Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

68 í39. országos ülés 1909 nem állhat elő az adóivben az az anomália, hogy az egyik adóczimnél van öt korona túlfizetés, mikor a másik adóban még két korona hátra­lék gyanánt van kimutatva. Ezen módositásom elfogadása esetén szerény véleményem szerint tel­jesen világos lesz minden adótételt bevezető jegyzőre nézve, hogy ezen túlfizetéses hátralékok közt milyen az eljárás. Kérem a t. házat és külö­nösen a pénzügyrninister urat, kegyeskedjék ezt elfogadni. Elnök : Szólni senki sem kivan. A vitát be­zárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A minis­terelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­rninister : T. képviselőház! A képviselő ur által beadott módosítás a mai rendszer szerint igen helyes lenne, de az uj rendszernek épen az az előnye, hogy megszünteti azt az anomáliát, hogy tetszés szerint könyvelhessenek egyik vagy másik adónemre. Itt lehetetlen, hogy előforduljon az, hogy a szétosztás ne legyen arányos. A befizeté­seknél méltóztatik tudni — tapasztalhatta, a ki odamegy az adóhivatalhoz — hogy a késedelmet az okozza, hogy ott először arányosan elkülönítik a befizetést az adónemek közt és a publikum addig vár. Ezen ugy segítenek az adókezelők, hogy egy tetszés szerinti összegben különítik el és igy előállanak aránytalanságok. Ez jövőre lehe­tetlen lesz. Hogy a közönség ne várjon, a főrubri­kába az adószedő bevezeti, hogy ez fizetett 100 korona adót, az elkülönítést azután később nyu­godtan csinálhatja bármikor. Az elv az, hogy az elkülönítésnek arányosan kell az előírás szerint történni, és lehetetlen, hogy az év végén az egyik adónál túlfizetés, a másiknál hátralék legyen. A hátralékokra nézve sem fordulhat ez elő, mert a hátralékok egy összegben vezettetnek át, egy összegben az állami, egy összegben a törvény­hatósági és egy összegben a községi hátralékok, ugy hogy a hátralékokra teljesített befizetések ezen hátralékok arányában osztandók fel, melyek azonban már összesítve foglalják magukban az egyes adókat. Én tehát kérem az indítvány mellőzését, mert ha ilyen felesleges intézkedést vennénk fel, ez legfeljebb zavarokra szolgáltatna okot és a tör­vénynyel ellenkező felfogásoknak engedne csak tért. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 27. §-nak meg nem támadott részét elfogadni, a pénz­ügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul el­fogadottnak jelentem ki. Mérey Lajos képviselő ur a szakasz negyedik pontja után mint uj második bekezdést javaslatba hozza a következendőket. Kérem annak felolva­sását. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : »Ha az adózó az év lezártával az egyik adónemnél túl­fizetésben, a másiknál pedig hátralékban van, & túlfizetés adónemre való tekintet nélkül a hát­márczius 12-én, pénteken. ralék törlesztésére fordítandó, és csak az igy elő állott eredmény adja a túlfizetés vagy hátralék gyanánt előálló összeget«. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen javaslatát Mérey Lajos képviselő urnak el fogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy Mérey Lajos képviselő urnak javaslata nem fogadtatott el. Következik a 28. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 28. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 28. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 29. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 29. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 29. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 30. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 30. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 30. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 31. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 31. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 31. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelenteni ki. Következik a 32. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 32. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 32. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelentem ki. Következik a 33. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 33. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 33. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelentem ki. Következik a 34. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 34. %-t). Elnök ." Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 34. §-t változatlanul el­fogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelentem ki. Következik a 35. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 35. %-t}.

Next

/
Oldalképek
Tartalom