Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-22
22. országos ülés 1910 Julius 25-én, hétfőn. 399 Szmrecsányi György: És érdemes követe ! Kun Béla : ... az én régi nagyváradi honostársam, hogy: peccatur intra rmiros et extra, hogy el kell néznünk azt, hogy önök is visszaéltek a választási jog gyakorlása közben az igazság rovására, mert mi is visszaéltünk : ezekre vonatkozólag csak annyit mondok, — és ezt pártom nevében hangsúlyozom, — hogy nem tagadom le azt, a mit mi tettünk, de a mit mi tettünk, csak csepp volt ahhoz a tengerhez képest, a mit önök tettek, és védekezés volt azzal az eddig még nem tapasztalt, reánk a hatalomnak minden eszközével törő támadással szemben, mely a mi sorainkat nemcsak megritkítani, hanem teljesen kürtani akarta a parlament szinteréről. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök ur azt mondotta, a főispán urakról szólván múltkori beszédében, hogy ezek a főispánok csak kötelességüket teljesítették, mikor ugy jártak el, a képviselőválasztásoknál, mint a hogy eljártak, mert hiszen a főispánok nyíltan, a törvény értelmében is a kormány bizalmi férfiai, ha tehát ők a kormány kezére jártak, ezért őket vádolni nem lehet, mert a törvény szabja meg azt a határt, hogy meddig mehetnek el. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Hogy miképen cselekedtek a más vidéken lakó főispánok, azt nem tudom, de hogy a mi vásárhelyi főispánunk miként cselekedett, azt röviden elmondom, nem azért, mintha személyét bántani akarnám, mert az igazság kedvéért tartozom kijelenteni, hogy ő közigazgatásilag nagyon tanult, képzett és messze múlt tapasztalataira visszatekintő férfiú. T. képviselőház ! A mi főispánunk azonban a választások előtt — méltóztassanak önök megállapitani, hogy tényleg a törvény értelmében járt-e el — a választások előtt hat nappal magához hivatta a külterületi állami népiskolák igazgatója utján a külterületi tanítókat . . . Sümegi Vilmos : Mindenütt megtették ! Kun Béla: Magához hivatta az összes külterületi tanítókat. Akkor az iskola már bevégződött. Lehet, hogy a főispán ur ő méltósága a jövő évre beállítandó tanrendről, vagy az iskolák szaporításáról, vagy egyáltalán a külterület kultúrai viszonyairól beszélt a vásárhelyi külterületi tanítókkal, a kik bizony szép számmal vannak, mert ott a szavazók száma is igen nagy. Az 5400 szavazónak fele állandóan a külterületen, a tanyák közt lakik. Nem tudom, miről tárgyaltak, de tény, hogy e tárgyalás után pár nappal a külterületi tanító urak kocsikra ültek és a tanyák közé indultak. (Mozgás.) Bementek minden tanyára, de nemcsak maguk mentek, de közismert vásárhelyi munkapárti kortesek is mentek velük. A következtetést méltóztassanak önmaguk levonni. (Derültség.) A vásárhelyi tisztviselőket is magához hivatta a főispán ur ő méltósága. Hogy mit beszélt nekik, azt nem tudom, de tény, hogy előbb csoportonként hivatta őket magához és a kikkel csoportonként nem tudott megegyezésre jutni, azokat egyenként hivatta magához, és bekövetkezett az, hogy, noha a vásárhelyi tisztviselői karban nagyon sokan évtizedek óta függetlenségi érzelműek, mégis a 101 szavazatból mindössze két szavazatot kaptam, mint függetlenségi és 48-as párti jelölt. A főispán ur a választást a munkapárt részéről személyesen vezette; kortestanyáról kortestanyára, — ne méltóztassék sértésnek venni — korcsmáról korcsmára járt, és nem akarom vádolni és lekicsinyléssel illetni, de a vásárhelyi közfelfogás szerint ő volt a munkapárt első főkortese. Azokért az emberekért, a kikért kocsit kellett küldeni, mindig a főispán nevében mentek és végre este, a mikoT négy-öt szavazópolgár a záróra kitűzésekor a nemzeti szállóból nem akart elmenni szavazásra, könnyű szerrel nem akart kötélnek állani, a főispán ur, mint a hivatalos tárgyalások során a vendéglős is vallani fogja, maga üttetett csapra 4—5 söröshordót és a szavazók annak elfogyasztása után elmentek szavazni. (Mozgás.) Ez csak egy mozaik a választási hadjáratból, a melyet önök rendeztek a függetlenségi és 48-as párt ellen, Hock János : Korteskedett minden hivatalnok, a királytól kezdve végig. (Nagy mozgás.) Fekete Márton : Mégis ők mentek panaszra a Curiához! Elnök : Hock János képviselő ur azt mondta, hogy korteskedtek a tisztviselők a királytól kezdve végig. (Nagy mozgás a jobboldalon.) A király személyét ity módon a vitába bevonni nemszabad. Ezért rendreutasítom a képviselő urat. (Zajos helyeslés a jobboldalon. EUenm.ondások a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Igaza van I) Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy elnöki figyelmeztetést megjegyzés tárgyává tenni nem szabad. Ráth Endre: Igaza volt! Elnök : Eáth Endre képviselő urat rendreutasítom. Kun Béla: Bocsánatot kérek, ha Fekete Márton t. képviselőtársam közbeszólása folytán röviden ki kell térnem arra, a mire ő hivatkozott, hogy mégis a vásárhelyi munkapárti választók mentek panaszra a Curiához. A peticzió ügyének elintézése a kir. Curia dolga. De engedje meg a t. ház, ha kinyilvánítom, hogy az semmit sem bizonyít ; nem bizonyítja az az ő igazságukat, csak azt, hogy ők, a kik elkövették a nagy etetés-itatást, a pressziót és a főispáni hatalmat ilyképen magyarázták a törvény értelmében, még ők állnak az erdő felől. (Mozgás.) Fekete Márton: Majd meglátjuk! Sümegi Vilmos : Czifra mulatság volt! Kun Béla : Hogy ha azt is elmondom pár szóval, hogy nekem pénzem nem volt, és az első és a második választás összevéve annyiba került, hogy ha t. munkapárti képviselőtársaim csak annyit költöttek volna a máshonnan kapott pénzen kivül saját zsebükből, nagyon meg lennének elégedve, boldogok lennének ; ha megmondom, hogy