Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

437. országos ülés 19Ö9 márczius iO-én, szerdán. b Szent-Királyi Zoltán jegyző: Gr. Andrássy Sándor ! Gr. Andrássy Sándor: T. képviselőház! Mielőtt elmondanám azokat, melyek miatt tulaj donképen feliratkoztam, legyen szabad Pető Sándor t. képviselőtársam szavaira reflektálnom. En magam is a pénzügyi bizottságban azt az eszmét képviseltem, a mire vonatkozólag ő módositását itt a házban beadta, még pedig azon okból, mert Francziaországban, Olaszországban és Ausztriában járva, mindenütt látjuk a külföldiek által megszerzett palotákat és a fürdőtelepeken felépített villákat, és szinte az irigység fogja el az embert, a mikor hallja, mily nagy összegeket hagynak a külföldiek azokon a helyeken, a hol tartózkodnak. Részemről is üdvözölném azt, ha a külföldiek Magyarországot annyira megkedvelnék, hogy Budapesten megtelepednének és ugy mint Parisban, Londonban, Rómában, Berlinben, Bécsben, palotákat vásárolnának vagy fürdőtelepeinken: Tátralomniczon, Balatonfüreden letelepednének. (Helyeslés.) Ennélfogva én az ő indítványához hozzájárulok. (Helyeslés a középen.) Én ezt a szakaszt nemcsak elfogadom, de a pénzügyi bizottságban azt is szerettem volna keresztülvinni, hogy a földbirtok után is többszörösen fizettessék az adó. (Mozgás.) Azonban a t. pénzügyminister ur meggyőzött ennek keresztülvihetetlenségéről, tehát megnyugszom abban, a mit ezen szakaszban kifejtve látok. Van azonban egy aggodalmam. Ezen szakasz világosan a külföldiek birtokszerzése ellen irányul. Én, t. ház, itt születtem, itt élek és itt kívánok lakni, de én ismerem a t. pénzügyminister urnak végrehajtó közegeit és tapasztalatból tudom, hogy azok nem igen viselnek keztyűt, ennélfogva ha a szakasz végrehajtása nincs megfelelő módon körülírva, akkor mi belföldi földbirtokosok, kiknek birtokai többfelé feküsznek, ki lehetünk téve a legnagyobb zaklatásoknak, ha valahol ki fogják sütni, hogy nem lakunk négy hónapig. Én sehol se lakom négy hónapig, csak Pesten. Ha ezen szakasz esetleg valami kis faluban ugy lesz végrehajtva, hogy a bíró kiakaszt jelentkezésre való felhívást a község tábláján és az ember elfelejti azt megvizsgálni, akkor ráhúzzák a háromszoros adót, ez igen veszedelmes és kellemetlen lehet a személyes szabadságra. Én konkrét indítványt nem teszek, de kérem a pénzügyminister urat, legyen szíves minket, a kiknek többfelé van birtokuk, megnyugtatni az iránt, hogy ezen törvény olykép lesz végrehajtva, hogy személyes szabadságunk gátoltatni és zavartatni nem fog. (Helyeslés a középen.) Szent- Királyi Zoltán jegyző: Thaly László ! Thaly László : T. ház ! Ezen szakasznak tulaj donképeni értelme az volna, hogy a külföldiek háromszoros adóval rovassanak meg, ugy a házbirtok, mint a földbirtok után, de oly szerencsétlenül van fogalmazva, hogy csak az nem bújik ki alóla, a ki nem akar. A szakasz utolsó bekezdése azt mondja, hogy ez a rendelkezés az uralkodóház tagjaira, valamint , KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. a hivatalból vagy betegség vagy tanulmány miatt távollevőkre vonatkozik. E szerint a legkönnyebb volna Schaumburg-Lippe herczegnek vagy más külföldinek kibújni, csak azt kell mondania, hogy a paraguai vagy nem tudom milyen államnak konzula, hogy tanulmányúton van, vagy betegség miatt Afrikában tartózkodik, mely betegségét egy odavaló — nem tudom miféle — orvos bizonyítványával igazolná. A szakasz ezen mondatának intencziója szerintem teljesen helyes, mert az, hogy hivatalból, betegség vagy tanulmány miatt távollevő : lehetetlen, hogy máskép értelmezte volna a pénzügyi bizottság, — ugy tudom, a pénzügyi bizottság szúrta be ezt a szakaszt az eredeti javaslatba — mint hogy ez a magyar állampolgárokra vonatkozik. Ennélfogva az én alázatos kérésem az, méltóztassék elfogadni abbeli módositásomat, hogy a 23. §. utolsó bekezdésének végéhez a »távollevők« kifejezés után beszurassék ez a két szó : »magyar állampolgároké Polónyi Géza: Ez nem lehet! Nemzetközi szerződésekbe ütközik ! Thaly László : Akkor ez a bekezdés igy szólna (olvassa) : »Ez a rendelkezés az uralkodóház tagjaira, valamint a hivatalból vagy betegség vagy tanulmány miatt távollevő magyar állampolgárokra nem vonatkozik.« Ebben impliczite benne van, hogy igenis vonatkozik az idegen állampolgárokra, a kik épen csak a jövedelmet hozzák itt és az adónak háromszorosát, valamint — miként Polónyi t. képviselőtársam igen helyesen kifejtette — a közszolgáltatásnak egyéb ágait, például a fogyasztási adókat eddig kikerülték. Nagyon ajánlom módositásom elfogadását. Polónyi Géza: Nemzetközi szerződésekbe ütközik. Zlinszky István jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház! Pető képviselőtársam módositását nem fogadom el, Polónyi Géza t. képviselőtársam módositását azonban elfogadom. Egyúttal bátor vagyok a t. ház figyelmét felhivni egy olyan kifejezésre, a mely többfélekép magyarázható és a mely — a mint megtudtam — nem fedi azt az értelmet, a melyet ennek a javaslatnak a pénzügyminister ur akar adni. T. i. azt mondja ez a szakasz (olvassa) : »Háromszorosan számítandó azoknak az ingatlantulajdonosoknak jövedelme, a kiknek az ország területén belül állandó lakóhelyük és háztartásuk nincs és az ország területén a kivetést megelőző évben legalább négy hónapot nem töltenek el.« Ennek értelme az, a mit a pénzügyminister ur nem akar neki adni, hogy ez t. i. csak azokra vonatkozik, a kiknek lakóhelyük és háztartásuk nincs, de nem vonatkozik azokra, a kiknek Magyarországon háztartásuk van, mégsem laknak állandóan Magyarországon. Egy hang (baljelől) : Ott van az »és«! Bozóky Arpád : Épen azért, mert itt van az »és«, ennek az az értelme, hogy az egymás mellé rendelt két mondatnak ugyanaz az alanya, t. i. : 2