Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-474

474. országos ülés 1910 január 27-én, csütörtökön. 161 választói reformot megalkossa. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) T. ház ! A választói joggal kapcsolatban én csak annyit jegyzek meg, hogy feltétlen hive vagyok az általános egyenlő és titkosan gyakor­landó választói jognak, azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a népnek csak azok a jogok érnek valamit, a melyeket ő maga szerez meg, nem pedig azok, a melyeket adományképen kaj). íme, t. ház, én a trónbeszédben találom már magvát ennek a súlyos válságnak, a mely a korona és ezen ház között keletkezett. A ház nem alkal­mazkodik a korona kívánságához, a korona pedig nem honorálja a népakaratot. (Ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És ezen, a korona és a nemzet közötti súlyos válságban kire bízta a korona a közvetítést ? Bizo­nyára olyan államférfira, a ki egyaránt bírja ugy a koronának, mint a nemzetnek bizalmát ! (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Hogyne !) Szokoly Tamás : A jelenben nem ! Manojlovics János : Mert ne téveszszük szem elől, hogy a rendes parlamenti életnek conditio sine qua non-ja, alapja : a bizalom. Vájjon a mos­tani ministerclnök ur rendelkezik-e ezekkel a tulajdonságokkal ? ! A miniszterelnök ur eddigi eljárásából két tényt konstatálok. Először, hogy az önálló bank kérdésében máról-holnapra a merev negáczió állás­pontjára helyezkedett . . . Szokoly Tamás : A hazugság álláspontjára ! Manojlovics János : ... másodszor : hirdeti a ministerelnök ur az általános választói jogot, de jelzők nélkül. Azt hiszem, hogy épen Vázsonyi t. képviselőtársamnak mai alapos beszéde után elég, ha annyit mondok, hogy jelzők nélkül az általános választói jog nem is általános választói jog. A ministerelnök ur hirdeti a választói jogot és egész kormányzata támaszkodik gr. Tisza Ist­vánra és gr. Andrássy Gyulára, az általános vá­lasztói jognak legelkeseredettebb ellenségeire. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: A mágnások pártja a nép ellen ! Manojlovics János : Mi a ministerelnök urnak Horvát-Szlavoriországokra vonatkozólag követendő politikája iránt sem lehetünk bizalommal. Hogy miért, azt most nem fejtegetem, mert ezt az utánam szóló elvtársam. Lissavacz Mladen fogja kifejteni. A nemzetiségi kérdésben sem látom azt a javulást, haladást a kormányelnök ur nyilat­kozatában, a melyet Mihályi volt elnököm és t. képviselőtársam talált. Már nagy államférfiak is tettek hasonló Ígéreteket és nem tartották be. (ügy van.' a szélsőbaloldalon.) Ugyan mire ala­pítja Mihályi képviselő ur az ő bizalmát épen gr. Khuen-Héderváry Károlylyal szemben ? . . . Baloghy Ernő: Vlád Aurélra! Manojlovics János: T. képviselőház! Polít Mihály t. képviselőtársunk régi jó szokásához KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXVI. KÖTET. képest igen érdekes dolgokat mondott itt e házban, a melyek azonban a tárgyhoz nem tartoznak. (Igaz! Ugy van! balfelől.) A ministerelnök ur programmjáról szó sem volt a beszédében, de volt a ministerelnök ur személyéről szó és pedig be­ajánlotta a magyar közvéleménynek azzal, hogy ő egy régi magyar hazafias családnak a sarja. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Jó ajánlat!) Erre nézve megjegyzem azt, hogy a mithologia ismeri a kétarczu Jánust. A történelmi evoluczió megte­remtette a háromarczu Jánust: Zágrábban Dragu­tin Hédervarszky, Budapesten Héderváry Károly, Bécsben pedig : Mein lieber Kari. (Élénk derültség és taps balfelől.) T. ház ! A szerb radikális párt nevében van szerencsém a következő nyilatkozatot előterjesz­teni (Olvassa) : »A szerb radikális párt. képviselői a kormánynyal szemben bizalmatlansággal visel­tetnek. (Helyeslés balfelől.) Ezt a bizalmatlanságot indokolja a ministerelnök ur politikai múltja, mely a jövőre nézve mi biztosítékot sem nyújt. Ezt a bi­zalmatlanságot indokolja a jelene is : a programra, a melyet a ministerelnök ur előterjesztett. Ebben a programmban sem az ország, hazánk, (Élénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon.) sem a magyarság, sem a nemzetiségek jogai nincsenek biztositva. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Sem ebben a pro­grammban, sem a kormány fellépésében és eddigi magatartásában nem látjuk a komoly és határo­zott szándékot a Magyarország és Horvát-Szlavon­Dalmátországok közötti végzetes viszály igazságos elintézésére. Ezt a bizalmatlanságot indokolja a jövőre nézve egyebeken kivül az a körülmény is, hogy a ministerelnök ur egyetlen egy politikai párt bizalmával sem rendelkezik és ennélfogva ezen kor­mány kénytelen volna, ha többséget akarna ma­gának szerezni, mesterséges, törvénytelen eszközök igénybevételével ezt megkisérelni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez pedig veszedelmet jelen­tene ugy az ország alkotmányára, mint belbéké­jére nézve.« (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezen indokokból a szerb radikális párt kép­viselői Justh Gyula bizalmatlansági indítványára fognak szavazni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egyúttal kijelentjük, hogy az önálló bank alap­ján állva — Kossuth Ferencz javaslatára is fogunk szavazni. (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) LiszavaC Mladen (horvátul beszél; majd igy folytatja magyarul) : Csatlakozom a dr. Manojlo­vics János t. képviselőtársam által felolvasott nyilatkozathoz. Még külön ki akarom emelni ezen kormány alkotmányellenes eljárását, a melyet Horvát-Szlavonországok tekintetében már első fellépése alkalmával követett. Ezen kormány kebelében nem foglal helyet a külön horvát­szlavón minister, mivel Horvát-Szlavonországok alkotmányos jogai teljesen kizárják azt, hogy a ministerelnök még egy pillanatra is képviselhesse ezen királyságok tárczáját. Szokoly Tamás : Igazsága van ! Liszavacz Mladen: A mai kormány nem nyújt biztosítékot arra, hogy a mai szánalmas 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom