Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-8

8. országos ülés 1910 július 8-án, pénteken. 5 ietlen äz, hogy fen tartsuk az egyenlőtlenséget a választójog terén. (Élénk helyeslés a bal- és a szMsöbaloldahn.) Bakonyi Samu: Ez a szabadelvüség! Énei­kül nincs szabadelvüség! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: A mi pedig a vá­lasztási eljárás nyilt vagy titkos voltát illeti, a most lefolyt választások folytán annak, a ki komolyan akarja a tiszta választásokat, a tit­kosságot föltétlenül követelnie kell. Mert engedelmet kérek, a mikor láttuk azt, hogy miként lehet törvényt tiporva és tör­vényeken keresztülgázolva a ravaszság s a ha­talom minden eszközével a polgárság meggyőző­dését befolyásolni, miként lehet azt átalakítani, miként lehet kényszeríteni az embereket, hogy másként szavazzanak, mint a hogy meggyőző­désük diktálja, (Felkiáltások a jobboldalon: Hát a terrorizmus? Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) akkor igenis kell követelnünk a titkos­ságot, mint egyetlen garancziáját a népakarat szabad megnyilatkozásának. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Igen csodálom különben, hogy Pető Sán­dor ó-budai képviselő ur megharagudott akkor, a mikor én az általános, egyenlő és titkos választói jogot követeltem. Peíö Sándor: Nem haragudtam meg, hanem azt mondtam, miért nem csinálták meg, a mikor többségen voltak? (Zaj a baloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Nagyon csodálko­zom épen azért, mert a képviselő ur jól tudja, hogy mi igenis az általános, egyenlő választójog mellett és a pluralitás ellen küzdöttünk és harczoltunk. (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Bakonyi Samu : Azért nem lehetett törvény a pluralitásból! Ezt nagyon jól tudja Pető ur! Pető Sándor: Miért nem csinálták meg ? Gr. Batthyány Tivadar: Ha nekünk adták volna a hatalmat, meg is csináltuk volna! (Nagy zaj és derültség a jobboldalon. Élénk helyeslés a baloldalon.) Bakonyi Samu: Hát olyan rossz dolog a hatalom ? Ertsey Péter: Ne váltak volna el Kossuthék­tól, maguké volna a hatalom. (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar: Ugy látszik, nem értették meg, a mit mondtam, mert különben aligha nevettek volna. Hiszen, a midőn mi a többség részesei voltunk, nem csináltunk titkot abból, hogy a pluralitás ellen küzdöttünk. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Pető Sándor: A végén! (Zaj, derültség a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Nem a végén, hanem az elejétől kezdve! Különben azoknak az uraknak, a kik itt nagyon örülnek, megjegyzem, hogy nem fo­gok beugrani, nem fogom ezt az örömet nekik megszerezni, csupán megfelelek Pető képviselő KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. I. KÖTET. urnak és megyek tovább a küzdelemben — saj­nos — önök ellen. De különben igen csodálom, hogy a több­ségi padokban akkor, a mikor mi az általános, egyenlő és titkos választójogot kibánjuk, olyan nagy a felháborodás. Pedig a mikor én és a függetlenségi és 48-as párt az erről szóló tör­vény megalkotását kívánjuk, az önök szempont­jából igen jd társaságban vagyunk. Jól méltóz­tatnak tudni, hogy az igazságügyminister ur ugyanazon az állásponton van, mint mi. Jól méltóztatnak tudni, hogy Lukács Lászlő pénz­ügyminister ur körmöczbányai beszédében a vá­lasztói jog olyan széles kiterjesztését kívánta, a mely teljesen megfelel az általánosság és az egyenlőség elveinek. Fodor Kálmán : Azzal trafikáltak! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Köteles vagyok emlékeztetni az urakat — és itt nem K fognak megakadályozni közbeszólásaikkal — arra, hogy e parlament első érdemleges tár­gyalásának napján a többség volt mely a kisebbségi szónokokat közbeszólásaival megzavarni akarta. Ha később kénytelenek lennénk mi is felháborodni, erre a precedensre fogunk hivat­kozni. Sándor Pál: Nem ijedünk meg az ob­strukciótól! Justh Gyula: Agent provocateur! Gr. Batthyány Tivadar: A választójog kér­désében kénytelen vagyok, a nélkül hogy a részletekre kiterjeszkedném, — fentartom ma­gamnak a jogot erre más alkalommal — meg­jelölni az elveket, az alapirányokat. Erre nézve csak egy kijelentést vagyok bátor megtenni. A trónbeszéd biztosit bennünket arról, hogy a magyar állam egységes jellegének teljes meg­óvása mellett kívánja az általános választói jogot megalkotni. (Helyeslés.) Hát én kijelen­tem, t. képviselőház, hogy nem tudok magyar embert elképzelni, aki másként . . . (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Ugron Zoltán : Hát a ki az általános, egyenlő, titkost követeli? Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a közbeszólásoktól tartózkodni, mind­két oldalon. (Helyeslés.) Gr. Batthyány Tivadar: Ismétlem, nem tudok magyar embert elképzelni, a ki másként akarná a választói jogot megalkotni. A »miként«-re nézve azonban, épen a magyar állam nemzeti jellegének szempontjából merem állítani, és meg­állapíthatom statisztikai adatokból és az élet adataiból is, hogy mentül lejebb megyünk az anyagi czenzus elhagyásával az értelmi czenzus alapjáig . . . (Felkiáltások jobbfelöl: Hogy lesz ez egyenlő? Zaj.) Hát kérem, vagy lehet itt be­szélni, vagy nem! (Nagy zaj és közbeszólások.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Kérem a 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom