Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-442

140 H2. országos ülés 1909 márczius 19-én, pénteken. Budapesttel, Lehetetlen arra a világos látást tanúsító esetre nem gondolni, midőn az 1836-iki országgyűlésen a vasúti fővonalak megállapítása alkalmából, az országgyűlés egyik tagja, kit felső bükki Nagy Pál is támogatott, azt kívánta kimondatni, hogy addig Magyarországon át­haladó Triesztig menő vasút ne engedélyeztessék, mig a haza központja Fiúméval nincs össze­kötve*. Igen helyesen mondja a közgazdasági bizott­ság, hogy Budapesttel kell a közelebbi összeköt­tetést keresni. Méltóztassék egy pozsony-buda­pesti villamos vasutat engedélyezni, s akkor mindnyájan oda sietünk ennek a javaslatnak támogatására, mert nekünk is az a szándékunk, hogy Pozsonyt nagygyá, virágzóvá tegyük, de viszont féltenünk kell magyarságát, mert Po­zsonyra szükségünk van, s ezért nem engedhetjük, hogy pusztán helyi érdekek mérlegelésével ki­csinyes politikai látókörrel Pozsony Bécsnek külvárosává legyen. Bozóky Árpád: Ugy van! Luegernek a politikája! Nagy György : Nagy szorgalommal kijegyez­tem ennek a hosszú elaborátumnak azokat a részeit, a melyek világosan rámutatnak e villa­mos vasút ártalmas voltára. Azt akarom ez által elérni, hogy a kik nincsenek itt a képviselőház­ban, azok is, ha beszédem kezükbe kerül, lát­hassák azokat az érveket, a melyeket — ismét­lem — nem én, hanem a háznak egy kormány­párti bizottsága, 1907. Julius 28-án magáévá tett. Azt mondja a bizottság jelentése (olvassa) : ». . . bármely más fontos kereskedelmi pont igényt tarthat arra, hogy minden irányban és igy Bécs felé is, elláttassák azon forgalmi intéz­ményekkel, melyeket gazdasági és kulturális élete követel, egy perczig sem szenved kétséget. Azonban kétségtelen az is, hogy forgalmi téren is képzelhető egy pont, melyen már a hyper­trophia kóros tünetei észlelhetők, a hol a for­galom ideges betegséget és fontos érdekek kocz­káztatását, fölösleges költekezést idézhet elő. Szemben a felmerülő aggályokkal, a helyi érde­kek nem lehetnek a kérdés eldöntésénél irány­adók^. Én azt hiszem, hogy a közgazdasági bizott­ságnak ezen szavai kellene, hogy irányítsák a ház azon tagjait is, a kik esetleg a javaslat mellett foglalnak állást, vagyis hogy helyi érde­kek nem lehetnek irányadók ennek a kérdésnek eldöntésénél. (Igaz! Ugy van! Zaj.) T. képviselőház! Beszédem során rámutat­tam volt arra, hogy a parlamentarizmus szem­pontjából súlyos hiba, hogy ne mondjam, bűn követtetett el akkor, a mikor Sziklai Ottó indítványát nem adta ki a ház a közgazdasági bizottságnak és a mikor igy nem lehetünk abban a helyzetben, hogy egy közgazdasági czélt szol­gáló villamos vasútnak közgazdasági előnyeit kel­s .lőképen felderítve, megvilágítva láthatnék. Ha parlamentárisán akar eljárni ez a kép­viselőház, akkor magáévá kell, hogy tegye a köz­gazdasági bizottságnak az 576. számú jelenté­sében foglalt álláspontját, a mi által felesleges lenne a további vita is, mert egyedül helyes az volna, ha a ministerelnök ur ne kínozná a házat egy ilyen javaslat tárgyaltatásával, hanem még most visszavonná a javaslatot ugy, hogy a hétfői ülésen már a nemzet érdekeit kielégítő, a nem­zet szükségletének megfelelő javaslatok tárgya­lásával foglalkozzék a képviselőház. Bozóky Árpád: Az önálló bank kérdésével! Nagy György: T. képviselőház! Mivel az elnök ur az ő felfogása szerint nem köteles hi­vatalból észrevenni, hogy a közgazdasági bizott­ságnak nem adták ki jelentéstétel végett Sziklai Ottó képviselő ur indítványát, hogy lehet e mulasztást helyrepótolni ? Elnök: A képviselő urat rendre utasítom. (Helyeslés) Nagy György: Nem an elnök ur mulasztá­sát értem én itt, hisz mindnyájan hibásak va­gyunk ebben, magamat sem akarom mentegetni, mert minden képviselőnek kötelessége minden ülésen jelen lenni és akkor kellett volna fel­szólalni és indítványozni, hogy az a közigazga­tási bizottságnak kiadassák. Én azt tartom, hogy valamint be kell ismernünk, őszintén, férfia­san, hogy mulasztást követtünk el, épugy kö­telességünk hozzájárulni ennek helyrehozásához. Ezért aláíró képviselőtársaim nevében is — mert pártkülönbség nélkül irtuk alá, a mi, tisztán a nagy és egyetemes nemzeti érdeket tekintő köz­gazdasági kérdésnél csak természetes is — a következő indítványt terjesztem elő: »A Po­zsony-határszéli villamos vasútra vonatkozó törvényjavaslat kiadatik véleményadás és je­lentéstétel végett a közgazdasági bizottság­nak. « (Felkiáltások: Kik irták alá ?) Aláirtam én, mint beadó, — és csak ezért nehezem meg magamat elsősorban — azután Gaál Gaszton, Mezőíi Vilmos, Szappanos István, Sümegi Vilmos, Kmety Károly, Markos Gyula, Babocsay Sán­dor, Csépány Géza, Bozóky Árpád. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. El nem fogadása esetére természetes, hogy a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl) Elnök: T. ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. A tanácskozást tehát félbesza­kitjuk. Következik a legközelebbi ülés idejé­nek és napirendjének megállapítása. (Halljuk! Halljuk!) T. ház ! Felejthetetlen emlékű nagy hazánk­fia, Kossuth Lajos halálának évfordulójára való tekintettel javaslom, hogy a t. ház holnap, szom­baton ne tartson ülést. (Elénk helyeslés.) Ja­vaslom továbbá, hogy Kossuth Lajos sirhalmát a képviselőház nevében megkoszorúzzuk, s a ko­szorú elhelyezésével Zlinszky Istvánt bízzuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom