Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-468

MH. országos ütés 1909 deczember 21-én, kedden. :Í7 épen a válság hosszú elhúzódása, folyamán érvényesült kormányzati befolyások módosították Ö felségének ebhen az irányban addig elfoglalt álláspontját. Ha tehát a válság ennyi időn keresztül el nem húzódik ; ha a parlament a maga álláspontját határozottan és férfiasan kifejezte volna már előbb, akkor ezek a befolyások meghiúsultak volna és az uralkodó elhatározása is más irányban érvényesült volna, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Pártunknak az a felfogása, hogy az eddig történt mulasztást minél előbb helyre kell hozni és ezért pártunk a múlt hóban tartott értekezletén kimondta, hogy ö felségéhez hódolatteljes felirat intéztessék, a melyben a parlament a maga álláspontját 0 felsége elé terjeszsze. Sajnos, hogy a parlamentnek időközben beállt szünetelése folytán csak ma vagyunk azon helyzetben, hogy ez indítvány indokolására kerülhetett a sor . De azt hiszem, hogy ha a képviselőház felfogja e tekintetben az idők sürgős voltát, akkor meg lehet oldanunk e felirat kérdését, ugy hogy azt a kellő időben még most is ö felsége elé terjeszthessük. Ez irányban nemcsak nekünk van ilyen felfogásunk és indítványunk, hanem, a mint tudjuk, a Kossuth Ferencz elnöklete alatt álló függetlenségi pártnak is a,z a kívánsága, hogy Ö felségéhez felirat intéztessék. Ezt azonban nem abban a formában kívánja, a mint azt mi óhajtjuk a házszabályoknak teljesen megfelelő módon, hogy t. i. ez külön indítványként terjesztessék elő, hanem az indemnitási vita kapcsán akarják ezt a párt részéről beterjeszteni és ezzel egyidejűleg egy kész feliratot is fognának bemutatni, a mely e tekintetben a párt álláspontját képviseli. Legyen szabad erre vonatkozólag röviden megjegyeznem, csakis annálfogva, mert ez összefüggésben áll az általam beterjesztett indítvány nyal, máskülönben nem volna ildomos, hogy egyáltalában hozzá is szóljak, egy még be nem terjesztett javaslathoz, legyen szabad megjegyeznem, hogy ha parlamentáris formáról van szó, sokkal korrektebb és helyesebb, hogy ha a parlament maga, mint önálló indítványt tárgyalja azt, (Elénk helyeslés a baloldalon.) ha minden irányú hozzászólások mellett ezt önállóan dönti el és akkor azután nem egy párt fogja a feliratot elkészíteni és hirtelenében benyújtani, hanem egy felirati bizottság minden irányban való tüzetes megbeszélés után és korrekt formában fogja ezt elkészíteni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezen forma kérdésén kivül bátor vagyok még észrevételt tenni annak a felirati tervezetnek és indítványnak tartalmára nézve is. (Halljuk !) Abban a feliratban csak az a kívánság van kifejezve, a mely magában véve igen helyes, hogy ö felsége minél előbb parlamentáris kormány kinevezésével oldja meg a válságot. De, bocsánatot kérek, ez a mai helyzetben nem elégséges. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha nű világosan meg nem jelöljük azt, hogy mi az az alap, a melyen a válság - békésen, tartósan és állandóan megoldható, (Elénk helyeslés a baloldalon.) akkor nem mozdítjuk elő az ebből a válságból való egészséges kibontakozást, de nem is nyújtunk Ő felségének olyan alapot, a melyről láthatja, hogy a kibontakozást sikeresen mily irányban kell keresnie. Hiszen azt nem kell említenünk, hogy az igen t. kormány mindig nehézségekbe ütközött, valahányszor nemzeti irányban előrehaladást kivan tenni. Én ezt kétségbe nem vonom. Mindig rendkívüli nehézségek tornyosulnak elénk, valahányszor odafent nemzeti irányban bármely téren is jogokat és kötelességeket kell előbbrevinni. Azonban, minél nagyobb a nehézség és minél kényesebb szituáczióban van az ország, annál kényesebben keh megválogatni azokat az eszközöket is, a melyekkel mi azon nehézségeket legyőzni akarjuk. Semmi sem hat kellemetlenebbül és a siker elérésére kedvezőtlenebbül, mint hogyha fent nem látják azt a következetes és szilárd, határozott irányzatot, (ügy van ! ügy van !) a mely a nemzet akaratának képviseletét kell hogy áthassa. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha odafönt azt látják, hogy 1905-ben még tömörült a nemzet a gazdasági önállóság elérése körül és a hitelélet önállósítása körül, a melyet nag}^ feladatként, kormányzati programúiként állítottak föl; ha látják, hogy 1907-ben a kiegyezés tárgyalása alkalmával egy nagy kormányzó párt mint a parlament többsége kimondotta világosan, nemcsak maga között, hanem nyíltan, világosan párthatározatként is, hogy ehhez a nagy kiegyezési törvényhez csak azért járul hozzá, — mert kormánygarancziák hangzottak el itt azokról a padokról és mert a törvényben is foglaltattak tételes intézkedések, a melyek a nemzetnek az önálló bank felállítása tekintetében szabad rendelkezési jogát biztosították ; ha ebben az irányban haladtunk volna következetesen előre és ha, ugy a mint a parlament többsége ebben az irányban a maga álláspontját meg nem változtatva, kívánta az önálló bank felállítását, a kisebbségek sem álltak volna hátul, hanem hagyták volna e kérdésben az alkotmányos többség akaratát, érvényesülését tudomására hozni, akkor ebben az irányban a siker nagyobb mértékben lett volna a nemzet számára biztosítva, mint így. (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) E helyett azonban történtek olyan tények, — azokon kivül, a melyeket már felsoroltam, — hogy midőn a parlament által kiküldött bankbizottság hosszu, beható tanulmányok és tárgyalások után egy megállapodásra jutott, a mely az ő meggyőződését fedte és a mely a parlament többségének a meggyőződését is kifejezte az önálló bank kérdésében.: akkor ministertanácsi határozat jött létre, a melynél fogva ezen javaslatnak, ezen bizottsági jelentésnek tárgyalását meg kell gátolni és fel kell függeszteni mindaddig . . . Nagy György: Ezért kell vád alá helyezni őket! HoÜG Lajos: ... míg a válság megoldva nincs. De minthogy a válság megoldásának épen az volt az akadálya, hogy nem tudta a Felség