Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-446

240 H6. országos ülés 1909 márczius 26-án, pénteken. a nemzeti haladásra hasznosnak találunk, azt meg kell csinálni. De a magam részéről nem akarok ezáfolatba bocsátkozni, csak azt akarom általánosságban megjegyezni, hogy akármiképen fáradozott Pop Csicsó István t. képviselő ur, akármennyi törvény­könyvet vett a kezébe, egyetlen erdélyi törvényt nem mutathat, a mely ellenkezik a most czélbavett törvényhozási intézkedéssel; egyet sem tudott találni. S akárhogy fáradozott, hogy a nemzeti­ségi egyenjogúságról szóló törvényjavaslatban egy szakaszt is találjon, a mely azt a régi törvényt abrogálta volna, ilyet nem fedezett fel, (Felkiál­lások : Nincs!) mert nincs, mert abból, hogy saját anyanyelvük használata egyházban és isko­lában biztosíttatik a felekezeteknek és községek­nek, abból nem következik, hogy a magyar nyelv tanulása ne legyen elsőrendű kötelesség. (Igaz! 11 gy van !) De a magam részéről ezzel kapcsolatban egy uj 4. §-t vagyok bátor indítványozni. (Halljuk !) Tudniillik a régi 1898 : XIV. t.-cz. 7. §. b) pontja, a mely erre nézve intézkedik, intézkedik a kongrua időleges elvonására nézve és imperative három évre mondja ki az elvonást. Ennek következése az, hogy mikor a három évi elvonás 'súlyosnak látszik, egyáltalán nem történik elvonás, mint mindenkor, a mikor túlságosan szigorú büntetések vannak megállapítva. Javaslom, hogy e három évi meghatározás azzal toldassék meg, hogy legfel­jebb* ; tehát legfeljebb három évre szóljon az elvonás, hogy ugyanis a ministernek módjában legyen az eset súlyosságához képest esetleg rövi­debb időtartamra is kimondani az elvonást. (Helyeslés.) A másik része az uj szakasznak abból állana, hogy az 1898 : XIV. t.-cz. ugyanezen 7. §-ban, — a melyben az államellenes cselekvés tekintetében az 1893 : XXVI. t.-czikkre, az akkori tanítói fizetésrendezési törvényczikkre való hivatkozás jelöltetett meg, — e hivatkozás cseréltessék fel az 1907 : XXVII. t.-cz. 22. §-ának 1. c) pontjára való hivatkozással, a mely szabatosabb megállapítás, és az utolsó megállapítása az államellenes cselek­vésnek. Ennek az uj szakasznak, a melyet Írásban szövegezve benyújtok, elfogadását kérem akkor, a mikor a t. ház a 3. §-ra nézve már határozott. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Mérey Lajos előadó: Nem kívánok szólni. Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Pop Cs. István képviselő ur a 3. §-szal szem­ben javaslatba hozza, hogy az hagyassék ki. Elsősorban tehát Pop Cs. képviselő urnak ezen inditváixyát fogom szembehelyezni a 3. §-szal. Ha méltóztatnak elfogadni a 3. §-t, akkor Pop Cs. István képviselő urnak ezen indítványát elesettnek fogom nyilvánítani és ebben az esetben azután kü­lönböző módosításokra nézve, melyek a 3. §-szal szemben benyujtattak, fogom a kérdéseket fel­tenni. (Helyeslés.) Ha pedig el méltóztatnak fo­gadni Pop Cs. István képviselő urnak törlési indít­ványát, akkor természetesen a 3. §. el fog esni és el fognak esni mindazon módosítások is, melyek ahhoz benyujtattak. Méltóztatnak belenyugodni, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen !) Ha igen, akkor kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t szemben Pop Cs. Ist­ván képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelen­tem, hogy a 3. §. szemben Pop Cs. képviselő urnak törlési indítványával elfogadtatik, minélfogva Pop Cs. István képviselő ur indítványa elesik. A második és harmadik bekezdéshez Bozóky Árpád képviselő ur kihagyási indítványt nyújtott be. Elsősorban tehát arra nézve kell a kérdést feltennem, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöveget szemben Bozóky Árpád képviselő ur ezen kihagyási indítványával elfogadni, igen vagy nem 1 A módo­sításokat pedig csak azután fogom feltenni, ha méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni és nem méltóztatnak beleegyezni abba, hogy a második és harmadik bekezdés kihagyassék. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a második és harmadik bekezdést szemben Bozóky Árpád kihagyási indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az elfogadtatik és Bozóky Árpád képviselő urnak ide vonatkozólag benyújtott módosítása elesik. Most sorrendben fogom bekezdés szerint fel­tenni a kérdést. (Halljuk ! Halljuk !) Kmety Károly képviselő ur a második be­kezdéshez uj szöveget hoz javaslatba. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget szem­ben Kmety Károly képviselő ur uj szövegével elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg elesik, és elfogadtatik Kmety Károly képviselő urnak benyújtott uj szövege. Ugyancsak a harmadik bekezdéshez Kmety Károly ismét azt a módosítást nyújtotta be, hogy az eredeti szöveg helyett uj szöveg iktattassák a törvénybe. Nem méltóztatik kívánni talán a fel­olvasását. (Nem !) Kérdem a t. házat: méltózta­tik-e a 3. §-nak harmadik bekezdését változatlanul elfogadni, szemben Kmety Károly képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg nem fogadtatik el, hanem elfogadtatik Kmety Károly képviselő urnak erre vonatkozólag benyújtott uj szövege. A mi pedig Nagy György képviselő ur módo­sítását illeti, az, mivel az eredeti szöveg második bekezdéséhez nyújtatott be, az eredeti szöveg pedig elesetett, szintén elesett. (Helyeslés.) Bozóky Árpád képviselő ur a következő hatá­rozati javaslatot nyújtotta be (olvassa) : »Uta­sitja a ház a közoktatásügyi kormányt, hogy a háznak évenként jelentést tegyen arról, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom