Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-453

45J. országos ülés 1909 július 10-én, szombaton. 325 tott népgyűlésnek Illyés Bálint képviselő által beadott kérvénye az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. t.-cz. módosítása ügyében; Gr. Széchenyi Bertalan felsó'segesdi lakosnak Egry Béla képviselő által beadott kérvénye a vadászat tovafejlődésének előmozdítása érdekében; a XXII. izraelita községkerületi képviselőtestületnek b. Bánffy Dezső képviselő által beadott kérvénye a magyar zsidóság országos szervezete tárgyában. Elnök: Javaslom, hogy mindezen feliratok és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. A házszabályok 239. §-a értelmében bemutatom ama indítványok és interpellácziók jegyzékét, a melyekre nézve a ház még nem határozott, illetőleg a melyekre még felelet nem adatott. Bozóky Árpád: 137 elintézetlen interpelláczió van. (Zaj.) Elnök : Felkérem liaisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék ezen indítványok és interpellácziók jegyzékét felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa a függőben lévő indítványok és interpellácziók jegyzékét). Elnök: Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Kossuth Ferencz: Van. szerencsém a t. ház elé terjeszteni a következő jelentéseket: (Halljuk! Halljuk!) A m. kir. államvasutak áruszállítási díjkedvezményeiről, a pozsony-országhatárszéli, nagyszeben-szentágotai, vágsellye-negyedi helyi érdekű vasutak engedélyezéséről továbbá a budapesti helyi érdekű vasutak Kerej>es állomásából kiindulólag a magyar kir. államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezéséről, kérve, hogy ezeket a jelentéseket a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Van szerencsém továbbá beterjeszteni egy jelentést a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. t-cz. 1. §-a alapján megállapított mértékegységek és mérőeszközök tárgyában, kérve, hogy ezt a közgazdasági, és végül egy jelentést a koszorúszalag előállításával járó nyomdai munkálatoknak vasárnapokon és Szent István király napján leendő végezhetésének megengedése tárgyában, kérve, hogy ezt a munkásügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök." Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi minister urnak javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. Bozóky Árpád: A házszabályokhoz kérek szót. (Nagy zaj). T. ház! Az 1848 : III. t.-cz. 29. §-ameghatározza a képviselőknek interpellálási jogát. A törvénynyel harmóniában a házszabályok 204. §-a a következőket mondja (olvassa): »A minister az előterjesztett interpelláczióra rögtön is válaszolhat. Különben harmincz nap lefolyása alatt nyilatkozik és midőn a hozzá intézett valamely interpelláczióra felelni kivan, az iránt a házat maga vagy a ház elnöke által — legalább egy najjpal előbb — értesiti.« T. képviselőház! A lemondott és újból kinevezett kormány a képviselőháznak ezt a leghatalmasabb jogát következetesen negligálja, mert ime, 137 interpellácziót hagyott itt, a melyekre nem válaszolt. Ezen interpellációkban a legaktuálisabb politikai kérdésekről volt szó, nevezetesen szó volt a darabantok jutalmazásáról, az önálló bank kérdéséről, Aehrenthalnak közjogellenes kifejezéseiről, a horvátországi magyarok sérelméről, szó volt aKoczurek-ügyről és egyebekről. Mindezen fontos kérdésekre a minister urak nem válaszoltak, de ha a horvátok valamely specziális helyi dolgukról interpelláltak, ha pl. valamelyik pénzügy igazgatósági vagy adóhivatali tisztviselő ellen volt panaszuk, erre körülményesen és gonddal azonnal felelt a minister ur, mig ellenben az országot érintő fontos kérdésekről a kormány következetesen hallgatott. Meg tudjuk magyarázni, hogy miért. Azért, mert olyanok voltak ezen interpellácziók, diogy ha azokra felel a t. minister ur, akkor vagy felülről bukik meg, vagy alulról. Ha pl. a ministerelnök ur azt mondta volna, hogy helyesli a darabantok jutalmazását, akkor, azt hiszem, megbukik ebben a parlamentben, ha pedig azt mondotta volna, hogy nem helyesli, akkor megbukott volna Bécsben. Vagy példának okáért, ha a ministerelnök ur nyilatkozott volna abban a tekintetben, hogy mi a kormány programmja az önálló bank kérdésében, ha pl. a kormány megmondotta volna ezt már négy hónap előtt, akkor már négy hónap előtt megbukott volna. De mi még mindig nem tudjuk, hogy mi a kormány programmja, csak 0 felségének egy elszólása alapján tudjuk meg, hogy a pénzügyminister ur a közös bank hive, holott azelőtt mindnyájan azt hittük, hogy az önálló bank hive. (Zaj. Felkiéätások: Nem házssabálykérdés!) íme tehát, ez az interpellácziós jognak kijátszása. Itt politikát csinálnak rólunk, nélkülünk, a nemzeti akarat megtudása és megkérdezése nélkül. Manapság már alig van más joga a képviselőnek, mint az interpellácziós jog. Törvényjavaslatokat hiába terjesztenénk elő, mert csak olyan törvényjavaslatokat lehet itt megszavazni, a melyek a király előzetes szankezióján keresztül mentek. Maradna tehát a feleletre vonás joga, a mely a leghatalmasabb joga a háznak, vagy nem is a háznak, hanem a nemzetnek, és ime, a nemzet ezen leghatalmasabb