Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

112 10. országos ülés 1910 Julius 11-én, hétfőn. vényes felhatalmazások alapján és a törvényhozás a saját szuverén jogánál fogva törvények utján szabályozták, megváltoztatták, módosították ezeket a rendelkezéseket. E tekintetben a nemzetiségeknek nincs joguk, nem lehet joguk, ha az egységes, osztatlan politikai nemzethez való tartozandóság érzésétől át vannak hatva, sérelmi politikát űzni, nincs joguk a magyar áUam ellen támadást intézni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház ! Leszek bátor felolvasni a felirati javaslatukból egyes részleteket, melyek azt a lelki világukat úgyszólván előtérbe juttatják, mindenki által megismerhetővé teszik, hogy tulaj donképen az a nemzetiségi politika vájjon egy olyan jámbor akarat-e, a mely a saját népének igyekszik a nyelvi - művelődését, közgazdasági előnyeit és az állam intézményeibe való beleilleszkedését, elősegiteni, avagy olyan, a mely a népeinek politikája czimén az osztatlan, egységes politikai magyar nemzetet akarja széttagolni. A sorrendet veszem és először is különösen megfigyelésére ajánlom a t. függetlenségi és 48-as pártnak, — a hol gr. Batthyány Tivadar elismerve azt, hogy a választási törvény megalkotásánál a nagy nemzeti érdekeket meg kell védeni, ott mint panaczeát a kerületek beosztásánál való helyes — mondjuk — manövrirozást tünteti fel, . . . Kun Béla : Igazság! Issekutz Győző: . . . pedig a kerületek által való biztositás — félek tőle — olyan lenne, mint Kolumbusnak a tojása. Kolumbus ugyanis feltalálta, s megfejtette a problémát, de a tojás, az eltörött, (ügy van! jobbról.) És t. képviselőház, Szabó István gazdapárti képviselőtársamnak is válasz lesz a Miháli Tivadar képviselő ur által beadott felirati javaslat. Szabó István t. képviselőtársam azt mondja, hogy nem baj, ha utóvégre a nemzetiségek esetleg többen is vannak; egyszerűen ugy kell csinálni, hogy a hol magyar választó van, ezer választónak adassék egy képviselő küldésének a joga, a hol nemzetiségek vannak, tízezer választónak adassék meg ez a jog. Mádi-KOVÉCS János : Egyéni vélemény! Szabó István: (nagyatádi) (Közbeszól. Zaj. Elnök csenget.) Issekutz íáyözö: Bocsánatot kérek, azért tartottam szükségesnek, hogy t. képviselőtársamnak és gr. Batthyány t. képviselő urak véleményeit felemlítsem, mert hiszen ha épen azon pártok részéi-ől, s azon politikai tényezők részéről, melyek az általános, egyenlő, közsógenkénti választást mint egyedüli panaczeát hirdetik, azt akarják, hogy ellenfeleikben meggyőződésük komolysága iránt kétséget ne támaszszanak, . . . Szabó István (nagyatádi): Azt mi is megvárjuk ! (Nagy zaj és közbeszólások. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Issekutz Győző: Akkor az egyenlő választói jogot megoldottnak nem tekinthetik abban, ha a kerületek beosztásával bontják meg az egyenlőséget, és nem tekinthetik abban, hogy esetleg tízszeres tömegnek adják meg ugyanazt a jogot, a mit megadnak más szempontból az egyszeres tömegnek. (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A választói jog kérdése nagy kérdés, annak megoldásához nagy nemzeti érdekek fűződnek, de más részről egy megalkotandó választói törvény, ha annak hatása a nemzeti államra nézve veszedelmesnek fog mutatkozni, többé reparálható nem lesz. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Ha a magyar nemzet a nemzeti szuverenitásnak kezelését olyan tömegeknek vagy egyedeknek hatalmába bocsátja, kik nincsenek áthatva, nagy és nemes gondolatoktól, hagyományos kötelességektől és a jövő iránti aggodalmaktól, akkor többé ezen változtatni nem lehet, mert azok, a kiknek kezelésébe jut a hatalom, azok többé a nemzeti szuverenitásnak, a nemzet fentartó elemeinek a poziczióját nem fogják elismerni akarni. (Zaj. Halljtik! Halljuk !) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. Issekutz Győző : A harmadik oldalon Miháli képviselő ur felirata azt mondja: » Felséged nem fogja megengedni oly törvénynek alkotását, mely stb. t. i., a mely törvény, a kerületek beosztása, avagy más mesterséges eszközök által megsértené az ország nem magyar népeinek érdekeit és ezáltal a jogok elosztása tekintetében különbséget téve az ország népei között, készakarva tenné ismét lehetetlenné az ország konszolidáczióját, mely nem létesülhetne igazságtalanságon, avagy valamely népnek az ország más népei felett érvényre juttatott szupreinácziáján.* T. ház! A feliratnak ez a kijelentése, hogy valamely népnek az ország más népei felett érvényre juttatott szupremáciáján nem alapulhat az ország konszolidácziója, az újra az ő gondolkodásukba enged bepillantani, a mely tiszta negácziója a magyar nemzeti államnak. Ebben az országban nemzetiségek vannak, a kiknek anyanyelve nem a magyar, de nemzet csak egy van és ez a magyar. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) A nem magyarajku nemzetiségek is lehetnek tagjai és tagjai is a politikai magyar nemzetnek és lehetnek tagjai, ha azonosítják törekvéseiket, lelkületeiket a fizikai magyar nemzettel, ámde a legmagasabb trónhoz juttatni szándékolt feliratban íme politikai tényezők egyfelől azt hirdetik, hogy az egységes magyar állam hívei, másfelől azonban nyíltan kifejezésre juttatják azt a felfogásukat, hogy ebben az országban a magyart is csak olyan nemzetiségnek tekintik, mint azokat a nemzetiségeket, a melyek együttesen véve a politikai magyar nemzetnek gyűjtőfogalmába esnek. (Mozgás és zaj.) Pop Cs. István : Együttesen alkotják a politikai magyar nemzetet.