnyűködik az az ember, hogy hát a földjének a jövedelme sem tesz ki annyit, mert ha bérbe akarja adni a földjét, nem adnak érte 12 koronát, hogy lehet tehát, hogy az állam tőle a föld jövedelménél is nagyobb adót követel ? Ilyen a mi adórendszerünk! Ha valakinek kevés földadója van, utána vetik a második osztályú kereseti adót. Gr. Károlyi József: Nem vetik, mert már nincs ! (Zaj a baloldalon.) Szabó István (nagyatádi) : Engedelmet kérek, ez az adózás most is fennáll. (Zaj.) A múlt országgyűlés meghozta ugyan azt a törvényt, a mely ezt az adónemet eltörli, de még nincs életbeléptetve és a mint hallom a t. kormány nem is szándékozik életbeléptetni. (Igaz I Ugy van ! balfelől.) És ha már azt látom, hogy az ilyen igazságtalan adónak eltörlésével nem sietnek, akkor azt is gondolhatom, hogy nem is akarják eltörölni. (Ugy van ! balfelől.) Hallom, hogy az adótörvényeket reformálni, módosítani, ujitani akarják ; nem tudhatom tehát, hogy nem épen ezt az adót akarják-e meghagyni. Én tehát jogosan panaszkodhatom ezen adó miatt, mert az még ma is fennáll. (Helyeslés.) És épen ez a második osztályú kereseti adó volt az, a mely még a legigazságtalanabb volt. Még a mostani formája mellett is, a mint az egy ministeri rendelettel javítva volt, az az arány benne, hogy megtartja a fokozatosságot a kisembereknél 200 koronáig, 200 koronánál azonban megáll és tovább nem megy ; és a ki fizet, nem tudom, 10.000 korona adót, az is csak 200 korona után fizet másodosztályú kereseti adót. Megtörténik ennekfolytán, — példával szolgálok — kogy egy harmincz holdas kisgazda fizet 28 K II. oszt. kereseti adót és egy 15.000 holdas nagybirtokos fizet 12 K II. oszt. kereseti adót. (Mozgás.) Tessék megvizsgálni, utána nézni. Kossuth Ferencz: Eltöröltük! Szabó István (nagyatádi) : Elismerésemet fejezem ki a múlt kormánynak, a mely eltörölte. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) De életbe léptetve nincs. Példának hoztam fel ezeket, hogy rámutassak, hogy az egyoldalú törvényhozás mit eredményez. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Ha tovább nézzük a dolgokat, hogy mit eredményez az, a mikor a társadalomnak csak egyik rétege, a másiknak bevonása nélkül, hoz törvényeket, csinál határozatokat és hajtja végre azokat: itt látjuk a regále-kártalanitás ügyét Magyarországon. A múlt évben interpelláltam itt ez ügyben, de választ nem kaptam. (Mozgás.) Ez a regále-kártalanitási ügy 1836-ban kezdődött. Akkor országos törvénynyel a jobbágy-közösségH
