Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-14

190 lh. országos ülés 1910 Julius 15-én, pénteken. nekünk, hogy mi a békés kibontakozás jelében az országért fáradhatatlanul dolgozni fogunk. A felfogások megváltozása azonban abban is örvendetes, hogy a gyökeres véleményváltozás alulról fölfelé következett be — olyan haladás, a melyet nem lehet lebecsülni. De ki is kell emelni, hogy a legutolsó választásoknál nem egy véletlen szavazásról volt szó, hogy semmiféle terrorizmus nem fejtetett ki, hogy sokkal több köszönhető az előzetes felvilágosító szolgálatnak. A parasztot, a Id eddig bizonyos jelszavak mellett állhatatosan kitartott, mindig újból kellett oktatni és meggyőzni. És ez sikerült is. Magától értetődőleg a kormány »választási millióirók való beszédek a mesék és legendák birodalmába valók. A magyar paraszt mindenekfelett konzervatív, talán az legkonzervativebb ember egész Európában és a magyar birodalom összes kincsei, a magyar államvagyon nem volna elég nagy, hogy őt meggyőződésétől elterelje. En azt hiszem, hogy maga a ministerelnök ur is mosolygott, mikor a Fremden-Blattban ezt a nyilatkozatát elolvasta. Hiszen az egész ország ennek ellenkezőjéről van meggyőződve. Ha a túloldalnak mélyen t. tagjaival beszél az ember, négyszem között ők is bevallják a dolgokat, de itt a fórumon és Európának a közvéleménye előtt nem merik bevallani a valóságot. Letagadhatatlan tény az, hogy ezen a választáson nem a 67 győzött, nem a szabadelvűség győzött, hanem a Judás-pénz és az alkohol. (Zaj és nyugtalanság jubbfelől.) A 67-es kiegyezésre örök szégyent és árnyat hozott az, hogy csak ilyen eszközökkel lehet ezt a 67-es uralmat Magyarországon fentartani. Akárhány vidéken olyan nyiltan történtek a törvénysértések hatósági közegek részéről, a kik arra volnának hivatva, hogy a törvények megtartására vigyázzanak, bogy egész vidékeken megingatták a népnek a törvények erejében való bizalmát. A dinasztiára, a társadalmi békére és az ország nyugodt fejlődésére nézve kimondhatatlan veszedelem az, ha a törvényeket és tekintélyeket épen azok járatják le. a kiknek őrizniök kellene azokat a törvényeket és tekintélyeket. (Ugy van I balról) Csuzy Pál: Hát a káplánok mit csináltak ? A heczkáplánok ! (Zaj.) Rudnay Alajos (közbeszól. Nagy zaj és mozgás balfelől). Huszár Károly (sárvári): Nagyon csodálkozom, hogy épen a privigyei mandátumnak ez idő szerint való képviselője mer itt felszólalni. Ha van ebben a házban valaki, a ki egy bitorlott mandátumnak a tulajdonosa, orgazdája, az a privigyei képviselő ur. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Rendre I) Elnök (csenget) : A képviselő ur ilyen kifejezést képviselőtársával szemben nem használhat. Szíveskedjék magát mérsékelni. (Helyeslés jobbfelóí. Felkiáltások : Ez keresztény beszéd.) Huszár Károly (sárvári): Mindenféle szives utasítást elfogadok a túlsó oldalról, de hogy önök adjanak nekünk tanácsot arra, hogy milyen legyen a mi keresztény állásfoglalásunk, ezt az egy utasítást önöktől liberálisoktól el nem fogadom. Végzetes szerencsétlenségnek tartom, hogy a választási visszaélésekre, a kormány által javasolt trónbeszédben, Táteritették a királyi palástot, még mielőtt a Curia kimondotta volna a maga Ítéletét és ezzel egy királyhű nép szivében azt a gyanút keltették fel, hogy még a legfelsőbb helyen is szívesen látják azon visszaéléseket, a melyekről meg vagyok győződve, hogy a legfelsőbb helyen semmi esetre sem helyeselnék, ha ismernék azokat. Vigyázzon a kormány és figyelmeztesse a törvényhozás másik faktorát, hogy demoralizált népek mindig gyenge támaszai voltak a trónnak. Azok a nemzetek sohasem csinálnak forradalmat, a melyek érzik, hogy akaratuk alkotmányos utón érvényesülhet. Ott azonban, a hol a nemzet önérzete folytonos megaláztatásoknak van kitéve, ott, a hol a népjogokkal csalfa Ígéretek utján csalárd játékot űznek éveken át a néppel, a hol brutálisén elnyomják a népakarat alkotmányos megnyilvánulását, ott a hol a hatalom nem a közerkölcsök talajából meríti a maga erejét, hanem hiúságból és korrupczióból, ott rezegni és ropogni kezd az állami épület minden eresztékében, ott a társadalom néprétegeit a forradalom láza ragadja magával és ott még a dinasztiák sorsa is igen bizonytalanná válik. (Helyeslés a baloldalon.) A korrupczióval szerzett hatalom csak látszólagos és időleges hatalom. Ezt érezte talán gr. Tisza István is, mikor a nemzeti munkapárt alakuló gyűlésén arra figyelmeztette elvtársait, hogy nem szabad elbizakodniuk. Tényként konstatálható, hogy minden kerületben, számba véve a szavazati joggal nem biró néprétegeket is, tekintélyes kisebbségek — vagy helyesebben — tekintélyes majoritások állanak szemben a győztes munkapárttal és hogyha a t. kormány ennek az országnak ezen képviselet nélkül maradt embereinek vágyait, gondolkozását, kívánságait számításba nem veszi, akkor az önök uralmának, az önök kormányzásának napjai szintén meg vannak számlálva. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Egy kinai császárról olvastam, Csing-Csang a a neve, (Élénk derültség a jobboldalon. Folytonos zaj. Elnök csenget.) hogy fürdőkádjára felíratta azt á felesleges mondatot: Ne feledkezzél meg arról, hogy mindennap meg kell fürödni. (Derültség a jobboldalon.) Hát a Lloyd-klub ajtajára is bátran fei lehetne irni: ne feledkezzetek meg arról, ha a magyar nemzet hatalmát akarjátok képviselni, hogy mindennap meg kell fürödnötök a nemzeti közérzés tisztító tüzében. (Derültség, ellenmondás a jobboldalon.) Megengedem, t. képviselőház, hogy a t. képviselő urak közül a nemzeti közérzés tüzében való megifjuhodást és megtisztulást egyesek feleslegesnek tartják ; de mi, a kik itt az ellenzéki padokon vagyunk, épen a múlt tapasztalataiból látjuk, hogy ha künn az országban lévő közvéleménynyel a parlamentben lévő pártok elvesztik a kontaktust, ez a pártokra nézve a bukás