Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

437. országos ülés 1909 márczius 10-én, szerdán. ti pedig nem idézhető meg. Különben is általában nem tudom., hogy a községi elöljáróságnak mely törvény alapján volna idézési joga. A másik észrevétele t. képviselőtársamnak az, hooy a házakat vegyük ki. Kérem, a házak kivéte­lének semmi indoka nem lenne. Hiszen Pető kép­viselő ur igen keresett indokokat volt kénytelen felhozni, hogy valamennyire plauzibilissé tegye, miért kellene a házakat kivenni. Maga a kiindu­lási pontja az volt, hogy a házakat holmi gépek­nek tekintette, teljesen masinának kvalifikálta a házat (Derültség.) és igy tudott csak valamelyes indokot felhozni arra nézve, hogy az tényleg vállalat, tőkeelhelyezés. Hát kérem, a házbirtokosokra nézve én nem tartom indokoltnak, hogy kivételeket tegyünk. Az ő javaslatát igy el sem fogadhatom, ö a főváros szempontjából itéli meg a dolgot és azt mondja, hogy nem hajt hasznot az a szabályozás. Dehogy nem! A tételes törvényt méltóztassék figyelembe venni, hogy most bizony eléggé erősen meg vannak adóztatva. Kérem, az is meg van mondva, hogy miként számítandó a jövedelmi adó, meg van mondva, hogy 60-szorosan, 50-szeresen, 40-szere­sen számitható a tétel. Ennél az adónál tehát szin­tén az vétetik alapul és épen abban van a garan­czia, a mit gr. Andrássy Sándor képviselőtársam felhozott, hogy hiszen nem lesznek azok a kül­földiek megakadályozva abban, hogy villákat épitsenek egyes vidékeken, egyes fürdőhelyeken. Ezek a külföldiek akkor esnek ez alá, ha a jöve­delem meghaladja a minimális tételt. Mit tesz ez ? Hogy ha olyan kis házat épitenek, a mely csak tartózkodási hely, mert ha összehasonütjuk ezt a házbéradóval, hát 8—9 szobás lakást épithet­nek és még mindig nem esnek a törvény határoz­mányai alá, ez még mindig minimumnak tekin­tetik. A ki pedig kilencz szobánál nagyobb villát épit, annak még sem olyan teher az a kis adó, a mivel többet fizet, hogy az valami nagyon tekin­tetbe jönne. Egy másik indok, a mely mellesleg vettetett fel, az volt, hogy a kivándorlottaknál nem kellene-e külön intézkedéseket tenni ? Nem, kérem. Nem szükséges, nem is vettem fel. Azért nem vettem fel külön intézkedéseket, mert hiszen ezek a kivándorlottak a minimális intézkedés alá esnek a 45 korona házadónál és ha 45 koronánál többet fizetnek és kivándorolnak, akkor vagy igazolják távollétüket, vagy pedig van valamely családtagjuk, a ki igazolja, hogy állandó lakást tartanak fenn, s akkor merőben feleslegesnek tar­tok minden intézkedést. Épen azért, t. képviselőház, hogy ezen nehéz paragrafusnál, a melynél igen különböző szem­pontokat kell honorálni, a melynél a nemzetiségi viszonyokra kell tekintettel lennünk, ez a javaslat középutat tart be, hogy t. i. azokat, a leik egészen ignorálják ezt az országot, azokat az ingatlanok­ból eredő jövedelmük után adóval nem könnyedén, hanem szigorúan adóztassuk meg, másfelől pedig olyan szigort ne alkalmazzunk, a mely az élet­viszonyaikra nem kiegyenlitőleg, hanem romboló; lag hat. (Helyeslés.) Épen az, hogy ilyen ellentétes pro és kontra indokokat hoztak fel, bizonyit a mellett, hogy ez a szakasz a középutat tartja meg. Azért ajánlom, hogy azon stiláris módositás kivé­telével, a melyet az első sornál Polónyi Géza kép­viselő ur ajánlott, a javaslatot változatlanul méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. A 23. §-nak minden egyes bekezdése meg lett támadva. A különböző bekezdéseknél külön­külön fogom a kérdést feltenni, a különböző módo­sitásokra vonatkozólag. A 23. §. első sorában Polónyi Géza képviselő ur azt indítványozta, hogy ezen szavak helyett: ingatlantulajdonosok*, tétessék : »adókötelesek«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az első bekez­dést, szemben Polónyi Géza képviselő ur módosi­tásával, változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem I) Ha nem, akkor kijelentem, hogy az ere­deti szöveg nem fogadtatott el, hanem elfogadta­tott Polónyi Géza képviselő ur módositása. Pető Sándor képviselő ur azt hozza javaslatba, hogy a 23. §. első bekezdésének második sorában a »vagy ház« szavak kihagyassanak. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget szem­ben Pető Sándor képviselő ur módositásával vál­tozatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik, ennélfogva Pető Sándor képviselő ur módositványa elesik. Bozóky Árpád képviselő ur az első bekezdés­hez a következő módosítást hozza javaslatba. Zlinszky István jegyző (olvassa) : Módosítás a 23. §-hoz : »háztartásuk nincs« után jön ez : »és azoknak, a kik az ország területén a kivetést meg­előző évben legalább három hónapot nem töl­tettek el«. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e el­fogadni az eredeti szöveget szemben Bozóky Ár­pád képviselő ur módositásával, igen, vagy nem t (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az vál­tozatlanul elfogadtatik, ennélfogva Bozóky Ár­pád módositása elesik. Ugyancsak az 1. bekezdéshez Polónyi Géza még azt a módosítást is nyújtja be, hogy az 1. be­kezdés utolsó sorába azon szó helyett: »négy«, tétessék : »hat«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 23. §. 1. bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Polónyi Géza képviselő ur módositásával, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget változatlanul kívánják fen tar­tani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A képviselőház az eredeti szöveget tartja fenn, ennél­fogva tehát Polónyi Géza képviselő ur módositása elesik. A 2. bekezdéssel szemben adott ellenindit­ványt Mezőfi Vilmos képviselő ur, a ki egészen uj szöveget kíván a 2. bekezdés helyére tenni, Thaly László képviselő ur pedig módosítást nyúj­tott be a 2. bekezdéshez. En tehát szembe fogom elsősorban állitani a 23. 8. 2. bekezdését Mezőfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom