Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-468

bö8. országos ülés WOÍ) déczember 2l-én, kedden. 45 ment csak valamikor szeptemberbe jön össze, már annyira haladjunk, hogy az önálló bankra vonatkozó törvényjavaslat elfogadtatván és szentesittetvén, az a törvény január 1-én tényleg életbe is léphessen. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kmety Károly : Ez mind lehetséges is, csak az mondja, hogy lehetetlen, a ki nem akarja. Pilisy István : Azok az újsághírek, a melyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy az önálló bankot most már hiá.ba hirdetjük 191 l-re, mert ha Ő felsége maga parancsolna reánk, hogy csináljuk meg, akkor se volnánk képesek erre, olyan tendencziózus hírek, a melyekkel a nemzetet, a népet akarják bolonditani, hogy mi valóban lehetetlenségre törekszünk, lehetetlenségeket követelünk, lehetetlenségeket hirdetünk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Markos Gyula : Kossuth maga mondta, hogy hat hóna]) alatt is meg tudja csinálni. Pilisy István : Ezt a kérdést, t. ház, nem volna szabad ebben a képviselőházban a taktikai kérdés szempontiából tárgyalni akkor, a mikor az 1906-ban megejtett képviselőválasztásokon a. nemzet óriási többsége függetlenségi és 48-as programmal küldötte ide a képviselőket. Nem mondhatja azt senki, hogy a nemzetnek akkori megnyilatkozása az önálló nemzeti bank mellett nem nyilvánult meg. Hiszen a függetlenségi és 48-as programúinak egyik sarkalatos pontja az önálló banknak a megvalósítása, nem szabad tehát nekünk a nép iránt olyan kislr'tüeknek lennünk, hogy azt tételezzük fel róla, hogy akkor, a mikor a függetlenségi és 48-as programmal fellépett jelölteket választotta képviselőkké, hogy ő akkor ne tudta volna azt, hogy igenis, ez a képviselő, ha szóba kerül a bank kérdése, az önálló magyar nemzeti bankot fogja követelni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nagyon szomorú dolog ez a mai helyzet, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula körülbelül most egy esztendeje azt mondotta, hogy utálatosnak tartja ezt a politikai helyzetet és én azt merem állítani, hogy az a politikai helyzet, a mely ma fennáll, talán még utálatosabb, mint az, a mely egy évvel ezelőtt fennállott, utálatosabb pedig sajnos azért, mert ennek a képviselőháznak az egyes tagjai nem követték azt az eljárást, a melyet az őket megválasztó nemzet tőlük joggal elvárhatott volna. Ha azok a képviselők, a kiket függetlenségi és 48-as programmal választottak meg, ma is kitartottak volna e mellett az elv mellett és egyértelműen ragaszkodtak volna ahhoz, hogy 1911-re az önálló bankot megcsinálják, akkor 0 felsége is tisztán látott volna. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Látta volna azt, hogy ennek a képviselőháznak több mint kétharmadrésze követeli az önálló bankot és akkor tudta volna azt, hogy melyik pártból kell kinevezni egy kormányt, a mely a koalicziós kormányt felváltsa. És én Ö felségének az alkotmányos érzését ma is tisztelem annyira, hogy ő igenis, ha egyes besugások folytán irányítani próbálta elhatározásunkat, akkor, a mikor látta volna, hogy ez a párt tántoríthatatlan erővel küzd az önálló bank mellett, meghajolt volna a nemzet követelése előtt és vétójogával semmi szín alatt sem élt volna, hogyha a kéjiviselőház egy ily értelmű törvényjavaslatot fogadott volna el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Azt mondják a Kossuth-pártiak, hogy ők az önálló bankot épp ugy követelik, mint mi, csakhogy ők más taktikával követelik azt, mert mi a falnak akarunk nekimenni, ők pedig az akadályokat megkerülve, akarják az önálló bankot megcsinálni. Hát, t. képviselőház, az az ember, a ki velem egy nézeten van, a ki velem egy czélra törekszik, ha nem akar velem azon az akadályon keresztültörni, az az ernber esetleg félreáll, de az az ember egy másik akadályt én elébem gördíteni nem fog. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Már pedig, t. képviselőház, higyjék el nekem, hogy a mi törekvéseink elé sokkal nagyobb akadályt gördített Kossuth Ferencz, mint gördített Ö felsége a magyar király. Nekünk, mielőtt ö felségéhez jutunk el igaz akaratunkkal, nekünk először keresztül kell gázolnunk azon az akadályon, a melyet Kossuth Ferencz ügyetlen, helytelen és hibás taktikájával felállított. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Meg kell vivnunk először a testvéri harezot, meg kell vivnunk a harezot azokkal az emberekkel, a kiket velünk egy programmal küldött ide a nemzet, (Felkiáltások balfelől: Fájdalom !) és ha azokat le tudjuk győzni, csak akkor tudunk sikerrel fellépni a királyi akarattal szemben, a mely akarat akkor a mi akaratunknak ellen nem állhat. (Élénk helyeslés balfelől.) Nagy Dezső: Nagyon okosan beszél! Molnár Jenő : Mit tud a vádlott mentségére, felhozni ? Pilisy István : Bár mi ennek a parlamentnek a legnagyobb pártja vagyunk, még sincs abszolút többségünk. Először tehát arra kell törekednünk, hogy abszolút többségünk legyen. Hencz Károly: Már volt abszolút többségük ! (Zaj.) Pilisy István : Ha abszolút többségünk lesz, akkor mondhatjuk, hogy ez a parlament ezt akarja. Minthogy jnedig törvényeinkben lefektetett jogunk az, hogy a nemzeti bank felállittassék, kívánjuk, hogy ez elől ne zárkózzék el és ne éljen vétójoggal a korona. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. ház ! Eddig sem voltam és ma sem vagyok tagja egy olyan pártnak, a mely — daczára, hogy mindenféle ilyen ráfogásokkal illetik — minden áron a kormányra vágynék. Mi nem a kormányra vágyunk. (Ugy van! ügy van ! a baloldalon.) Egry Béla : A nemzet önállóságát kívánjuk ! Hencz Károly : Hát a hatalomra nem vágytok\ Egry Béla : Oda ti akartok jutni! (Zaj. Felkiáltások a baloldalon : Már voltunk ott!) Nagy Dezső: Ott hagytuk a hatalmat! Pilisy István : A mióta szerencsés vagyok ennek a pártnak tagja lenni, naponként felmegyek a pártkörbe, hallom mindenkinek a nyilatkozatát és ebből megállapíthatom azt, hogy ez a párt