Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-448

kW. országos ülés 1909 márczius 29-én, hétfőn. 277 felhasználni. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) és ezen a czimen kérnek átalányt. Rakovszky István : Halljuk a lapokat! Polónyi Géza: Az érdektelen közvélemény megnyilatkozása ! Éber Antal előadó : Ezen a 135.000 K-ánkivül azután kerek összegben 15.000 koronát tesznek ki azok az összegek, a melyeket egyes egyének, talán újságírók — igy az indokolásból kitünőleg — mintegy havi járandóságokat húztak. (Nagy zaj és mozgás. Halljuk ! Halljuk!) Rakovszky István : A lapokat halljuk! Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: A tisztes sajtó nevében kell követelni, hogy elmondja ! Holló Lajos." El kell mondani névszerint. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek / (Zaj.) Mél­tóztassanak csendben lenni! Éber Antal előadó : A helyzet az, hogy a keres­kedelemügyi minister ur a bizottság rendelkezésére bocsátotta, ezeket az aktákat. A mit a bizottság­saját javaslata indokolásának teljessége szemjnont­jából közlendőnek vélt, az részben benfoglaltatik az Írásbeli jelentésben, (Nagy zaj.) részben pedig én elmondom. (Zaj. Halljuk ! Halljuk l) Bocsánatot kérek, én csak saját állásjDontomat vagyok köteles védeni. Engem a bizottság nem hatalmazott fel nevek közlésére. (Folytonos nagy zaj. Halljuk/ Halljuk !) Az iratokból, ha a t. ház ugy kivánja . . . (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk/) Polónyi Géza : Követeljük ! Éber Antal előadó : A t. háznak természetesen módjában áll az iratokba való alapos betekintés. A már emiitett 135.000 koronán és 15.000 koronán felül mintegy 35.000 koronára rúgnak azok a kiutalások, a melyek nem világosan sajtó­ezélokra, részben minden indokolás nélkül, rész­ben minden jogezim nélkül — némelyik egyszerűen névjegyen nyugtatva — folyósittattak. Végül a kiadások negyedik csoportjába tar­tozik az a körülbelül 20.000 korona, a melynek az iratok szerint a legkülönösebb látszata van. Itt t. i. az iratok között nincs más, mint a ministernek három utalványozási rendelete, az is csak blokk­ból kiszakított három utalványozási rendelet, a melylyel idegen nyelvű újságíróknak, valószínűleg létező újságíróknak, (Derültség.) összesen 20.000 koronát utal ki a nélkül, hogy az illető újságírók részéről a nyugták az akták közt feltalálhatók volnának, mert az elnöki osztáfy vezetőjének arra az ismételt kérésére, hogy a minister, a ki maga vette fel a pénzt, a nyugtákat szolgáltassa be, az akkori minister azt a felvilágosítást adta, hogy ha ő irja a lapra, hogy az az összeg kifizetendő, akkor az a megtörtént kifizetést is igazolja. A mi a kezelést illeti, a törvényes kezelés szem­pontjából, a legsúlyosabb kifogás alá esik, hogy a kifizetések nagy része bélyegtelen nyugtákra történt. Ismételve figyelmeztették az illető minis­teriális tisztviselők a ministert arra, hogy a kifize­tések ilyen módja a törvényekbe és szabályokba ütközik, a minister azonban utasította őket, hogy bélyegtelen nyugtákra fizessenek, vagyis saját alárendelt közegeit a törvény által tiltott cselek­mény tudatos és rendszeres elkövetésére utasí­totta. Megjegyzem, hogy a jegyzőkönyv szerint kihallgatott ministeri tisztviselők egybehangzó vallomásából teljesen azt a meggyőződést nyeri az ember, hogy ezek a tisztviselők az egész dologban nemcsak hogy ártatlanul jártak el, de a mit, mint alantas közegek a ministerrel szemben a vissza­élések szanálására, elkerülésére elkövethettek, azt el is követték, ugy hogy őket felelősség v&gy mulasztás e tekintetben nem terheli. (Helyeslés.) Ezekből a tényekből kifolyólag járult a bizottság a t. ház elé a következő inditványnyal (olvassa): »A képviselőház Vörös László volt kereskedelemügyi ministernek abban az eljárásá­ban, hogy a magyar államvasutak által a keres­kedelmi ministeri segédhivatali főigazgató kezéhez 200.000 koronát kiutalt, hogy ezen 200.000 korona kezelése tekintetében alantas közegeinek teljesen szabályellenes és törvényeinkbe ütköző rendele­teket adott, hogy ezen összegből minden igaz ok és állami érdek nélkül pusztán párt- vagy egyéni érdekek által vezetve, meg nem érdemelt és meg nem indokolt adományokat osztogatott, sőt bárom ízben minden igazoló ok nélkül saját nyugtájára és kezeihez közel 20.000 koronát saját maga fel­vett és arról el sem számolt, a törvényes rendnek oly súlyos megsértését látja r hogy ezen eljárás felett rosszalását fejezi ki és azt elitéli.« E tárgyban még csak arra volnék bátor a t. képviselőháznak figyelmét felhívni, hogy a mikor a bizottság ezeknek az eseteknek ilyen lebonyoló­dását maga előtt látta, azt a benyomást nyerte, hogy annak a lehetőségét, hogy egy minister ren­delete folytán magas ministeri tisztviselők kény­telenek legyenek állásuk esetleges elvesztésének jogkövetkezménye mellett törvénytelenségek és szabálytalanságok egész sorozatát tudatosan el­követni, ez ellen csak egygyel birunk remédiumot szolgáltatni, és ez az, hogy ha a szolgálati pragma­tikáját a tisztviselőknek végre megalkotjuk, mert addig, a mig az ő viszonyuk a ministerrel szemben szabályozva nincsen, szinte lehetetlen ezektől a ministeriális tisztviselőktől megkövetelni, hogy egész exisztencziájukat koczkára tegyék csak azért, hogy szembehelyezkedjenek a minister akaratával és rendelkezéseinek teljesítését meg­tagadják. Ezek az indokok rövid vonásokban azok, a melyeket részletesebben jelentésünkben kifejtet­tünk, de a melyeket felhozandónak tartottam csak abból a czélból, hogy egész röviden élőszóval is indokoljam előterjesztett határozati javaslatain­kat, a melynek elfogadását a t. háznak ezennel tisztelettel ajánljuk. (Elénk helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Búza Barna! Bozóky Árpád : Én ellene iratkoztam fel. (Zaj.) Elnök: Ne méltóztassék a sorrendet meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom