Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

10. országos ülés 1910 Julius 11-én, hétfőn. 117 hozott kifogást, hogy: »népeink sorsa felett őrködő atyai szivünk teljes megnyugvásával szemléljük a lefolyt választások eredményét.<< Azt méltóztatnak mondani erre, hogy ezzel a királyt egy párt szolgálatába viszszük, vagy mondjuk, egy más képviselő ur kifejezésével élve, korteseszközül állítjuk oda. Ezzel a nehézménynyel szemben csak azt mondhatom, hogy ha e nyilatkozat a választások előtt jelent volna meg, akkor lehetett volna ebben talán a király személyét a pártpolitika küzdelmei által, mondjuk, meghurozoltnak vagy elhomályosítottalak tekinteni. De nem lehet azt tenni akkor, a midőn ebben a legmagasabb trónbeszédben nincs semmi egyéb, mert én csakis igy értem, s azt hiszem, hogy a kormánynak, a midőn tanácsolta ezt a részt, sem lehetett más intencziója, mint az, hogy a király, mint törvényhozó hatalom egyik faktora, annak folytán, hogy a koalicziónak majdnem ellenzék nélkül álló többsége megbomlott, s hogy hosszú időn át munkaképtelenné vált, (Ellenmondások balfelől.) hogy a kormánynak kezei meg voltak kötve, hogy a kormány a többségben biztos támogatást nem kapott, hogy tehát a törvényhozó hatalom egyik faktora a másik faktorával törvényt alkotni nem tudott és daczára, hogy a két faktor közt állott a többség bizalmát biró kormány és a korona bizalmát biró ministerek, a választásokat azért rendelte el, hogy az a helyzet, hogy van neki kormánya, van a kormánynak többsége, de a többség és a kormány nem tudnak együtt működni, a király és a többség nem tudnak törvényeket alkotni, ennek a helyzetnek a megváltoztatása, tehát mondjuk a lényegi abszolutizmus megszűnjék. Az, a mi a kifogásolt részben foglalva van, az, hogy a király biztosítékát látja annak, hogy, mert a kormánynak támogató többsége van, és a kormány bírja az ő bizalmát, tehát most a törvényhozó hatalom minden faktora együtt fog működni, a törvényhozás rendes menete lehetővé válik, az abszolutisztikus állapot megszűnt. Huszár Károly (sárvári) : Próbáljanak egyebet akarni. Issekutz Győző: De abban sem a koaliezió elitélése, sem a nemzeti munkapártnak kiemelése nem foglaltatik, nincs abban támadás pártok ellen, hanem egyszerű elismerése, megállapítása a ténynek, hogy az abszolutisztikus állapot megszűnt, most a törvényhozás a rendes mederben folyik, (ügij van ! a jobboldalon.) Ily körülmények közt, azt hiszem, minden aggály nélkül, a parlamenti életnek minden feltételét szem előtt tartva, minden aggály nélkül támogathatja az, a ki a 67-es alapnak, nem mint örök törvénynek a fennállását kívánja, hanem igenis a közjogi helyzetnek mint az ország fejlődésére alkalmas alkotásnak, a biztos továbbfejlődésnek alkalmas eszközét fenntartani kívánja, támogathatja a nemzeti munkapárt felirati javaslatát, támogathatja azt a munkaprogrammot, a melyet a kormány magáénak vallott, a melyet magáénak elfogad a munkapárt, azáltal, hogy a felirati javaslatot magáévá tette. És azért, a felirati javaslatot elfogadom. (Hosszantartó, élénk éljenzés és taps a, jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Minthogy az idő előrehaladt és még többen vannak szólásra felírva, indítványozom, hogy a vitát félbeszakítsuk és a jövő ülésre halaszszuk. Indítványozom, hogy a legközelebbi ülést holnap reggel 10 órakor tartsa a t. ház és ennek az ülésnek a napirendje a most félbeszakított tárgyalás folytatása legyen. (Helyeslés.) Méltóztatnak beleegyezni ? (Igen !) Akkor ezt határozatképen kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 perczkor.) Hitelesítették: Grőf Bethlen József s. k., Desbordes Ernő s. k. naplőbiráló-bizottsági tagok.