Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-440

88 khO. országos ütés 1909 márczius 13-án, szombaton. 2. Hajlandó-e a minister ur azt a kérdést, hogy a szerződés felmondassék-e, vagy nem, a képviselőház döntésére bizni ?« Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a pénz­ügyminister urnak. Szólásra következik ? Szmrecsányi György jegyző: Polit Mihály ! Polit Mihály: T. képviselőház ! A mai fontos és nagy válság a Balkán félszigeten elsősorban Magyarországot érinti, mert Magyarország nem csak Szerbiának, hanem az egész Balkán félsziget­nek tőszomszédja. Hónapok óta tart a feszült viszony Szerbia és monarchiánk között és ez a feszült viszony veszélyezteti az európai békét, sőt bizonyos eshetőséggel szemben európai konflagrá­czióra is vezethet. Ilyen súlyos körülmények között Magyarország parlamentjének nemcsak joga, hanem kötelessége is tájékozva lenni és e tekintetben bátor leszek az igen t. ministerelnök úrhoz pár kérdést intézni. E napokban megjelent a szerb kormány részéről egy diplomatikus körjegyzék, intézve a nagyhatalmakhoz, tehát monarchiánk külügyi kor­mányához is. Ezen jegyzék nagyon homályos, mert az abban foglaltakat ugy is lehet magyarázni, hogy Szerbia lemond a territoriális kompenzá­czióról, de egyúttal ugy is lehet magyarázni, hogy nem mond le. Másrészről ez a jegyzék tartal­mazza azt, hogy Szerbia megnyugszik az annexió­ban, másrészről pedig bele lehet magyarázni azt is, hogy nem nyugszik bele az annexióba. Ez körülbelül az a régi ibis redibis non inorieris in bello. (Zaj.) Lehet ugy magyarázni, hogy ibis, redibis, non morieris, de ugy is lehet magyarázni, hogy ibis, redibis non. morieris in bello. Azért mondom, hogy ezen szerbiai jegyzék nagyon homályos. De mi az oka a feszült viszonynak monarchiánk és Szerbia között ? Az ok nagyon természetesen az annexió, a melyről ez alkalommal nem akarok bővebben beszélni, mert erre lesz alkalmam, a mikor az illető törvényjavaslat a házban napi­rendre kerül; mégis egy pár szóval érintenem kell, hogy interpellácziómot motiváljam, hogy tényeket konstatálhassak és hogy egyes tévedésekre mutat­hassak rä. Az annexióról lehetnek különféle vélemények a jogosultság, az opportunitás szempontjából, főként Magyarországra vonatkozólag, de vita tár­gyát nem képezheti az a tény, hogy az annexió kényes meglepetést okozott széles Európában. Ennek oka az, hogy külügyi hivatalunk bizonyos feltevésekből indult ki, a melyek nem következ­tek be. Az első feltevés az volt, hogy külügyi hiva­talunk azt hitte, hogy az annexió mint monar­chiánknak magánügye fog tekintetni, főképen akkor, ha sikerül a megállapodás Törökországgal. Ez nem következett be, mert a berlini szerződés szignatárius hatalmai nem elégedtek meg e magya­rázattal. A másik feltevés az volt, hogy Szerbia és Montenegró igényeit, mint gyenge államokét, el lehet tussolni. (Zaj.) Ugron Gábor: Szerbiának nincs igénye! Mi igénye van Szerbiának % Semmi igénye sincs ! Hogy lehet a magyar képviselőházban ilyen balga­tagságot beszélni! Elnök : Fel fogom magamnak adatni a gyors­irói jegyzeteket, és ha azt látom, hogy a képviselő ur olyasmit mondott, a mi a házszabályokba vagy törvényeinkbe ütközik, házszabályaink szerint fogok eljárni. Tessék folytatni. Polit Mihály : A legkényesebb illúzió az volt, hogy Oroszországgal viszonyunk barátságos lesz, mert Oroszország és monarchiánk közt 1877-ben bizonyos megállapodás jött létre, és Oroszország, a japán háború után gyenge lévén, nem fog bele­szólni az annexióba és azon viszonyba, melybe monarchiánk Szerbiával és Montenegróval kerül. (Zaj.) Én egészen tárgyilagosan akarok beszélni, de ezek elmondása szükséges interpelláczióm meg­motiválására. Oroszország mai napig a csapások után is sokkal erősebb, mint volt a berlini szerződés ide­jében, mert akkor izolált volt, mai napon azonban Oroszországnak van szövetségese Angliában az ázsiai ügyekre nézve, másrészt mai napon Anglia és Németország közt egészen feszült viszony van. Az az egész nagy balkáni ügy abban össz­pontosul, vájjon az annexió által a nagyhatalmi viszonyok eltolódtak-e vagy nem ? Európában az a vélemény, hogy a Balkán félszigeten nem sza­bad olyan viszonyokat teremteni, a milyenek haj­dan Olaszországban voltak, hol csak nagy vér­ontással létrejött később a nemzeti egység. Az annexió a Balkánon egy permanens for­rongást jelenthet. Monarchiánk sem mondhatja : L'Europe c'est moi. T. ház ! En azon a véleményen vagyok, hogy Magyarország érdeke nem azonos Ausztria érdeké­vel a Balkán félszigetre vonatkozólag. Magyaror­szágnak az az érdeke, hogy a Balkán népekkel jó viszonyban, barátságos viszonyban legyen. Ez Kossuth Lajosnak is a nagy eszméje volt. Nem szeretném, ha Kossuth Lajos jóslata bekövet­keznék, hogy Magyarországra veszély keletkezik, ha azonosítja érdekeit Ausztriával. Válságos időket élünk. Mi ott a határszélen már bizonyos tekintetben háborús időket élünk. Ott csapatok járnak-kelnek, a közlekedés már teljesen el van akadva. Újvidék és Pétervárad fekvése olyan, mint Pesté és Budáé. A közlekedés mégis nehéz. Csapatok vannak a vasúti hidon. Ugron Gábor; Jól teszik ! Polit Mihály: Senkinek sem szabad átmennie engedély nélkül, sőt még a katonatiszteknek is kell ezen engedély. A napokban valami 400 csendőr szállta meg a korábbi csajkás kerületet, a volt határőrvidék azon falvait, a melyek közel vannak a hires római sánczokhoz. Ez pedig csak képzelt veszély ; (Zaj. Elnök csenget) mert biztosithatom a t. házat, hogy azon nép békés, mert hiszen a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom