Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-469

Í69. országos ülés 1909 deczember 22-én, szerdán. 65 osztrák széthúzó állapotokat vonnák maguk után, s a melyeket az előbb közbeszólott t. képviselő ur képvisel, nem fogja engedni érvényre jutni. Európának mai állami alakulását nem mi hoztuk létre. Európa állami alakulása természetszerűen jött létre, vagy létrejött, mert létrejött, és nekünk ezzel számolnunk kell. A német és szláv elem közé beékelve a mi magyarságunk egy nemzetközi szükség, és egy itteni erős alakulás feltétlen biztositéka az egyensúlynak, (Halljuk! Halljuk ! a baloldalon.) és ebből f olyólag a békés helyzetnek is. Igaz, hogy az; osztrák viszonyok ezt ma sok tekintetben veszélyeztetik, de addig, a mig a német elem hegemóniája Ausztriában fennállott, az biztosította a békét. Sajnos, hogy a Taaffe-féle alakulások óta állandó (Zaj. Halljuk ! Halljuk! Elnök csenget.) nemzetiségi küzdelem indulván meg, a német elem fokról-fokra befolyásban, tekintélyben, számban apadt. Ebben nekünk nincs előnyünk. Az 1867. évi XII. t.-ez.-kel létrehozott alakulás kontemplálta ott a német, nálunk a magyar elem hegemóniáját és szupremácziáját. Ott feladták ezt, feladták és nem is tudják mérlegelni a következményeket, a melyek jönni fognak, mert az a német elem ereje volt az osztrák területnek és az egység a német hegemónia feladásával már nincs meg, az erő pedig fogyatékos. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) A magyar állam egységes nemzeti ereje biztosit ja a hármasszövetségnek is értékét, a melyre nekünk is szükségünk van ; de mert a dinasztiának is szüksége van a hármasszövetségre, (Halljuk ! Halljuk !) ebből természetszerűleg következik, hogy a dinasztiának viszont a magyar állam erejére szüksége van, a magyar állam erejét pedig fentartani, fejleszteni és biztosítani csak ugy lehet, ha kielégített, megnyugodott, boldog, királya iránt tisztelettel viseltető nemzet él itt. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) T. képviselőház ! Hogy lehet azt képzelni, hogy ily küzdelmek mellett, mint a melyekben most már évek óta élünk, egyetértés lehet ? Hogy lehet azt képzelni, hogy meg lehet találni azokat az erőket, a melyek a fejlődést biztosítják ? Kell keresni az utakat nekünk, de kell keresni illetékes felsőbb helyeken is, a melyek a békés megértésre vezetnek. Nem lehet mindig és minden körülmények közt az erő, a hatalom fegyverével dolgozni. A megértés fegyverével, a nemzet megnyugtatásával, békés kielégítésével kell és lehet megtalálni a békés helyzetet. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Az én meggyőződésem szerint ma, nem keresve mi a legjobb, csak egyedül keresve azt, a mi a megadott körülmények közt megoldást hozhat létre, abban a nézetben vagyok, hogy a bankkérdés az, a mely alkalmas arra, hogy egy oly megoldást hozzon létre, a mely a nemzet és az uralkodó között az eUentéteket megszünteti, (Igaz ! ügy van! a baloldalon.) a mely lehetővé teszi, hogy hosszú időkre szóló munkaprogramm megállapításával békés viszonyok jöjjenek létre és KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXVI. KÖTET. fejlődhessünk nem ugy, hogy vitassuk az alapokat, nem ugy, hogy keressük az ellentéteket, hanem ugy, hogy keressük az egyetértést, keressük azokat a kérdéseket, a melynek megoldására együtt vállalkozni tudunk, és akkor remélem, hosszú időkre nyugodt állapotok jönnek létre. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) A gazdasági fejlődés és megerősödés biztos eszköze lehet és lesz is annak, hogy a nagyhatalmi állás igényelte katonai terhek hordozását a nemzet nyugodtan vállalhassa. Nem biztat a remény, hogy a megértés órái közelednek. Nem biztat a remény a tekintetben, hogy ez idő szerint, közelebbről a fennforgó ellentétek kiegyenlíthetők lesznek. De biztat a remény, hogy ha a nemzet a maga igazait a meglevő törvényes alapon keresi, előbbutóbb a megoldás megjön, (Helyeslés balfelől.) megjön a megértés, és erre való tekintettel elfogadom Holló képviselő urnak határozati javaslatát, elfogadom azt, hogy egy 21 tagú bizottság küldessék ki, mely ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Ez a 21 tagú bizottság lesz hivatva egy feliratban felfejteni a helyzetet, talán részben felhasználni azokat az argumentumokat is, melyeket én hangoztattam, és talán meg fogja találni azt az utat, hogy ne közjogi harczokba sülyedjünk el, hanem egy munkaprogramm keertében megállapítsuk azt, a mire egyesülni tudnánk, a mit megtalálva a magyar állam érdekeit, ép ugy a dinasztiának egyaránt érdekét elégitenők ki. A javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kíván szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon rövid nyilatkozatot óhajtok tenni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) En az önálló bank felállítása mellett voltam és vagyok. Ezért küzdöttem mint minszter és küzdeni fogok akkor is, ha ellenzékbe kell mennem. Ezt előre akartam bocsátani. Ha fel lehetne állítani 1911-re a bankot és tovább is követelném ezt, mint a hogy azért sokáig teljes erőmmel törekedtem. (Nagy zaj balfelöl.) Szappanos István : Csak akarni kell! Egy hang (jobbfelöl) : Sümegi akarja ! (Zaj.) Sümegi Vilmos : Minden magyar ember kell hogy akarja. (Zaj.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: Ismeretesek azok az okok, melyekért a jelzett határidőt már nem tartom betarthatónak és nem tagadom, hogy nehéz szívvel vettem tudomást e tényről. (Igaz! ügy van! a középen.) Tisztán akartam álláspontomat annál is inkább jelezni az önálló bankra nézve, mert köztudomású, hogy épen a bankkérdés képezi azt a kérdést, melyben a kormány tagjai közt megszűnt az egyetértés. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Méltóztassanak helyüket elfoglalni. (Nagy zaj. Halljuk I Halljuk !) Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! (Zaj.) Nem akarok azokra a személyes élű 9