Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-6

juÜas 2-án, szombaton. M 6. országos ülés Í9W í>: Zlinszky István : Persze, érzi az ember az izgatásokat! (Derültség. Zaj.) Szmrecsányi György : Hát t. ház, én azt kér­dem, odajutottunk-e, hogy Magyarországon már a maga igazsága mellett nem lehet agitálni ? Hát hiszen a t. nemzeti munkapárt szintén agitált a maga érdekében. (TJgy van! ügy van! Zaj a haloldalon.) Förster Aurél: Még pedig csendőrökkel! Szmrecsányi György: Az igen t. kormány tagjai szintén szokatlan éles hangú beszédekkel járták be az országot, (ügy van ! Vgy van ! a hal­oldalon.) Mit tettek ? Agitáltak. Hát vájjon mit szóltak volna hozzá, ha véletlenül a minister urak közül valamelyik Tapolcsányba kerül és a fő­szolgabíró — nem ismervén fel — ellene szintén ilyen határozatot hozott volna % (Derültség. Zaj a haloldalon.) Hieronymi Károly: Felebbeztünk volna ! (Zaj a haloldalon. Felkiáltások balfelől : Kérdezték volna az életkorát!) Elnök : Csendet kérek ! Szmrecsányi György: Azt mondja továbbá ennek a határozatnak az indokolása, hogy nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a nép és a hatóság közt az összhangot bárki is agitáczióval megbontsa. Nohát, a hol az a tisztviselő a törvény keretein tulteszi magát, a hol jogtiprásra vállalkozik, a hol erőszakoskodik, hát ottan igenis mi az ellenzék nemcsak jogot, de kötelességet teljesítünk akkor, a mikor az ily eljárást sajtóban, népgyűléseken és mindenütt, az ilyen hitvány eljárást megbélyegez­zük, (ügy van ! ügy van ! Helyeslés a baloldalon.) Ezen működésünkben bennünket megakadályozni senki sem fog és az ilyen monstruózus határozatok még csak megerősítik bennünk az agitálásra való készséget, (ügy van !• ügy van ! Helyeslés a bal­oldalon.) T. képviselőház ! Itt ma három interpelláczió hangzott el. Egyik Bernáth Béla tisztelt barátomé, a kinek interpelláczió]ából tudomást szerzünk arról, hogy elemi csapások tesznek koldussá egész vidékeket. A másik Giesswein Sándor t. képviselő­társam interpellácziója, a melyikből azt látjuk, hogy a kultúra Ilamok között mi milyen utolsó fokon haladunk, (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon. Helyeslés a baloldalon.) hogy a munkás­jóléti intézményeket semmibe sem veszik. (Igaz I ügy van! a haloldalon. Zajos ellenmondások jobb­felől: Ezt Giesswein sem mondta! Elnök csenget.) Zboray Miklós : Most sem kaptunk határozott Ígéretet. Szmrecsányi György: Különösen áll ez Tren­csén vármegyére, a hol az iparhatóság már hóna­pok óta kortesczélokat szolgál, nem pedig hiva­tali kötelességét teljesiti. (ügy van! Ügy van! a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Kammerer Ernő: Hát csak öt hónap óta hasz­nálják a foszfort ? (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Zboray Miklós: Csak a szépművészeti mú­zeumban van kultúra, a hol a gipszszobrokat be­bronzirozzák. (Zaj. Derültség.) Elnök : Csendet kérek ! Szmrecsányi György: Én pedig interpellá­cziómban rámutatok arra, hogy az elemi csapások által agyonsanyargatott és a kellő munkásvéde­lemben nem részesített nép még a hatóságok tá­mogatása helyett a közigazgatási brutalitásoknak is ki van téve. (Igaz ! ügy van ! a haloldalon. Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Molnár János : És személyes szabadságában meg van támadva. Szmrecsányi György: Személyes szabadsága ban is sértik! (Felkiáltások jóbhfelől: Mert eljár­nak az izgatókkal szemben ? Zaj. Elnök csenget.) T. képviselőház! Ezen határozat, indokoló részével együtt szomorú, de hü képét nyújtja a mi közigazgatási állapotainknak. (Felkiáltások jóbhfelől: Eláll! Zaj. Elnök csenget.) Ez a hatá­rozat bizonyítja és igazolja azt, hogy ez a fő­szolgabíró, a mikor a törvényeket végrehajtja, nem a közérdeket tartja szem előtt, hanem első­sorban kortes- czélokat szolgál. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Ez a határozat igazolja azt, s ez kizáró­lag csakis az abszolutisztikus rendszereket jellemzi, hogy spiczli- és kémszolgálatokat honosítja meg nálunk. (Igaz ! Ugy van ! balfelől. Zaj és felkiál­tások a jobboldalon.) Vermes Zoltán : Hát a néppárt mit csinált ? Szmrecsányi György : En megmondom Ver­mes Zoltán képviselő urnak, a ki közbeszólásban kérdést intéz hozzám, hogy mit csinált a nép­párt ? A néppárt a maga igazsága mellett agitált, de . . . (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) B. Lévay Lajos : Kegyszerekkel való vissza­éléssel ! Majd beszélünk róla! A bíróságok be­szélnek majd róla ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: A néppárt, igenis, a maga programmja mellett agitált, de hogy a nép között helyenkint nagyfokú izgatottság volt, annak nem mi voltunk az okai. . . (Nagy zaj a jobbolda­lon : De igen ! Maguk csinálták) . . . hanem az a brutalitás, a mivel a közigazgatósági hatósá­gok tul merészkedtek tenni magukat a törvénye­ken és erőszakosságokat követtek el ellenünk. Zboray Miklós : Piszok módra ! (Zaj.) Szmrecsányi György: Különben illusztrálá­sául annak, hogy hogy bántak el velünk pld. Trencsén megyében, bejelentem a háznak, hogy engemet, a mikor a választások előtt választói­mat látogattam, állandóan hat csendőr kisért. (Derültség. Felkiáltások: Vigyáztak rá!) Egy hang (a baloldalon) : Engemet meg nyolcz ! (Elénk derültség.) Haller István : Tiszát meg száz ! (Zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: A mikor aztán az illető polgárhoz bementem a házba, kettő közülök az utón maradt, kettő az udvaron állt meg és kettő oly vakmerő volt, hogy bejött utánam a magán­lakásba. (Zaj a báloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom