Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-15
232 15. országos ülés 1910 Julius 16-án, szombaton. És ennek ellenértékéül a trónbeszédben sivár hallgatás vagy a válaszfeliratban egy jámbor óhaj: a nemzet aspiráczióiról, a melynek épen óhajtás-jellegénél fogva semmi súlyt tulajdonítani nem lehet. Ne méltóztassék tőlem egyáltalában sem nagyhangú mondásnak, sem fenyegetőzésnek venni, — senki más, tisztán és kizárólag a magam nevében mondom, — hogyha a véderőjavaslat tényleg olyan formában fog előterjesztetni a parlament elé, mint a hogy az bécsi hivatalos lapokban is már körvonalazva van, nélkül, hogy a kilenczes bizottságnak minimális programmja . . . Ugron Gábor: Az nem elég! Mezőssy Béla: . . . teljesíttessenek, méltóztassanak meggyőződve lenni, olyan vihar fog felkerekedni nemcsak ebben a házban, de egész Magyarországon, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a mely ezt az uj rendszert nagyon könnyen elseperheti, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Én belátom azt, hogy addig, a mig más államok valóságos versenyfutást rendeznek a véderő fejlesztése terén, bizonyos mértékig nekünk is lépést kell tartanunk, és ha a többség a maga feladatát hűen mérlegelni fogja, és a nemzet anyagi erejéhez mérten fog határozni: ehhez kétségtelen joga van. De én nem fogom fel a nemzet ujonczmegajánlási jogát ugy, hogy az egy üres formalitás, (Ugy van! balfelöl,) és hogy a nemzetnek nincs joga, a mint a törvény azt világosan rendeli, megszabni a véderő feltételeit, (Ugy van! balfelöl.) hanem csak ugy értelmezzük, hogy a magyar nemzetre vérben és pénzben folytonosan és folytonosan ujabb terhek hárittassanak, ellenben jogaink megvalósításából semmi sem következzék be. Én igazságos bírálatot akarok mondani. Beismerem, hogy a nemtelen eszközök használata csak a nagy tömegeknél bir hatással Magyarországon, mert hiszen szomorú dolog volna, ha odáig süly ed tünk volna, hogy egy anyagilag és értelmileg független intelligencziát ilyen tényezőkkel befolyásolni |lehet. Ebben eltérhetnek a nézetek, de nekem ez a felfogásom. Én azt hiszem, hogy a Khuen-kormány nem remélt és váratlan nagy diadalának egyik indokát az is képezhette, hogy a választóközönségnek épen az intelligens és tetemes n része azt hitte és ma is azt hiszi, hogy a mit 0 felsége nekünk, 48-asoknak meg nem adott, azt 67-eseknek minden akadály nélkül meg fogja adni. (Zaj jobbfelöl.) Én csodálom, hogy ezt kétségbe méltóztatik vonni, mert ha még ez az egy biztonság sincs, hogy az önök választó közönsége azért választotta meg önöket, — a pénzt kizártam épen azért, mert a pénzre annyira érzékenyek méltóztatnak lenni — mert hiszi és reméli, hogy 67-es alapon továbbra fogják vihetni az országot, mint mi vittük, hát ugyan az ég szerelméért minek jöttek ide? (Derültség balfelöl.) Ugron Gábor: Statisztálni jöttek! Mezőssy Béla: Mondom tehát, a nemzet már akármiféle eszközökkel is, de tényleg a 67-es alapnak többséget adott, vagyis a nemzetnek most megnyilatkozott akarata, (Zaj balfelöl.) akármilyen formában nyilatkozott is meg, de tényleg e mellett az alap mellett döntött. Kellene tehát, ha súlyt helyez a törvényhozás másik alkateleme arra, hogy a nemzet döntését honorálja, hogy akkor azokat az Ígéreteket, a melyek már évek hosszú sora óta a levegőben lógnak, necsak ígérje, hanem tényleg teljesítse. (Ugy van ! balfelöl.) Gál Sándor: Csak nem. Chlopyt akarták visszahozni. Mezőssy Béla: Mert ha ez nem következik be . . . Hantos Elemér: Ki van zárva! Mezőssy Béla: Ki van zárva? Hantos Elemér: Ki. Mezőssy Béla: Ha t. képviselőtársam azt tartja, hogy ez ki van zárva . . . Hantos Elemér: Ki van zárva, hogy be ne következzék! Mezőssy Béla :... Nem tudtam, hogy t. képviselőtársam ennyire jól be van avatva ezekbe az ügyekbe, de bármilyen nagy súlyt helyezek is az ő fontos és az ország jövő sorsára döntő egyéniségére, bocsánatot kérek, ezt nem tőle, hanem Magyarország ministerelnökétől és a trónbeszédben szeretném hallani. (Helyeslés balfelöl.) Förster Aurél: Ő is mástól hallotta, (Derültség balfelöl.) Mezőssy Béla: Higyje el, hogy én fogok legjobban örülni, ha ez a nemzetre hárítandó vérbeli és pénzbeli áldozatok előtt következik be, mert méltóztassék megjegyezni, arra nekünk gondunk lesz, hogy előbb ezek a kérdések rendeztessenek, mert ha nem rendeztetnek, akárhogy, akármelyik tekintetben is kételkednének az én szavaim igazságában, az egész országban egy olyan közelkeseredés fog felülkerekedni, a melytől megóvni Magyarországot minden jó magyar embernek becsületbeli kötelessége. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Épen ezért minden felszólalásomban, minden politikai akcziómban hangsúlyozni kívánom azt, hogy lejárt annak a politikának a korszaka, hogy bármilyen kicsire megfogyasztott ellenzékkel, számbelileg bármenynyire lefogyasztott ellenzékkel szemben is, a nemzetre megfelelő ellenérték nélkül áldozatokat lehessen róni. (Igazi Ugy van! balfelol.) Ne bizzák el magukat oly nagyon, t. képviselőház ! Mert nagy kormánytöbbségek még magukban véve abszolúte semmit sem jelentenek. Volt egy franczia minister, Viliele, a ki sokkal nagyobb eredményt produkált XVIII. Lajos alatt, mint gróf Khuen-Héderváry Károly, a mennyiben a parlamentet ugy állította össze,