Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-17

268 17. országos ülés 1910 Julius 19-én, kedden. szór öntudatlan, de becsületes hitét, (Ugy van! Ugy van ! Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ebben megfeleltem Szmreesányi György t. képviselő urnak azokra az atroczitásokfa, a melye­ket itt tegnap felhozott. De még valamire akarok reflektálni, arra a karzati közbeszólásra, a mely nemcsak itt történt e házban, hanem künn a nép között, a sajtóban is, t. L, hogy Júdás vagyok, renegát vagyok. Miért ? Azért, mert nem vagyok néppárti, mert liberális vagyok. Hát t. képviselőház, liberális vagyok igenis, nem is. (Zaj balról.) A doktriner liberalizmusnak (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbjelől. Elnök csenget.) — kérem, hallgassanak meg türe­lemmel, mindjárt meg fognak győződni arról, hogy nem akarok a kérdés elől kitérni. Mint­hogy nemcsak képviselő, hanem pap is vagyok, a doktriner liberalizmusnak nem lehetek hive, de feltétlen hive vagyok a politikai szabadelvűség­nek, annak a szabadelvűségnek, a melynek leg­szentebb és legfőbb elve : suum cuique. Azt hiszem, hogy Magyarországon, a hol annyi felekezet és nemzetiség van, másképen, mint szabadelvű ala­pon, kormányozni lehetetlen, (Élénk helyeslés jobbjelől.) és merem állitani, hogyha az igen t. néppárt itt volna ezen az oldalon, ő sem merné más alapon kormányozni ezt az országot, mint liberális alapon. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Az én liberalizmusom, — és épen ezzel fogom bizonyítani, hogy nem akarok kitérni a kérdés elől — hogy ismerek tisztességes, becsületes, katholikust, protestánst és zsidót is, de ismerek becstelen és haszontalan katholikust, protestánst és zsidót is. A becsületességet minden emberben megbecsü­löm valláskülönbség nélkül, (Élénk helyeslés jobb­jelől.) ellenben a becstelenséget mindenkiben kár­hoztatom és kimélet nélkül üldözöm, tekintet nélkül vallásos meggyőződésére. Ez az én liberaliz­musom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Nekem is van hitem, bármely pillanatban a vére­met is adom érte, de tisztelem más embernek a meggyőződését is, mert ezt tanultam a keresz­ténység alapitójától, a ki egyformán szerette a zsidót, a szamaritánust és a pogányt. (Igaz ! Ugy van! Élénk helyeslés jobbjelől.) Hiába nevezik renegátnak a t. néppártiak a kultusztárcza jelen­legi viselőjét, gr. Zichy Jánost, (Éljenzés a jobb­oldalon.) hiába akarják monopolizálni a katholicziz­must. (Ugy van! Igaz! jobbjelől.) Az én meg­győződésem az, hogy a t. Justh-pártban, a t. Kos­suth-pártban és ebben a pártban is vannak épen olyan tisztességes és becsületes katholikusok, mint a néppártban ; egy párt nem monopolizálhatja a kathoíiczizmust. (Helyeslés a jobboldalon.) Es különben is, t. néppárt, mi jogon vetik szemeimé azt, hogy liberális vagyok ? Hát Wekerle nem volt liberális ? Hát Wekerle nem volt az egyházpolitikai törvények atyamestere ? Es ezt hiven követték négy éven át, a mikor bent ültek a kormányban. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Kossuth Ferencz és gr. Andrássy Gyula t; képviselő urak szintén tisztességes, becsületes szabadelvűek, hiven követték őket is négy éven át. Halier István ". Saját programmjuk fentartása mellett. (Zaj.) Richter János: Ha legalább taktikából az egyik egyházpolitikai törvény reviziójának köve­telésével álltak volna a ház elé, akkor meghajol­nék, de ezt nem tették, nekem tehát önök a libe­ralizmusom miatt ne tegyenek szemrehányást. A mostani kormány nem csinált semmiféle egyház­politikát. A mi jó, üdvös, maradandó történt nálunk az utolsó időben a katholiczizmusért, az mind fűződik grj Zichy János, (Éljenzés a jobbolda­lon.) a mostani kormány kultuszmimszterének nevéhez. (Ugy van ! a jobboldalon.) Az ő politiká­ját követem, és azt hiszem, azt a kormányt, a melynek gr. Zichy János a tagja, támogathatja és követheti lelkiismereti skrupulózitás nélkül bár­mely katholikus jjap. (Ugy van ! Helyeslés jobbról.) Beszédemet végül azzal fejezem be, a mit a kilépésekor Hentz Károly volt képviselő ur irt önöknek, t. néppárt — persze nincs itt senki közülük — és a miben ezeket mondotta: »A mióta a néppárt tagja lettem, mindinkább szo­morúan kezdtem tapasztalni azt, hogy a párt nagy czélja hovatovább elhomályosul és bizony szinte már a köztudatba ment át, hogy sokszor a személyes érdekek és alacsony intrikák eszkö­zévé lett. Olyan törekvések nyertek predomináló szerepet, melyeknek világfelfogása egyenes ne­gácziója annak, a mi katholikus, a mi krisztusi, a mi keresztény. Sok elszomorított és részben már kilépett, részben még bent lévő párttag kegyet­len lelki fájdalmát idézem a magam álláspontjá­nak igazolására. Ilyen viszonyok között a pro­gramra teljesen elhomályosult, a modern kor követelményeihez idomulni nem tudott, csak taktikázásokból és látszatokból élt. Olvastam az Alkotmánynak tegnapi számában a katholiczizmus ősz vezérének fájdalmas czikkét, de mégis erős a meggyőződésem, hogy a néppárt mai összetéte­lében inkább ártalmára, mint hasznára van annak a czélnak, melynek képviseletére alakult. Mai összetételében tehát meg kell szűnnie, vagy át kell alakulnia, hogy elvei tovább éljenek, mert azzal a szellemmel, a mely ma ott uralkodik, csak rombolni lehet, de alkotni nem.« (Ugy van! a jobboldalon.) Ezzel fejezem be : rombolni lehet, de alkotni nem. T. néppárt, egy czél lebegett szem előtt, a mi­kor megalakult a párt: a kereszténységet, a keresz­tény hitet megvédeni a szegény nép számára. Senki az utóbbi időben annyit nem ártott a keresz­tény hitnek, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) a keresztény népnek, senki annyira nem rombolta a szegény, jóravaló katholikus népnek szivében a hitet, mint épen a magyarországi keresztény nép­párt. (Ugy van ! Helyeslés jobbról.) Elfogadom a felirati javaslatot. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom