Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-11

126 11. országos ülés 1910 Julius 12-én, kedden. nélkül én a nemzetiségi kérdés kielégítő megoldását nem képzelem. Es tovább megyek, t. ház : nemcsak az ország határain belül, de a magyar nemzetnek, ha a maga világtörténelmi hivatását és rendeltetését teljesíteni akarja, és — a mi ezzel egyértelmű — a maga nemzeti létét biztos alapokra kívánja helyezni, mert csak annak a nemzetnek léte nyugszik biztos alapokon, a mely még tud felelni a maga világtörténelmi rendeltetésének : akkor ezt az érzelmi és értelmi kapcsolatot és összhangot meg kell teremtenie ezen ország határain kivül lakó kis nemzetekkel, a melyek fennállásuknak legbiztosabb zálogát a magyar nemzet politikai hatalmában, a magyar nemzet érvényesülésében találhatják. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! Ha nézzük ennek a megoldásnak tárgyi előfeltételeit, ezek teljes mértékben megvannak. Hiszen nézzünk körül, a kerek világon van-e más nemzeti állam, olyan állam, a melyiket egy nemzet alkotott meg, s a melyikben a politikai döntő súly egy nemzet kezében van, van-e széles e világon más olyan állam, a mely más ajkú polgárainak olyan széleskörű jogokat biztositana, mint a magyar állam ? (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Van-e valahol a világon nemzeti állam, a melyiknek kebelében az illető fajhoz nem tartozó, idegen eredetű polgárok olyan széleskörű jogokat, olyan nagy szabadságokat, olyan szabad mozgást élvezhetnének, mint Magyarországon? (Igaz! Ugy van ' a jobboldalon !) Nézzék meg azok az urak, a kik elégedetlenek ezzel a helyzettel, más országokban az idegen eredetű polgárok helyzetét, nézzék meg a lengyelek sorsát Németországban, nézzék meg a magyarok sorsát Romániában, (Igaz! Ugy van !) nézzék meg mindenütt széles e világon, minő elbánásban részesülnek idegen eredetű polgárai a nemzeteknek ? (Zaja középen. Elnök csenget.) Akkor azután gondolják meg. hogy van-e pont széles e világon, a melyik olyan körét a jogoknak és szabadságoknak biztosítaná, mint a minőket ők a magyar állam oltalma alatt élveznek ? (Igaz ! Ugy van!) És, ha megvannak a kérdés helyes kezelésének tárgyi előfeltételei a belpolitika terén, nézetem szerint megvannak a nemzetközi politika mezején is. Mert hiszen a' magyar nemzet helyesen ismerte fel a maga hivatását a nemzetközi politikában is, a midőn azt elsősorban a Balkánon lakó népek szabad, független, önálló fejlődésének biztosításában vélte feltalálni. Már egy emberöltője annak, hogy ezt] a gondolatot belevitte a magyar nemzet az európai nemzetközi politikába, belevitte az európai köztudatba. S nem véletlen esély az, hanem a dolgok belső természetének természetszerű következménye, hogy ez az eszme, ez a politikai irány akkor lép fel és akkor hat keresztül az európai politikában, a midőn a magyar nemzet kibékül királyával, a midőn a magyar nemzet a dinasztiával kezet fogva századok óta először lép fel újból az európai politika irányítása terén. Nem véletlen az, hogy ugyanaz a nagy uralkodó, a ki magasabb, tisztultabb szempontokra fektette a dinasztiának belpolitikáját, a ki a dinasztia nagyságának forrását a magyar nemzettel való együttes haladása alapjára; helyezte, hogy ugyanaz a nagy uralkodó ezeket a tisztultabb és nemesebb felfogásokat belevitte az európai politikába, belevitte a keleti kérdés kezelésébe is, belevitte teljes összhangban a magyar nemzet érdekeivel és felfogásával, belevitte a magyar tanácsosoknak szavára, magyar tanácsosoknak segítségével. Kelemen Samu: A klopy-i parancs is magyar tanácsosok segítségével bocsáttatott ki? (Mozgás a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Gr. Tisza István : T. képviselőház! Ha figyelemmel kisérjük a keleti kérdés fejlődését az európai diplomáczia történelmében, azt fogjuk látni, hogy azon időkig, mig a magyar nemzet érvényesülése nem kezdődött a külügyi politika terén, csak két irány küzdött egymással a keleti kérdés tekintetében: egyes nagyhatalmaknak expanzív, hóditó, terjesztő irányzata egyfelől, s a status quo rideg fentartását, a török uralom változatlan fentartását czóljává tűző konzervatív külügyi politika másfelől. A török elleni védelmi harezok lefolyása ós Magyarországnak a török uralom alól való felszabadulása után az expanzív hóditó nagyhatalmi politika jellemezte Kelet felé a Habsburg-ház politikáját is. Tudjuk, hogy III. Károly hóditó hadjáratokat folytatott a Balkánon, és ha Mária Teréziát meg is akadályozták e tradiczió folytatásában, a Nyugat felől rátornyosuló nagy veszélyek, József császár még egy szerencsétlen kísérletet tesz e politika felvétele tekintetében, és ha ennek továbbfolytatása nem következett be, az csak annak tulaj donitható, hogy a Nyugat felől tornyosuló veszedelmek, a melyek a Habsburg-dinasztiánakNémetországban és Olaszországban elfoglalt hatalmi poziczióját alapjában renditették meg, elvették módját és lehetőségét annak, hogy a Kelet felé terjeszkedés politikájának eszméjét a dinasztia továbbra is gyümölcsöztesse. Ha a nyugati aspirácziók dominálták a XIX- század első felében az akkori osztrák birodalom külügyi politikáját, természetszerűen a konzervatív, a statusquo fentartására irányuló politikához csatlakozott a keleti kérdés tekintetében. És sajátságos, ha figyelemmel kisérjük, láthatjuk, hogy még az európai nemzetközi politikának azon irányadó faktorai is, a kik igyekeztek jószerrel, vagy fegyveres kézzel kiszorítani az osztrák birodalmat a maga Nyugaton elfoglalt poziczióiból, a kik tehát Kelet felé irányították a dinasztia figyelmét;, azok is a régi, hagyományos hódítási terjeszkedési politika jelszavával közeledtek felénk, — azok a tényezők, a kik Nyugaton már a modernebb irányzatok-