Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

114 10. országos ülés 1910 Julius 11-én, hétfőn. esésnek szimptomáit keresni nem lehet és nem szabad. Igenis, Andrássy Gyulának öt évi tapasztalat alapján lehetett az a nézete és azt hiszem volt is, hogy ebben az országban szükség van egy együtt tanácskozó, egymást kapaczitálható, egységes czél felé induló többségre. 0, mint az akkori parlamentben a legnagyobb 67-es párt vezére, akkor, a midőn a nemzeti munkapárt megalakult, illetőleg ö felsége részéről a kormány kinevezése megtörtént, a 67-es pártok egyesülésének akadályát óhajtotta elháritani. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Áz.az apró megjegyzés ütötte meg a fülemet, a melyet az urak talán gúnynak akarnak használni, hogy a munkapártba léptünk be. Ezt én politikai szükségességnek tartottam, és őszintén mondva, gr. Apponyi Albert világhírű tekintélye iránt oly nagy tisztelettel viseltetem — de a magam csekély politikai múltjának is tartozom ezzel — hogy vele, sem beszédével, se feliratával, nem vitatkozom. Csak egyre kérem, a midőn az ő nagyon finom, de nagyon éles kifejezéseit, a melyek szerint a régi szabadelvű párt stilszerűségeit látja mindenben megvalósulni, s a melyekkel következtetéseket von a maga szokott, legkevésbbé kifogásolható, de mégis sebző modorában : sejtetni engedi, hogy a régi felfogásnak akar kifejezést adni ezzel a párttal szemben is, méltóztassék megemlékezni, hogy nehéz körülmények közt, midőn még az ellenzékiségnek nem volt ebben az országban nagy talaja, gr. Apponyi Albert egy középpártnak, 67-es pártnak vezére és volt vezérünk nagyon sokunknak, a Idk ma ezen az oldalon ülünk, volt politikai oktatónk, a kinek nagyon sokat köszönhetünk a 67 iránti ragaszkodásunkból, mert az ő iskolájában tanultunk, megtanultuk a 67 minden nagy előnyét megismerni. (Elénk Jielyeslés a jobboldalon. Zaj és ellenmondás a baloldalon.) Förster Aurél : Ne arról beszéljen, a mit tanult, hanem arról, a mit tud. Issekutz Győző : Mi épen az ő nagy egyéniségének befolyása alatt lettünk a 67 törhetetlen hivei. S ha én abba a helyzetbe kerültem, hogy régi -és politikai életemnek legszebb emlékeiből áthozott elveimnek megvalósítását kell, hogy keressem és én azt a lehetőséget ebben a pártban találom, akkor, engedelmet kérek, a milyen kevéssé juthat eszébe valakinek, hogy a meggyőződés legtisztább, legnemesebb feltételeit kérdésbe vegye annál, a ki a 67-es alapot elhagyta, méltóztassék ugyanezt, a meggyőződésnek tisztaságát és lelkesültséget, a Deák hagyományaihoz és politikájához való ragaszkodást a mi részünkről is elismerni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) ' A függetlenségi és 48-as párt t. szónoka azonban már nem is bánt velünk egészen keztyüs kézzel. Nekem sem okom, sem jogom nincs a régi szabadelvű pártot megvédeni, hiszen épen, a mint előbb emlitém, én abban az időben, a melyről gróf Batthyány Tivadar említést tesz . . . Ugron Zoltán: Akkor ő volt itt! Issekutz Győző: ... én szemben állottam a szabadelvű párttal. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy a nemzeti munkapárt nem egyéb, mint a szabadelvű párt feltámasztása és a szabadelvű párt soha szabadelvű nem volt, kivéve az egyházpolitika idejét. (Zaj.) Ha most ez a vád annak a képviselő urnak szájából jön, a ki épen az egyházpolitika idején lépett ki a szabadelvű pártból, a melynek addig tagja volt, azt hiszem, nem tarthat igényt arra, hogy a közvélemény elhigyje a képviselő urnak azt (Felkiáltások : Hogy komolyan vegye!), hogy a nemzeti munkpárt jelenlegi összealakulásából a szó nemes értelmében vett überálizmus hiányzik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A demokrácziát és liberalizmust vette, kivéve a néppárt feliratát, minden párt felirata kiindulási alapul, programmja talpkövéül, jövő politikai törekvéseinek iránytűjéül. Ez igazolja az én felfogásomat, hogy a demokráczia és a liberalizmus is mint fogalmak, mint izgató eszközök egyáltalán nem tarthatnak igényt arra, hogy valamely párttal szemben az mint erősség szembeállittassék. vagy valamely párttól az mint gyengeség megtagadtassék. A demokráczia, ha az egyszerűen csak izgatási eszköz és annak a tartalmat a politikai életnek következetes alakulása és alakitása nem adja meg, egyszerűen demagógia, (ügy van I Ugy van ! a jobboldalon.) És a liberalizmus lehet egy állam fejlődésének nagyon is alkalmas eszköze, a liberalizmus lehet egy lüktető erő, a mely a politikai életnek magas szárnyemelkedést kölcsönöz, de a liberalizmus, t. ház, lehet Tomboló erő is, ha az végczélként állittatik oda és nem mint az állami érdekeknek szolgáló eszköze. (Ugy van! a jobboldalon.) A választói jognál használják ezeket a hangzatos jelszavakat pártok és politikusok egyaránt. Volt szerencsém bemutatni, hogy a Justh-párt és a gazdapárt t. képviselői az egyenlő, általános, titkos választói jogot miként akarják megvalósítani ugy, hogy korrigáljanak az egyenlőségen, az egyik a kerületi beosztással, a másik pedig a létszámfelemeléssel. Hát, t. képviselőház, még érdekes, hogy ennél a kérdésnél Szabó István gazdapárti képviselő ur a kisgazdák részére követeli az érvényesülést a politikai élet minden terén ... Szabó István (nagyatádi) : A nép részére követelem ! Issekutz Győző: . . . mert hiszen a magyar nemzet gerinczét ők képezik. A t. képviselő ur statisztikai adatokkal dolgozott; ezeket a statisztikai adatokat használom fel mostan, és arra kérem: méltóztassék még további kutatásokat tenni és további kutatásai eredményeképen méltóztatik azután meggyőződésében vagy megállani, vagy a nemzeti állam veszélyeztetett voltát belátni arra az esetre, ha a törvényhozást csakugyan sikerülne jelszavakkal az általános, egyenlő, titkos választói jog megvalósítására birni.