Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-22

390 22. országos ülés Í910 Julius 25-én, hétfőn. nézett a parlamentbe bekerült nemzetiségi agitátorokra. Rámutatott arra, hogy képesek vagyunk őket megtörni, térjenek észre, ő maga szívesen nyújt jobbot feléjük. Gúnyosan fogadták ezt a nemzetiségi képviselők, egyikük, Pop Cs. István, később azután fel is szólalt és felszólalásában rámutatott arra, Hogy igaz, képesek megtörni őket, de csak törvénytelen eszközökkel, vesztegetéssel, etetéssel és itatással. Ebben Pop Cs. Istvánnak igaza volt, de igaza volt gr. Tisza Istvánnak is, hogy minden magyar embernek össze kell fognia arra, hogy a nemzetiségi agitátorokat letörjük, de nem törvénytelen eszközökkel. Van a magyar államnak olyan hatalma, van a magyar törvényhozó testületnek olyan jogköre, hogy a nemzetiségi izgatók, a magyar állam megtámadói ellen érvényesíthető, megtorlásra alkalmas törvényeket hozhat, és olyan intézményeket alkothat, a melyek lehetővé teszik a magyar állam egysége tekintélye ellen felbukkanó törekvéseket felderíteni és szigorúan megfenyíteni. Ha szükség van e végből arra, hogy a nemzetiségi törvényt megváltoztassuk, meg kell azt tennünk ; igenis szigorítanunk kell a büntetőtörvénykönyvnek ide vonatkozó rendelkezéseit és olyan rendőri intézményt kell beállítanunk, a mely minden ilyen törekvést, minden ilyen tény elkövetését felderíti és lehetővé teszi azoknak szigorú megbüntetését. Ámde ha gr. Tisza István csak a szónoklatnál marad, akkor ő maga követi azt a tyukszemrehágás politikáját, a melyet épen ő itélt el legjobban, és ha csak ennél marad, a mi támogatásunkra nem számíthat. De mi gr. Tisza Istvántól egészen mást várunk. Azt várjuk tőle, hogy ő, a ki jogász, a ki széles körű tudással bír, a ki kormányférfiu is volt, pozitív törvényjavaslatokkal lép ide a ház elé, a melyek ezt a czélt szolgálják és ezt a czélt elérni segítenek. Mi akkor szívesen, lelkesen fogadjuk az ő törvényjavaslatát és segítünk azt törvényerőre emelni. A nemzeti állam kiépítése egyik fontos tényezőjének tekintem azt, hogy a magyar hadsereg magyar szeUemtől legyen áthatva. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebben a tekintetben sem találok a kormány nyilatkozataiban megnyugtatót. De hogy mennyire nem szolgálja a jelen kormány a nemzeti szempontokat, annak egy eklatáns példája bukkant fel épen a napokban. (Ralijuk ! Halljuk! baljelöl.) A kormány beterjesztette az 560 milliós kölcsön iránti törvényjavaslatot és — a mint az újságok írják — ezt a kölcsönt Francziaországban, Parisban akarja felvenni. Az ottani közvélemény azon a czimen, hogy ez a befektetés tulaj donképen nem a magyar szellemi és anyagi kultúrát fogja szolgáim, agitácziót indított meg a kölcsön létrejövetele ellen. Nem érzelmi tekintetek, hanem a helyzetnek komoly megbirálása és megismerése, vezették tehát őket ilyen véleménynyilvánításra. A kis emberek érdekeinek komoly gondozása is feladatát képezi a kormánynak, de e tekintetben sem kaptunk megnyugtató irányítást a ministeri nyilatkozatokban. A kis embereknek egyik legnagyobb sérelme az adózás terén van. (Vay van ! balfelöl.) E téren a kormány azzal kezdi, hogy felfüggeszti az uj adójavaslatokat, a melyekben a kis exisztencziák részére előnyös intézkedések vannak, így késlelteti a sérelmek orvoslását és fenntartja a kis emberek részére továbbra is a jelenleg igazságtalan állapotot. Különben azt hiszem, hogy nem is az adózók érdekei irányitották a kormányt ennél az intézkedésénél, mert, a mint később be is vallotta, valami radikális intézkedést nem fognak tenni azon a javaslaton. Nekem az az impresszióm, hogy e felfüggesztés csupán csak korteseszköz volt, hogy a kormány megnyerje a választások czéljára a harmadik osztályú kereseti adó alá tartozó polgárokat, a kiket legjobban sújtott volna e javaslat szigora intézkedése ; ők aztán abban a reményben, hogy a kormány ezen változtatni fog, oda sorakoztak a kormánypárt zászlaja alá. Az ilyen dolgokkal nem lenne szabad korteskedni. Ha vannak annak a törvénynek hibái, ezek a kormány szerint is csak abban vannak, hogy a törvény végrehajtásánál nagyobb mértékben vannak kiszolgáltatva az egyes polgárok a fináncznak, semmint &•'. kívánatos. Ezen azonban lehetett volna a végrehajtási utasításban segíteni és nem lett volna szükség a felfüggesztésre. Ha pedig az a baj, hogy nem minden jövedelemre vonatkozólag érvényesíttetett a fokozatos rendszer, ugy ezen további törvényalkotásokkal kellett volna segíteni, de nem lett volna szükség a törvény függőbentartására. Van a letűnt kormánynak egy szerencsétlen alkotása és ez az 1909 : V. t.-cz., a mely a földadókataszter kiigazitásáról rendelkezik. Nem azért nevezem szerencsétlen alkotásnak, mint hogyha erre a kiigazításra nem volna szükség, de ezzel a törvénynyel ezt a czélt nem lehet elérni. A kataszteri munkálat a nyolczvanas évek közepén készíttetett el, ámde az ott elkövetett hibák, bajok és sérelmek mindjárt jelentkeztek is. Azóta minden országgyűlésen sérelemképen hozták fel azokat a visszásságokat, a melyek súlya a kisemberre nehezedik és a melyek jogtalan kedvezményben részesitik a nagybirtokot. Minden kormány megígérte, hogy ezen a téren a bajokat orvosolni fogja és 25 esztendőnek kellett eltelnie, a míg végre a múlt kormány hozzáfogott ennek a törvénynek a megcsinálásához, azonban a törvényt ugy alkotta meg, hogy az a megfelelő ezélra teljesen alkalmatlan. Miképen intézkedik ez a törvény ? Aképen, hogy felhatalmaz egyeseket, hogy a mennyiben sérelmesnek vélik a földadókatasztert, az ellen fel szól alhatnak. Ugyanazzal a joggal felruházza az egyes községeket és törvényhatóságokat is, hogy a maguk területére, illetőleg a szomszédos területre nézve is kérhetik a kataszter kiigazítását. De mikor 25 esztendő alatt meggyőződhetett a kormány arról, hogy a földadókataszter területén felmerülő bajok nem szórványosak, nemcsak egyes vidékeket sújtanak,