Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-11

140 11. országos ülés 1910 Julius 12-én, kedden. jogok élvezetétől, a melyeket a magyar államnak köszönhet, ki fog záratni, mihelyt a magyar állam ellen izgat, (ügy van/ a bal-és a szélsőbaloldalon.) Es ez a garanczia, ez a kikötés a legtökéletesebb, a melyet emberileg elgondolni lehet. Miért ? Mert megszűnik a külföld előtt az a denuncziálás, hogy mi csak elnyomni akarjuk a nemzetiségeket, mert ha azt, a ki a nemzet és állam ellen izgat, kizárjuk a politikai jogokból örökre, akkor a külföldön is minden józan ember azt mondja, hogy természetes ez egy olyan állam részéről, a mely a tökéletes és teljes jogokban részesiti polgárait és ezt az önvédelmet önmagával szemben tanúsítania szükséges. Hiszen Francziaországból, az erős és hatal­mas franczia köztársaságból a Bourbonokat, az Orleánsokat, a Bonapartékat száműzték egyszerű, állambiztonsági szempontból, mert azt mondták, hogy jelenlétük veszélyezteti a köztársasági esz­mét, tehát ki velük az ország területéről. Ezt az önbiztositást minden állam köteles önmagá­val, saját nemzeti és állami szuverenitásával szemben keresztülvinni. Ez ellen kifogást tenni nem lehet. T. képviselőház! Nem értettem meg, nem fogom megérteni soha a felirati javaslatnak azt a büszke kijelentését, hogy mi a nemzeti államot akarjuk megépiteni. Hát nincs meg ? Hát nem nemzeti állam vagyunk ? (Élénk tetszés a szélső­balon.) Hát azt még épiteni kell ? Szomorúbb és gyarlóbb bizonyítékot Európa és önmagunk előtt fciállitani, hogy nekünk még a nemzeti államot ki kell épiteni, nem lehet. Ne cso­dálkozzanak akkor azon, hogy a nemzetiségek ve­lünk együtt az állam keretében dolgozni nem akar­nak, mert nem látják állampolgári jogaikat kellő­képen biztosítva egy olyan államban, a mely saját államiságát még csak ezután fogja kiépíteni, ha tudja — a dualizmus keretén belül. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) A gyengeségünk tartja távol tőlünk őket. (ügy van / Úgy van! a szélsőbaloldalo n.) Mutassuk meg azt, hogy ez a nemzeti állam tényleg létezik, legalább ugy, a mint az 1867 : XII. t.-czikk megállapította és ha ezt megtudjuk mu­tatni, akkor, meg vagyok győződve, hogy a nem­zetiségek is az ő összes állampolgári jogaikkal és érdekeikkel szívesen helyezkednek el keblünkön, mert teljes oltalmukat látják biztosítva egy önálló nemzeti államban. (Élénk helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Es itt legyen szabad önöket Deák Ferencz és társai által azon férfiaknak 1848-ban hirdetett nagy elvére, kijelentett nagy mondására emlékez­tetnem, (Halljuk!) a kik a népképviseleti parla­mentáris rendszert Magyarországba behozták. (Halljuk !) Mikor a parlamentáris rendszert behoz­ták, Deák Ferencz és társai egyértelműen vallot­ták azt, hogy a jDarlamentáris kormányforma csupán csak forma, a népképviseleti rendszer csupán forma; tartalmat annak csak a nemzet ereje adhat, (ügy van! ügy van! a szélsőbalol­dalon.) T. ház ! Magyarország különösen az utóbbi időkben fényes bizonyítékát adta annak, hogy a parlamentáris kormányrendszernek erőt adni nem tud. A t. többség az, a mely mindig hirdeti, hogy nincs erő benne, hirdeti akkor, a midőn nagynevű elnökünk Magyarország és a magyar nemzet fen­maradásának egyetlen biztositékát a parlamenta­rizmusban látja, egy oly parlamentarizmusban, a mely soha egy pillanatig sem volt alkalmas éí képes arra, hogy a nemzeti érdekeket, a nemzet exisztencziális feltételeit meg tudja valósítani. T. képviselőház ! Ha csak a lemondás terén maradunk, ha csak a lemondást hirdetjük ugy, mint a t. többség válaszfelirati javaslata, akkor ennek a nemzetnek le kell mondania arról, hogy ennek a parlamenti kormányrendszernek formái közé életet, erőt tudjon önteni. (Igaz / Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Be kell hozni az általános választói jogot. Miért % Azért, mert hiszen, t. képviselő urak, a nemzetiségi veszedelem is a korlátolt eddigi választási rendszer alapján fejlődött ki olyan nagy mérvben, hogy még Tisza István t. képviselőtársa­mat is aggodalomra serkenti, ez a választói jog — a mai különösen — vagy a plurális, nemcsak nem biztosíték, de ezen a kereten belül vált a kér­dés veszedelmessé. Ha már most ezeket a tömegeket behozzuk, ha azokat kellő közigazgatással jobb vagyonbizton­ságban részesítjük, ha az ő haladásukat és jólétüket előmozdítjuk, na ők ebben az alkotmányos magyar államban mint ellenőrzők részt vehetnek, azzal a megnyugvással, hogy megrövidítve nem lesznek, akkor a magyar parlamenti kormányrendszernek adtunk erőt, és ezzel az erővel panaszolkodni többé nem fogunk, mert lesz erőnk, hogy a királyi hatal­mat is erre az álláspontra kényszeritsük. Elfogadom gr. Batthyány Tivadar javaslatát. (Élénk helyes­lés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház ! Tekintettel az idő előre­haladott voltára, javaslom, hogy a vitát szakítsuk meg, és folytatását a legközelebbi ülésre halasz­szuk.- Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen /) Ezt tehát határozatul kimondom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Lukács László pénzügyminister: T. ház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavasla­tot több állami beruházás költségeinek fedezésé­ről, kamatozó állami pénztárjegyek beváltásáról és a pénztári készletek kiegészítéséről. Kérem a t. házat méltóztassék intézkedni, hogy ezen javaslat kinyomassék, kiosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Elnök: A pénzügyminister ur által előter­jesztett törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgya­lás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottság­nak adatik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom