Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-472

102 472. országos ülés 1910 január 25-én, kedden. azt lehet bizonyítani, hogy a főrendiház lépte át a jogkörét (Igás! ügy van! a baloldalon.) akkor, a mikor a királyi legkegyelmesebb kéziratot nem eredetiben, hanem másolatban terjesztette be és vette tárgyalás alá. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) A ház határozatát illetőleg nem uj az eljárás, a mely most itt követtetett. Hiszen a legutóbbi ministeri kinevezés alkalmával, a midőn a "Wekerle-kormány foglalta el újra a ministeri székeket, egy ugyanilyen eset előtt állottunk, a midőn a képviselőház elnöke átterjesztvén a főrendiházhoz a királyi leiratot, onnan szemrehányó átiratot kapott arra vonatkozólag, hogy ezt nem azonnal tette meg. Ezt az átiratot is a képviselőház elnöksége oly szellemben intézte el, a mely szellemben ezt ezen ház még akkor is, mikor rendi képviselet állott fenn, tehát már évszázadok óta ez ügyeket elintézni szokta, hogy ugyanis csak kész, letárgyalt ügyeket, letárgyalt királyi leiratokat küld a főrendiházhoz. (Igaz! ügy van!) Bakonyi Samu: A rendi országgyűlésen is ez volt a gyakorlat. Gr. Teleki Árvéd: Midőn tehát a főrendiház kompetencziájának ilymódon való tulhajtásával állunk szemben, (Igaz! ügy van! a baloldalon.) a midőn oly kísérlettel állunk szemben, hogy a képviselőházat a főrendiház alá helyezzék... Eitner Zsigmond: Fejükbe szállt az angol lordok háza! Gr. Teleki Árvéd: . . . kénytelen vagyok pártom nevében ez ellen a leghatározottabban tiltakozni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet; áttérünk tehát a napirend tárgyalására: A gr. KhuenHóderváry Károly kormányát kinevező királyi kézirat felett megindult vita folytatására. Szólásra következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Hall juh!) Ugy hiszem, mindnyájunknak érdeke, hogy minél hamarább jusson a ház abba a helyzetbe, hogy határozatot hozzon és döntsön azon határozati javaslat sorsa felett, a melyet Justh Gyula t. képviselőtársam tegnap benyújtott. Ezért lehető röviden fogom összefoglalni mondani valómat, (Halljuh! Halljuk!) A ministerelnök ur tegnaj) felolvasott programmjában is és azonkívül is nyilatkozatokban, a melyek nyilvánosságra jutottak, ugy iparkodott feltüntetni az ő vállalkozását, mikor a ministerelnöki széket elfoglalta, mint a mely teljesen parlamentáris és az alkotmányosság követelményeinek megfelel. Egy hang (a szélsöbaloldalon): Bécsi felfogás szerint! Hoitsy Pál: Lehetne erről talán beszélni akkor, ha semmi egyebet nem tekintenénk, csakis a külső formaságokat. O felségének kétségtelenül joga van kinevezni valakit ministerelnökké a nélkül, hogy az illető ennek a háznak vagy a főrendiháznak tagja lenne. A ministerelnöki kinevezés kvalifikáczióhoz sincs kötve, (Derültség és taps a szélsöbaloldalon; felkiáltások: Láttuk ! Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) O felsége tehát csakis ezen jogát gyakorolta, a minél mindenben megtartotta a formákat is, ugy hogy formailag ehhez a kinevezéshez semmiféle kétség nem férhet. De, t. képviselőház, mikor olyan valaki vállalkozik a ministerelnökség elfogadására, a kinek ebben a házban pártja nincs, nem hogy többsége nincs, de egyetlen egy embere sincs, (ügy van! a baloldalon.) a ki az ő támogatására vállalkozik, annak csak egy esetben lehetséges elfogadnia alkotmányjogilag ezt az állást, akkor, ha él benne az az őszinte tudat, hogy ebben a házban nincs ugyan többsége, de megvan a többsége a nemzetben. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Csak az esetben, ha ő kész azonnal a nemzetre appellálni (Felkiáltások balfelöl: Azonnal!) és őszintén meg van róla győződve, hogy ez a nemzet, ha annak alkalma van arra, hogy megnyilatkozhassak, (Felkiáltások bal felöl: Szabadon! Zaj. Halljuk! Halljuk!) még pedig őszintén ós szabadon a képviselőválasztások utján, melléje fog állani. (Folytonos zaj a baloldalon és a középen. Halljuk! Halljuk! balfelöl. Elnök csenget.) Én azonban sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem a ministerelnök ur szellemi képessége iránt (Mozgás a baloldalon), sem hogy elhigyjem róla, hogy ő hiszi azt, hogy neki a nemzetben ez a többsége megvan. (Taps a baloldalon.) Igenis, ő kijelentette, hogy egyes esetekben appellálni akar a nemzetre. De vájjon a nemzetnek szabad megnyilatkozására akar-e ő számítani ? (Zaj.) Ha ugy akarja vezetni a választásokat, akkor tudja ő nagyon jól, hogy nemcsak többséget nem fog szerezni, de még csak egy számbavehető pártot sem. Hanem ide akar jönni a letűnt rendszernek minden iszonyuságával, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) elő akarja mindenekelőtt készíteni a közvéleményt . . . Szokoly Tamás: Báli Mihálylyal! (Derültség.) Hoitsy Pál: . . . izgatással, terrorizmussal, a hatalmi erőszak minden fegyverének igénybevételével, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) sőt még a legutálatosabbal is: a telekvásárlással. (Hosszantartó, megújuló élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Ez pedig nem az alkotmányosság, ez az alkotmányosság lényegének kiforgatása, meghamisítása, (Ugy van! a baloldalon.) Gaal Gaston: Megcsinálják az Etelka-pártot ! (Derültség.) Hoitsy Pál: Csodálkozom azon, hogy igen tiszteletreméltó helyről, ezzel a kormánynyal szemben, azt az elvet áhították fel, hogy illik a király kormánya iránt türelemmel viseltetni mindaddig, mig tényeivel erre a türelemre mél-