Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

Í37. országos ütés 1909 márczius iÖ-én, szerdán. 15 mekek esetén, a kiket saját háztartása körében kénytelen eltartani, akkor ez fog vonatkozni olyan törvénytelen gyermekekre is, a kiket ő tényleg saját háztartása körében eltart. Olyan törvény­telen gyermekekre azonban, azt hiszem, a kiket nem a saját háztartása körében tart el az illető, valószinűleg tisztelt képviselőtársam sem gondolja, hogy a kedvezmény kiterjed. További módositásom, a melyet a pénzügyi bizottság szövegezésével, illetőleg j avaslatával szem­ben proponálni vagyok bátor, az, hogy a mig itt 5200 koronához, mint maximális határhoz van kötve ezen gyermekparagrafus kedvezményének megadása, addig én 3000 korona jövedelmet vagyok bátor, mint legfelső határt javaslatba hozni, ezáltal kiterjesztve ezt a kedvezményt arra a közéjrosz­tályra is, a mely még jövedelmének csekélységénél fogva szintén érdemes ennek megadására. A most előterjesztettek alapján módositásom erre vonatkozólag a következő (olvassa) : »Ha oly adózó, a kinek a jelen törvény alapján megálla­pított jövedelme 8000 koronát meg nem halad, kiskorú gyermekeit, vag)r törvényes kötelezettség alajjján más hozzátartozóit saját háztartása köré­ben eltartja : ez esetben a jövedelemadónak az előző szakaszban foglalt tételei, az állami, köz­törvényhatósági és községi alkalmazottak illet­ményei után járó adó kivételével, mérséklendők egy fokozattal két vagy három ily családtag, két fokozattal négy vagy ennél több ily családtag eltartása esetében.« Megjegyzem, hogy ez a módositás, ez az indit­•vány liberálisabb az osztrák törvény, sőt a porosz törvény álláspontjánál is. Az osztrák törvény, a melyre Mezőíi Vilmos t. képviselőtársam hivat­kozott, először is négyezer koronát meg nem haladó jövedelemhez köti a szóban forgó kedvez­mények megadását, a mienk épen kétszer annyihoz köti; másodszor az osztrák törvény csak a kettő felüli minden családtag után engedi meg a jöve­delemből egy huszad levonását, holott ennek az egy húszadnak a levonása, mint a mi eredeti szöve­gezésünk szerint is, esetleg semmi adómérséklést nem von maga után. Azonfelül pedig az osztrák törvény csak egy fokozattal való leszállitást ismer, mig a mi törvényjavaslatunk ezen módositás sze­rint két fokozattal való leszállitást is tartalmazna. De vagyok bátor utalni a liberalizmus és a demokratikus követelmények figyelembevétele szempontjából arra is, hogy az a javaslat, a mely most a porosz képviselőház előtt fekszik, és melyet a gyermekparagrafus figyelembevétele szempontjá­ból a porosz képviselőház bizottsága már ki is terjesztett, még a kiterjesztő magyarázatok után is mögötte marad annak, a mit itt módosításom­ban, — azt hiszem, kijelenthetem, a t. pénzügy­minister ur hozzájárulásával, — előterjeszteni bátor voltam. A porosz javaslatban ugyanis, már most, a bizottság szövegezése szerint, csak 6500 márkáig terjedő jövedelemnél adatik meg a ked­vezmény, hogy két g}rermeknél egy fokozattal, három-négy gyermeknél két fokozattal lejebb száll a skála, mig 6500 márkánál magasabb, de 9500 márkánál nem magasabb jövedelemnél," már csak három gyermeknél száll le egy fokozattal, í—5 gyermeknél két fokozattal. Megállapitható tehát, hogy e módositott szöveg, a melyet előterjeszteni bátorkodom, ugy az osztrák, mint a porosz tör­vényjavaslatnál liberálisabb és demokratikusabb alapon áll és azt hiszem, az egész adóreform­munkálatnak kétségtelen előnye, hogy épen ez irányadó szempontnál ily messzemenő humaniz­must tanusitunk. Endrey Gyula : Helyes ! (Derültség.) Tízszeres családapának ezt pártolnia kell. Éber Antal: Ennek folytán a harmadik be­kezdés, a mely az életkor meghatározására vonat­kozik, természetesen elesnék. Végül még az utolsó bekezdéshez vagyok bátor módositó javaslatot tenni. Az utolsó be­kezdésnél ugyanis az utolsó mondat azt mondja, hogy a már jogerősen megállapított ugyanazon évi adónak utólagos helyesbítése még a bekezdés­ben előforduló esetek bekövetkezése esetén sem történhetik meg, vagyis direkte elzárja a pénzügyi közegeket attól, hogy a kivetett adót, ha akár­milyen figyelembe veendő körülmény, tartós beteg­ség, munkaképtelenség, katonai szolgálat állana is be, utólag — ezeket figyelembe véve — ki­igazíthassák. Ezzel szemben vagyok bátor a követ­kező módosítást indítványozni, a melynek értel­mében nem kötelezőleg, hanem legalább lehetőség szerint módjában áll a pénzügyministernek, illető­leg a pénzügyi hatóságoknak a már kivetett adót is figyelemreméltó esetekben, ugy a mint a porosz javaslat kontemplálja, helyesbíteni. E szerint utolsó bekezdésül a következő szö­veget ajánlom: »Már jogerősen megállapított ugyanazon évi adó utólagosan helyesbbithető, vagy elengedhető, ha annak kényszerbehajtása az adókötelest gazdasági létében veszélyeztetné, vagy ha a behajtási eljárás előreláthatólag eredmény­telen volna.« Bátorkodom módosításaimat elfogadásra aján­lani. Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytat­juk a tanácskozást. Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Bozóky Árpád! Elnök : Bozóky Árpád nincs itt. Zlinszky István jegyző: Thaly László! Thaly László : T. ház ! A tárgyalás alatt levő javaslatnak 25. §-a különösen fontos azért, mert ebben a szakaszban jelentkezik először a magyar törvényhozás előtt annak a családi körülménynek méltánylása, ha több gyermek van. Mig eddig épen ellenkezőleg tulaj donképen a több gyermekes szülőket sújtották, mert az adó, igy az általános kereseti adó is, bizonyos kor elérése után már a gyermekekre is kiterjesztetett: ez az első eset a

Next

/
Oldalképek
Tartalom