Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-15
222 15. országos ülés 1910 Julius 16-án, szombaton. a melyeket azonban ennek a választásnak során ugy játszottak ki, hogy az szinte bámulatba ejti az embert. Bámulatos volt az a leleményesség, a melylyel kiforgatták a törvényeket. (Igaz! Ugy van! halfelől.) Hol azt mondták, hogy ebben a községben nem lehet gyűlést tartani, mert a szomszéd községben az ellenpárt gyűlésezik, hol azt, hogy itt sem lehet gyűlést tartam, mert roncsoló toroklob járvány van. (Derültség.) S mikor egy furfangos emberünk elment a főorvoshoz és oda akarta vinni abba a járványos községbe és őt nem találva, elvitt oda egy más orvost s azt mondta a főszolgabírónak: »Uram, itt van egy emberszerető orvos, a Id hallja, hogy itt ragályos betegség van, azt akarja gyógyitani,» akkor a főszolgabíró azt válaszolta , hogy: »Ugyan kérem, egy tyukszemirtó mondotta csak, hogy itt valami hasfájás-járvány volt és nem toroklob. (Élénk derültség.) Ez tehát csak ürügy volt arra, hogy lehetetlenné tegyék a gyűlés megtartását. Molnár János: Szégyen! Huszár Károly (sárvári) : Szégyenletes dolog ! Pop Cs. István : önök ismerik a modern mozgalmakat, tudják azt, hogy Magyarországon a mostani választásoknál valóságos orgiákat ült az erkölcstelenség. Tudják azt, hogy épen a választási kampány alatt deputáczióba jöttek asszonyok, hogy épen a legszorgosabb munkaidőben, férjeik, gyermekeik mindig csak tivornyáznak és dologtalanul csavarognak. Én Arad vármegye törvényhatóságának közgyűlésén felhívtam erre a figyelmet, előadtam, hogy saját szemeimmel láttam berúgott embereket napokon át ténferegni, részegen az időt lopták munkanapokon. Azt mondták nekem : majd betartjuk a törvényt önökkel szemben is. Ez azt jelentette, hogy a mi számunkra minden '. akcziót lehetetlenné fognak tenni. Nem szólok itten részletesebben a vesztegetésekről. Csak arra akarom becses figyelmüket felhivni, a hol feltétlenül azonnal intézkedni kell, és ez a csendőrségnek oly mérvű beavatkozása a választásokba, a mely nemcsak páratlanul áll az egész világon, de a mely ha tovább tart, elfajul az egész intézmény, lealacsonyitja és a nép ellenségévé teszi azt. (igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Ezt az intézményt a törvény szerint nem szabad másra felhasználni, mint a közrend és a közbiztonság megóvására. A csendőrségnek a pártpolitikában nem szabad közrejátszania. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hogy a törvénynek a tiszteletben tartása hogyan történt és miként nyilvánult meg ez alkalommal, majd elmondom máskor részletesen. Csak arra akarok most kitérni, a mit nyiltan hirdetnek, hogy nagyon helyesen jártak el az izgatókkal szemben. Hát, t. képviselőház, engem Arad megyében választottak meg. (Felkiáltások a jobboldalon: Sajnos!) és nem térhetek napirendre azon visszaélések felett, a melyeket elkövettek. Én megválasztott képviselő voltam, én nem izgattam és mégis bár nem is állították, hogy olyan cselekményeket követtem el, a melyek . a törvénybe ütköznek, megsértettek személyes szabadságomban ; azt mondták : sic volo, sic iubeo ! (Zaj a baloldalon.) Szmrecsányi György: így nem lehet megoldani a nemzetiségi kérdést! Pop Cs. István: Kérdem, mit keres a csendőr a nótáriussal éjjel házról-házra a választóknál ? Hát szabad ez ? Kérdem, miért félnek az ellenőrzéstől, ha minden tisztán megy ? Miért nem volt szabad nekem, országgyűlési képviselőnek elmennem egy választásra, de az illető jelölt urak szolgáinak, ispánjainak szabad bejárásuk volt még más megyékben is, csak nekem nem volt szabad megmozdulnom. Egyetlen bizalmi emberünknek sem adtak igazolványt. Panaszoltuk ezt a ministerelnök urnak, a ki azt mondta : ez törvénytelenség, ezt meg kell adni. Szmrecsányi György: De nem intézkedett! Pop Cs. István : Intézkedett! Justh Gyula : Választások után ! Pop Cs. István : Mi azután kértük az alispánt, hogy intézkedjék, de azt mondotta, hogy a főszolgabíró adja az igazolványt. Az meg azt mondotta, hogy ez sehol sincs a törvényben megirva. Hiszen Magyarországon szabadság van, járhatsz-kelhetsz ; miért adjak igazolványt. Mikor pedig bementünk a községbe, jött a csendőr és letartóztatott. Nagy szerepet vivő férfiakat szégyenszemre eltolonczoítak. így Goldis Lászlót, a ki a választás előtt saját testvérének háza előtt volt az udvaron, Suciu Jánost és még százakat tudnék megnevezni. így bántak mindenkivel, hogy ne legyen ellenőrző közeg. Ezek az állapotok egészségesek ? Arravalók-e a mi választásaink, hogy azt, a mit az iskola négy-öt éven keresztül nagy ügygyel-bajjal megteremt, az országnak első testülete rombolja szét ? (Ugy van! halfelől.) Az a hivatásunk nekünk, hogy mi legyünk a nép megrontóinak kikiáltva a világban ? (Zaj és közbeszólások jobb/elől.) Justh Gyula: Az sem volt szabad ! Nem mentség mellettük ! Nagy Sándor : Vegye védelmébe ! (Zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Ez nem pártkérdés! Ezek hajmeresztő dolgok ! Majd hétfőn elmondom, hogy velünk egészen igy történt! Elnök : Kérem Szmrecsányi képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Justh Gyula : Mindenütt ugy csináltak ! (Zaj.) Pop Cs. István : T. képviselőház! Ez a választási kampány szomorú polgárháború volt. Az egyik oldalon volt a fegyver, a hatalom és a pénz, a másik oldalon a lefegyverzett polgár. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azért én gr. Tisza István szavaival azt mondom, fogjuk üstökénél ezt az ügyet; küldjünk ki egy j)arlamenti vizsgáló-bizottságot, a mely állapítsa meg a tényeket és én kijelentem, hogy a következményekért felelős vagyok ; levonom a konzekvencziákat, ha találunk egyetlenegy kerületet vagy falut, a hol a rend fentartására kiküldött hatósági közeg azt mondja, hogy én izgattam a
