Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-466
466'. országos ülés 1909 deczember 18-án, szombaton. 25 István képviselő ur : 183 szavazatot. Üres szavazólap volt 61. Egy-egy szavazatot kaptak: Mezőíi Vilmos, Leszkay Gyula és Papp Zoltán. Ezek értelmében van szerencsém Zlinszky István képviselő urat a képviselőház megválasztott háznagyának kijelenteni. (Éljenzés.) A jegyzői állásokra beadatott összesen 247 szavazat. Ebből legtöbb szavazatot kaptak : Vertán Endre 238, Rudnyánszky György 223, Szent-Királyi Zoltán 217 és Hammersberg László képviselő ur 202 szavazatot. Üres volt 11 szavazólap. Egy-egy szavazatot kaptak Máriássy Mihály, Ivánka Milán, Papp Zoltán és Sümegi Vilmos. Ezek szerint Vertán Endre, Rudnyánszky György, Szentkirályi Zoltán és Hammersberg László képviselő urakat a ház megválasztott jegyzőinek nyilvánítom ki. (Éljenzés.) Egyúttal bátorkodom a t. háznak egy javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk!) A házszabályok 20. §-a alapján javaslom, hogy a jegyzői állások száma egygyel szaporittassék. (Általános helyeslés.) Ha ehhez a t. ház hozzájárul, akkor ezen jegyzői állás betöltése a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Ugyanakkor még egy jegyző fog választatni, nem a szajooritás czimén, hanem mert Dudits Endre képviselő ur jegyzői állásáról lemondott, így tehát ezen jegyzői állásra és az ujonan szervezendő jegyzői állásra fog a választás megejtetni. (Helyeslés.) T. ház ! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, javaslom, hogy térjünk át az interpellácziókra. (Helyeslés.) Ezt megelőzőleg a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag fogok javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, deczember hó 20-án, d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére javaslom kitüzetni elsősorban az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását, másodszor a két jegyzői állásra való választást, harmadszor a bizottságoknak kiegészítését, továbbá Gál Sándor elnökké történt megválasztása folytán az állandó összeférhetetlenségi bizottság elnökének megválasztását ; végül kérem a következő ülés napirendjére kitűzni, az 1910. év első két hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat bizottsághoz való utasitása feletti vitának folytatását. (Helyeslés.) Méltóztatnak a legközelebbi ülés napirendjét ily értelemben megállapítani ? (Igen !) Ha igen, akkor a legközelebbi ülés napirendjét ekként megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpellácziókra. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bozóky Árpád ! (Zaj.) Nagy György; Tessék helyüket elfoglalni és meghallgatni az interpellácziót! (Felkiáltások jobbjelől: Ne elnököljön !) Elnök : Csendet kérek ! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyüket elfoglalni. (Halljuk ! Halljuk !) KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXVI. KÖTKT. Bozóky Árpád: T. képviselőház! Kérem, méltóztassék megengedni, hogy ezen interpelláczióm előterjesztését, a mely Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti alapjáról szól, máskorra halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök : Hozzájárul a t. ház az interpelláczió elhalasztásához ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy az interpelláczió elhalasztatott. Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Surmin György! Slirmin György : T. ház ! A múlt évi deczember tizenkettedikén kérdést intéztem az igen t. honvédelmi minister úrhoz, hajlandó-e beszerezni a Piszacsics kapitány nyugdíjaztatására vonatkozó iratokat. Az igen t. minister ür a mai napig adósom a felelettel. Én az iratokat kértem tőle, mert Piszacsics esetében a hadügyi kormányzat egész szelleme tükröződik vissza. Az igen t. minister ur nem válaszolt a kérdéseimre, én azonban ez idő alatt megszereztem az ezen esetre vonatkozó Írásokat. 1904 január 5-ikén Piszacsics vezérkari százados feljelentette parancsnokát a becsületbiróságnál, mert igy kellett tennie, miután ez igazságtalanságot akart elkövetni két altiszt rovására. Viszonzásul Sanchez ezredes 1904 január 19-én feljelentette Piszacsics századost sikkasztás büntette miatt, daczára annak, hogy ő (Sanchez) maga ugyanazon év január 18-án a hadi közigazgatási bizottsággal együtt aláirta a pénzek átvételéről szóló jegyzőkönyvet ezzel a megjegyzéssel : Anstände keine ! — és daczára annak, hogy január 14-én aláirta a jegyzőkönyvet, hogy a károlyvárosi 96. ezred 6. századának vezetősége »anstandslos« vétetett át. Sanchez ezredes ezen eljárása folytán Piszacsics százados egy évig volt vizsgálat alatt. Ez a vizsgálat bebizonyította, például Langaur főhadnagy vallomása szerint, hogy »Hauptmann Piszacsics diene dem Kaiser als Sóidat und strebe mcht nach Dank und Anerkennung und will den Gesetzen volle Kraft verschaffen.« Loos őrnagy ugyanezt tanúsítja, csak azt teszi hozzá, hogy nem lehet mindig az előirás szerint eljárni. Hasonló tanú előfordul igen sok ezekben az írásokban. Sőt az is konstatálva lett, hogy Piszacsics a maga pénzéből is adott, a mit én nem helyeselek. És a mikor mindez meg van állapítva, a császári és királyi legfelsőbb katonai bíróság elrendeli a vizsgálat beszüntetését, mert Piszacsics kapitány nem követett el fegyelemsértést, e helyett azonban »sinnesverrückt und geisteskrank«-nak nyilvánították. Az sem használt, hogy az orvosok egészségesnek találták. Másnak kellett történnie. Sanchez ezredesből generális lett, Piszacsicsot pedig őrültnek nyilvánították és nyugdíjazták >>um ihn zu retten« és »wegen hochgradiger Neurasthenie.« Ez bizonyára nem lesz egyedülálló eset. De még akkor is, ha csak egy emberrel történt volna igazságtalanság, mindnyájunknak állást kellene foglalnunk ellene, Piszacsics esetében sére^ 4
