Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-8

8. országos ülés 19Í0 Sümegi Vilmos: El kell törölni a főispáni intézményt. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Sajnálom, de kénytelen vagyok lehetőleg röviden még folytatni a választási eljárásra vonatkozó megjegyzéseimet. (Halljuk! Halljuk!) Kénytelen vagyok újból utalni arra, a mit beszédem során már emiitettem : a gyülekezési jognak kezelésére. Nem fogom az urakat untatni hosszas példák czitálásával, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) csak egy speciesre akarok kiterjeszkedni, a melyet közelebbről tapasztaltam és a mely mutatja, hogyan történt a gyülekezési jognak a választásoknál ilyetén szabadelvű élvezete. (Zaj balfelöl.) Szmrecsányi György: Még most is! A tapolcsányi diszpéldány! Gr. Batthyány Tivadar: Egy képviselőjelölt el akart menni egy községbe programmbeszédet tartani. Pártja bejelentette, hogy a jelölt ekkor és ekkor meg fog jelenni. Azok az esetek számosak voltak, a hol pure et simple nem engedélyezték, de ez egy uj species, a melyet most láttam és hallottam először. A főszolgabiró azt rendelte el, hogy igenis, a jelölt ur beszélhet párthívei előtt zárt vagy elzárt helyiségben. Párthívei előtt! Ennek végrehajtása pedig a a következőkép történt. Kijelölték a választói gyűlés helyéül a községház udvarát; szabad, nyilt helyen, a hova a nép odajöhetett volna, meg volt tiltva a gyűlés. A kapunál ott állt 20 vagy 24 csendőr, a községi elöljáróság, illetőleg a jegyző pedig" egyenként osztályozta a választókat. A ki biztos párthíve volt, azt beeresztették, a ki ellenpárti vagy indifferens volt, vagy nem választó, azt nem eresztették be a gyűlés helyére. Hát miért megy a képviselőjelölt programmbeszédet mondani ? Hogy megismertesse az összes polgárokkal elveit, (Ugy van! balfelöl.) hogy propagandát csináljon. Rafináltan megengedték a gyűlést, de csak a biztos választók előtt volt szabad beszélni, a kik előtt pedig ez teljesen felesleges volt. Ez megtörtént; ha ugy tetszik, megmondom, hogy kivel? Velem. Megtörtént az is, hogy teljesen békés községben, a midőn az utczán sétáltam, előttem négy, a hátam mögött is négy csendőr ment. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon •' Megvédelmezték! Derültség a jobboldalon.) Szmrecsányi György: E felett nem lehet viczczelni! Gr. Batthyányi Tivadar: Pedig erre nem volt szükség, mert megjegyzem, hogy ez olyan községben történt... (Folytonos saj.) Elnök : (Csenget.) Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: ... a hol teljes béke és nyugalom uralkodott és abszolúte nem gondolt senki sem arra, hogy valami baj történhetik. július 8-án, pénteken. 63 De megtörtént máshol olyan eset, hogy az ellenzékiek választói gyűlést hirdettek. Engedélyezték azt a gyűlést, meg volt szabad tartani, de 100 — 200 lépésnyire a gyűléstől, csendőri kordon mögé húzódott a főszolgabiró, oda állította a rezes bandát és avval muzsikáltatott szakadatlanul, hogy a polgárok az egész beszédből nem hallottak semmit, (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Jó fogás!) Sándor Pál: Az önök részéről is megtörtént! (Derültség jobb felől.) Nyíregyházán! Jelen voltam ! Gr. Batthyány Tivadar: Hát ugy vagyunk ezzel, t. képviselőház, hogy mosolyognak rajta az urak, mosolygunk mi is de ez a gyülekezési jognak olyan fiagráns megsértése, a melyet kellőképen jellemezni sem lehet! (Folytonos saj. Elnök csenget.) Sándor Pál (közbeszól.) Gr. Batthyány Tivadar: Ha a t. képviselő urak közbeszólnak, azzal csak tovább fog tartani felszólalásom: engem ugyan zavarba nem hoznak, ezt Sándor Pál t. képviselőtársam nagyon jól tudja. íme t. képviselőház, igy kezelték a gyülekezési jogot ott, a hol egyszerűen el nem tiltották a gyűléseket. De menjünk tovább. (Halljuk! Halljuk!) Itt van a tisztviselőkkel való elbánás. Hogy itt minő terror fejtetett ki, arra nézve ezer meg ezer példát lehetne felhozni. (Halljuk! Halljuk!) Hogy azonban a tisztviselőknek, az alkalmazottaknak a szavazati jogát miként lehet neutralizálni, arra csak egy példát vagyok bátor felhozni. Minden látszólagos sérelem nélkül, az igen t. kereskedelmügyi minister űr vagy közegei adtak erre nézve útbaigazítást, a mennyiben igazán különös véletlennek lehet tekinteni, hogy épen június 1-ére egy egész sereg kolozsvári vasutast Budapestre rendeltek be. 1-én reggel 7 órakor kellett nekik Budapesten jelentkezni, Hogy milyen sok dolguk lehetett, azt mutatja az, hogy egész nap az utczán őgyelegtek és nézték a választásokat. Miskolczról Sátoraljaújhelyre. Sátoraljaújhelyről Miskolczra rendelték át az egyes tisztviselőket, és igy tovább, ugy hogy a vasutasoknak egész tömege június 1-én útban volt, még pedig nem rendes hivatalos úton, hanem külön kiküldetésben, vagy külön berendelésben. A különös csak az, hogy ezen kirendeléseknél azokat küldöttek el a választás elöl ilyen fontos szolgálati teendőkben, a kik mindig ellenzéki érzelműek voltak. (Ellenmondások a jobboldalon.) Ez igenis ugy van, t. uraim. Neveket nem fogok említeni, mert nem szándékozom az illetőket kiszolgáltatni, hanem igen sokan jelentkeztek nálam személyesen, vidékiek, vasárnap, bemutatták, hogy rendeletet kaptak, hogy 31-ikén ezen és ezen a vonaton utazzanak el, jöjjenek Budapestre, vagy menjenek ide vagy ocla, és a választások megejtése után egy-két nappal ismét