Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-466
20 ¥J6. országos ülés 1909 deczember 18-án, szombaton. lem történt az igazság rovására, még pedig olyan durva módon, hogy annak csak a mai katonai büntető eljárás és büntető törvény szolgálhat mentségére. Tisztelt Uraim ! Egyelőre csak ezt hozom fel. Vannak emberek, akik fenyegetőznek Piszacsiescsal szemben, mert az igazságát és a jogot keresi. Vannak máris olyan tanuk, akik Piszacsics ellen vallottak, — mint például Kaiser ezredes — a kik biróság előtt állanak mint vádlottak. Hog}' lehetőség szerint ügyeljenek az igazságra, hogy a hadügyi vezetőséget és ennek eljárását is áthassa a huszadik század szelleme, egyelőre a következőket kérdem az igen tisztelt minister úrtól: 1. Érdeklődött-e Piszacsics százados esete iránt a badügyministemél ? 2. Hajlandó-e odahatni, hogy a katonai büntető eljárás minél előbb megváltoztattassék 1 3. Hajlandó-e a minister ur állást foglalni az igazság mellett és a büntetőtörvénykönyv és eljárás érvényessége mellett, ha megtudja, hogy bárhol is igazságtalanság történt ? 4. Hajlandó-e lépéseket tenni arra nézve, hogy Piszacsics százados megsértett becsületének elégtétel adassék ? Más alkalommal többet ! Elnök : Az interpelláczió kiadatik a honvédelmi minister urnak. Csizmazia Endre jegyző: Szmrecsányi György ! Szmrecsányi György: T. ház! Midőn interpellácziót jegyeztem be a trencséni és torontálmegyei gr. D'Harcourt-féle birtokok eladása tárgyában, czélom az volt, hogy felhívjam a kormány figyelmét az ezen üzlet megkötésénél elkövetni szándékolt visszaélések meggátlására. Sajnos azonban, politikai viszonyaink oda fejlődtek, hogy jelenleg nem rendelkezünk parlamentáris kormánynyal. A kormány több izben nyilatkozott arról, hogy ténykedéseiben adminisztratív kérdéseknek szűkebb körére szorítkozik; ennélfogva ezen interpellácziónak jelenleg való megtartását nem tartanám czélszerünek. Elhalasztom ; de egyúttal bátor vagyok ezennel felhívni az igen t. kormány figyelmét egy dologra. Tudom, hogy módja van betekinteni ezen ügyletekbe és ezen ügyleteknek miként való állásába. Kérem ennélfogva, hogy mindezen intézkedésnek megtételében a lehető legrigorozusabb és legaggodalmasabb körültekintéssel méltóztassék eljárni, nehogy ebből a jelentéktelennek látszó intézkedésből kifolyólag a közérdek és az ottani közönség érdeke pótolhatlan kárt és hátrányt szenvedjen. Kérem, méltóztassék ezen bejelentésemet tudomásul venni. Elnök : Hozzájárul a ház, hogy az interpelláczió érdemleges megtétele ez alkalommal elhalasztassék ? (Igen.) Az interpelláczió elhalasztatik. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Nagy György ! (Felkiáltások : Nincs itt! Elénk éljenzés a középen és a jobboldalon.) Nagy György: T. képviselőház ! Ezen éljenzésből az elvhüség megbecsülését látom. (Derültség.) A ministerelnök urat interpellálom meg azért, mert br. Fejérváry arczképét a ministerelnöki terem számára lefestette. A mig mi egyértehnüleg vád alá akartuk helyezni br. Fejérváryt és czinkostársait, (filénk derültség.) a mig, és e tekintetben hivatkozom Kossuth minister úrra, pusztán a királylyal való kikötés alapján történt, hogy nem érvényesülhetett az 1848 : III. t.-czikk rendelkezése és nem helyezte a képviselőház vád alá, hanem csak megbélyegezte őket, addig Wekerle Sándor ministerelnök ur elég bátor és vakmerő volt, hogy meg merte festetni br. Fejérváry arczképét. örvendek, hogy Andrássy Gyula minister ur itt van előttem. Kérdezem a minister úrtól, hogy vájjon hazafias dolognak tartotta volna-e Krístóffy képét megfestetni a belügyministerium számára ? Kérdezem Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister urat, hazafias dolognak tartotta volna Veres László arczképének megfestését és kérdezem a többi ministereket és a ház elnökét is, vájjon Justh Gyula hazafias dolognak tartotta volna-e, hogy megfestesse Perczel Dezső arczképét ? A ministerelnök ur azonban túltette magát ezen és a mig mi és az egész nemzet közvéleménye hazaárulónak tartotta és tartja Fejérváryt és czinkostársait, addig Wekerle Sándor bátorságot vett magának szembeszállni a nemzet fölfogásával. (Helyeslés balfdől.) A ministerelnök urnak a hazafiasságból példát idegen országból hozok. Velenczében is volt egy ilyen hazaáruló. Marino Falieri, és a velenczei tanácsteremben nem festették le a képét, hanem odaírták: Locus Marini Falieri de capitati pro erimina. Ebből vehetett volna példát a ministerelnök ur! Nem volt joga az állam pénzéből ezt megcselekedni: a saját pénzéből megtehette volna: a ministerelnök ur egyéni jjaszsziója nem érdekel, bár nem irigylem az Ízlését, de az ellen tiltakozom, hogy a mi pénzünkön cselekedje azt. Ennélfogva tisztelettel kérdem a ministerelnök úrtól (olvassa): Interpelláczió, Fejérváry Géza darabontfőnök képének a ministerelnöki terem számára való megfestetése miatt a ministerelnökhöz: 1. Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy az országgyűlés képviselőháza megállapította, hogy Fejérváry Géza ós társainak működése az 1848 : évi III. t.-cz. 32. §. a) jxmtjába ütközött, mert az ország függetlenségét, alkotmánybiztosi tékáit és a fennálló törvények rendelkezéseit megsértették? 2. Tudja-e, hogy a képviselőház az igazságügyi bizottságnak 1909. február hó 9-én kelt jelentése alapján Fejérváry Géza s társai eljárásának megítélését a nemzet élő lelkiismeretére bizta, s a nemzet lelkiismerete pedig a darabontokat érdemük szerint hazaárulóknak ítélte ? 3. Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a ministerelnöki teremből Fejérváry Géza darabont-főnök képe eltávolíttassák?
