Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-21

384 21. országos ülés 1910 Julius 23-án, szombaton. hordják ezen takarmányt. Ez lehetetlen állapot volt, a község el sem fogadta ezt az ajánlatot, mert saját igás jószágát is tönkre kellett volna tennie. De ez nem az egyedüli dolog. Egy másik hidat, a melyet a megállapodás és az érdekeltségi hozzájárulás szerint a vállalkozónak fel kellett volna építenie, máig sem épitette fel. E helyett a vállalkozó kicsi, alig észrevehető vizátjárót szokott épiteni, a mely csak arra alkalmas, hogy a legközelebbi zápor az átjárót iszappal megtöltse és az egész termést tönkretegye az összegyülemlett viz. De még ez nem minden. Csak egy község, és itt is a község elöljárósága által aláirt jegyzőkönyvet mutatom be, és a midőn én ezt a jegyzőkönyvet leteszem és bemutatom, akkor nem a levegőből beszélek, hanem tényeket sorolok fel, a melyek mellett ott áll az egész elöljáróság tanúbizonysága. Mondhatom j)edig, hogy a községi érdekeltség 10.000 K hozzájárulást ajánlott fel a vállalkozónak. (Mozgás. Elnök csenget.) Gondolom," hogy választóim megérdemlik, hogy ha megtámadott érdekükről van szó, figyelemmel kísérjük a nyomorúságukat, a melyet az ő nevükben most akarok felpanaszolni. 10.000 K-ét ajánlott fel a község, hogy az állomást a déli oldalon épitse fel a vállalkozó, de a vállalkozó más oldalon épitette fel. Megállapodás történt, hogy oda az állomáshoz vezető országutat hárman közösen, a vállalkozó, a község és részben egy harmadik érdekelt épiti meg. De most a vállalkozó azt követeli, hogy a község tartsa be a hozzájárulást és a sokkal messzebbre épitett állomáshoz vezető útnak is harmadrészben viselje a költségét. Száz meg száz közül csak egyetlen példát hozok fel, a melyből méltóztatnak majd látni, hogy a kis ekzisztencziák meg vannak támadva létérdekükben. Az elöljáróság bizonysága szerint, de magának a panaszosnak meghallgatása utján is meggyőződtem róla, hogy igy áll az eset. Gerner János és neje négy darab földet vettek. Szegény napszámosokról van szó. A napszámosok is megérdemlik, hogy megkönyörüljenek rajtuk. (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Halljuk! Szót sem szóltunk !) Frey János .* Nincs jogában senkinek e felett mosolyogni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! (Felkiáltások a jobboldalon : Hallgattuk ! Műfelháborodás !) Frey János : Engedelmet kérek, valaki nekem a szemembe nevetett! Ismétlem, ha némelyeknek nem is tetszik, folytatom és ismétlem, hogy Gerner János és neje közönséges napszámosok. (Mozgás a jobboldalon.) Ne méltóztassanak ily közbeszólást tenni, (Felkiáltások a jobboldalon: Senki sem szólt! Mozgás.) mert reflektálnom kell rá, és akkor is én vagyok felül. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások : Senki sem szólt !) Szmrecsányi György: Első beszéde, hallgassák meg ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Frey János: Négy darab földjüket, melyet hitelre vettek, a, vállalkozó vette el 1909-ben

1 Semmi kárpótlást nem kaptak, sem pedig a föld kifizetve mai napig nincs. Két év óta termést nem élveztek, de a kamatokat és az adókat ők fizették. A legnagyobb zavarba került ez az egyébként is tehetetlen család. De itt van a községi elöljáróság bizonylata, hogy ez nem egyedülálló eset, hanem több ilyen család van ebben az egyetlen községben is. T, ház ! Mégis csak azt hiszem, hogy ezek a dolgok már nem képeznek csupán magánérdeket és már közérdekké váltak és azért ezekre a t. ház figyelmét f elhivom. Itt van egy másik község. Ráczmeske, továbbá Lovászhetény község is. Az egyikben átjáró hid helyett csak egy kis vizát járót készített a vállalkozó és a legutóbbi termése a községnek szintén a hid mentén, minthogy a vizátjáró betömődött, tönkrement. Folytatom Ráczmeske község panaszával, a mely abból áll, hogy egy utat saját kedvük szerint a vállalkozók készítettek, be a rétbe, pedig megállapodás történt, hogy annak az erdő mellett kell elvonulnia; 8—8 méter széles kanálist készítettek a töltés mindkét oldalán és e töltés végét elzárták, ugy hogy az összes összegyülemlett viz, a mely a Mecsek felől és felülről jött, elöntötte a réteket. Először is nem kapták meg egyetlen községben sem a kisajátitási költségeket, másodszor nem kapták meg a kártérítést, harmadszor nem kapták meg az egyéb okozott károkért a kárpótlást. Én csak egy-egy mozzanatot akarok kiemelni, mert sorra valamennyi érdekelt panaszát kellene elmondanom. Elősorolom Lovászhetény községnek panaszát, melyben Schöndorf Antal panaszolja, hogy az ő tanítói fizetését képező földtől elesett és ezen földje után járó kárpótlást még mai napig sem kapta meg, noha többször kérte ezt, tehát tanítói fizetésében csonkittatott meg. De nemcsak ő, hanem valamennyi község igy van. Egy-egy községből csak 3—4 panaszát sorolom fel. Jön Féked községe, hol ma is, a jelen pillanatban is a községnek gabonája künn van és nem hordhatja be, mert a vállalkozó a hidat nem akarja elkészíteni, sem utat nem ad a községnek, hogy gabonáját beszállíthassa. Itt tehát az egészjiözség van létérdekében, idei termésének betakaritásában~akadályozva és ha én ezt, mint a kerület képviselője, elhallgatnám, méltán illetnének engem váddal, hogy az ő jogos érdekeiket nem képviselem. (Helyeslés.) Fazekas-Bodán ugyancsak károsítva vannak és kárpótlást nem kapnak, ugyanígy Vémend községben is. Itt van azután a központ, Pécsvárad község birájának és elöljárójának panasza, hol .ugyanezt elmondják, hogy a község jogos panaszát a hidak és utak ügyében a vállalkozó nem respektálja és a községek sehol segítséget nem kapnak. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy mivel itt egyes magánérdekekről és magánjogsértésről van szó, menjenek a bírósághoz. Ez lehetetlenség, mert