Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-11
140 11. országos ülés 1910 Julius 12-én, kedden. jogok élvezetétől, a melyeket a magyar államnak köszönhet, ki fog záratni, mihelyt a magyar állam ellen izgat, (ügy van/ a bal-és a szélsőbaloldalon.) Es ez a garanczia, ez a kikötés a legtökéletesebb, a melyet emberileg elgondolni lehet. Miért ? Mert megszűnik a külföld előtt az a denuncziálás, hogy mi csak elnyomni akarjuk a nemzetiségeket, mert ha azt, a ki a nemzet és állam ellen izgat, kizárjuk a politikai jogokból örökre, akkor a külföldön is minden józan ember azt mondja, hogy természetes ez egy olyan állam részéről, a mely a tökéletes és teljes jogokban részesiti polgárait és ezt az önvédelmet önmagával szemben tanúsítania szükséges. Hiszen Francziaországból, az erős és hatalmas franczia köztársaságból a Bourbonokat, az Orleánsokat, a Bonapartékat száműzték egyszerű, állambiztonsági szempontból, mert azt mondták, hogy jelenlétük veszélyezteti a köztársasági eszmét, tehát ki velük az ország területéről. Ezt az önbiztositást minden állam köteles önmagával, saját nemzeti és állami szuverenitásával szemben keresztülvinni. Ez ellen kifogást tenni nem lehet. T. képviselőház! Nem értettem meg, nem fogom megérteni soha a felirati javaslatnak azt a büszke kijelentését, hogy mi a nemzeti államot akarjuk megépiteni. Hát nincs meg ? Hát nem nemzeti állam vagyunk ? (Élénk tetszés a szélsőbalon.) Hát azt még épiteni kell ? Szomorúbb és gyarlóbb bizonyítékot Európa és önmagunk előtt fciállitani, hogy nekünk még a nemzeti államot ki kell épiteni, nem lehet. Ne csodálkozzanak akkor azon, hogy a nemzetiségek velünk együtt az állam keretében dolgozni nem akarnak, mert nem látják állampolgári jogaikat kellőképen biztosítva egy olyan államban, a mely saját államiságát még csak ezután fogja kiépíteni, ha tudja — a dualizmus keretén belül. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) A gyengeségünk tartja távol tőlünk őket. (ügy van / Úgy van! a szélsőbaloldalo n.) Mutassuk meg azt, hogy ez a nemzeti állam tényleg létezik, legalább ugy, a mint az 1867 : XII. t.-czikk megállapította és ha ezt megtudjuk mutatni, akkor, meg vagyok győződve, hogy a nemzetiségek is az ő összes állampolgári jogaikkal és érdekeikkel szívesen helyezkednek el keblünkön, mert teljes oltalmukat látják biztosítva egy önálló nemzeti államban. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Es itt legyen szabad önöket Deák Ferencz és társai által azon férfiaknak 1848-ban hirdetett nagy elvére, kijelentett nagy mondására emlékeztetnem, (Halljuk!) a kik a népképviseleti parlamentáris rendszert Magyarországba behozták. (Halljuk !) Mikor a parlamentáris rendszert behozták, Deák Ferencz és társai egyértelműen vallották azt, hogy a jDarlamentáris kormányforma csupán csak forma, a népképviseleti rendszer csupán forma; tartalmat annak csak a nemzet ereje adhat, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Magyarország különösen az utóbbi időkben fényes bizonyítékát adta annak, hogy a parlamentáris kormányrendszernek erőt adni nem tud. A t. többség az, a mely mindig hirdeti, hogy nincs erő benne, hirdeti akkor, a midőn nagynevű elnökünk Magyarország és a magyar nemzet fenmaradásának egyetlen biztositékát a parlamentarizmusban látja, egy oly parlamentarizmusban, a mely soha egy pillanatig sem volt alkalmas éí képes arra, hogy a nemzeti érdekeket, a nemzet exisztencziális feltételeit meg tudja valósítani. T. képviselőház ! Ha csak a lemondás terén maradunk, ha csak a lemondást hirdetjük ugy, mint a t. többség válaszfelirati javaslata, akkor ennek a nemzetnek le kell mondania arról, hogy ennek a parlamenti kormányrendszernek formái közé életet, erőt tudjon önteni. (Igaz / Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Be kell hozni az általános választói jogot. Miért % Azért, mert hiszen, t. képviselő urak, a nemzetiségi veszedelem is a korlátolt eddigi választási rendszer alapján fejlődött ki olyan nagy mérvben, hogy még Tisza István t. képviselőtársamat is aggodalomra serkenti, ez a választói jog — a mai különösen — vagy a plurális, nemcsak nem biztosíték, de ezen a kereten belül vált a kérdés veszedelmessé. Ha már most ezeket a tömegeket behozzuk, ha azokat kellő közigazgatással jobb vagyonbiztonságban részesítjük, ha az ő haladásukat és jólétüket előmozdítjuk, na ők ebben az alkotmányos magyar államban mint ellenőrzők részt vehetnek, azzal a megnyugvással, hogy megrövidítve nem lesznek, akkor a magyar parlamenti kormányrendszernek adtunk erőt, és ezzel az erővel panaszolkodni többé nem fogunk, mert lesz erőnk, hogy a királyi hatalmat is erre az álláspontra kényszeritsük. Elfogadom gr. Batthyány Tivadar javaslatát. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház ! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, javaslom, hogy a vitát szakítsuk meg, és folytatását a legközelebbi ülésre halaszszuk.- Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen /) Ezt tehát határozatul kimondom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Lukács László pénzügyminister: T. ház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot több állami beruházás költségeinek fedezéséről, kamatozó állami pénztárjegyek beváltásáról és a pénztári készletek kiegészítéséről. Kérem a t. házat méltóztassék intézkedni, hogy ezen javaslat kinyomassék, kiosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Elnök: A pénzügyminister ur által előterjesztett törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak adatik ki.
