Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

4-38. országos ülés 1909 márczíus 11-én, csütörtökön. sn vagyok, hogy a törvény életbeléptetése utáni második esztendőben már lényegesen javítok a helyzeten; de ha következetesen munkálkodunk ezen alapon, akkor el tudjuk érni és el is kell érni, hogy legalább az első negyedév végéig mindenki tudja és hivatalból Írásban közöltessék vele, hogy mi lesz a tartozása. (Helyeslés.) E tekintetben a községi pótlékokra sem lehet kivételt tenni. Ha rendszeres adókezelést akarunk, akkor meg kell küzdenünk ezen nehézségekkel. Hogy olyan kicsiségek miatt, vájjon a községi pótadó l°/

0-kal nagyobb vagy kisebb lesz-e, elhalaszszuk a községi költségvetés megállapítását, ez lehetetlen. A községi háztartások rendezettsége érdekében a községi költségvetések idején állapitandók meg. (Helyeslés.) A képviselő ur indítványának második része imperative akarja kimondani, hogy a községet segélyben részesítsük. Én ezt itt nem mondhatom ki; mert tudva van a képviselő ur előtt, hogy a belügyminister úrral egyetértőleg a községi háztartások rendezése, illetve segélyezése iránt külön javaslatot fogok előterjeszteni. Méltóztassék fenhagyni, hogy' ott állapítsuk meg az elveket; mert igen sok község van, mely nem szorul erre, más községnél be sem állnak ezen viszonyok, hogy egyáltalában nem tudja háztartását fentartani, hanem csak aránytalan nagy terheltetéssel tudná fentartani, és mégis részesítendő lesz segélyben. Ezt tehát imperative előre kimondani nem tartanám czélszerűnek. Mikor majd speczialiter foglalkozunk a községi háztartások rendezésével, akkor tegyük meg imperative az intézkedéseket, hogy mikor hajtandók végre. Itt csak jelezni és törvényhozásunkba bevinni akartam az elvet, hogy ha elemi károk miatt a község nem képes háztartását fedezni, államsegélyre tarthat igényt. Az államsegély mikéntje, annak imperativ kimondása azonban csak azon törvényben történhetik, mely a községek háztartásáról fog intézkedni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §. meg- nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezésében, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Csóti Géza a 3. §. első bekezdéséhez a következő módosítást nyújtotta be. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): » A harmadik sorban e szó: »alapján«, hagyassák kies e helyett e szó tétessék: »után«; a sor folytatása . pedig a következő uj szöveg legyen: »Ugy a vármegyei, mint a községi szolgáltatások kivetési százalékai kiszámításánál mindig azon évi állami adó veendő alapul, mely a kivetés, illetve a szükségleti összeg megállapítása évében elő van irya.« Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-nak első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Csóti Géza képviselő ur most felolvasott módosításával, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik, ennélfogva Csóti Géza képviselő ur módosítása elesik. Csóti Géza képviselő ur még egy módosítást nyújtott be a szakaszhoz, még pedig annak 3. bekezdéséhez, mely azt czélozza, hogy ezen szó helyett: »részesítheti«, tétessék: »részesiti«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §. 3. bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Csóti Géza képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a bekezdés változatlanul elfogadtatott, ennélfogva Csóti Géza képviselő ur módosítása elesik. 4. szakasz. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 5. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 6. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. Ki van szólásra feljegyezve? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Csóti Géza! Csóti Géza: A 6. §. arról intézkedik, hogy az alapadók egyes nemeire különféle pótadók vethetők ki, az 1879 : XXXVII. törvényczikk figyelembevételével és megengedi azt, hogy az adók különféle nemeire különféle százalékban legyen kivethető a pótadó, s ezt ráruházza a törvényhatóságokra. Itt valamire bátor vagyok a t. pénzügyminister urat figyelmeztetni és a figyelmeztetés kapcsán őt valamire felkérni, a könnyebb kezelhetés szempontjából. Az egyes vármegyékben szabályrendeletek vannak megállapítva és kellőkép jóvá vannak hagyva, s ezek szerint az adók különféle nemeire, különféle százalékban vettetik ki a pótadó. Veszprém vármegyében tizenegy féle százalékban vannak a pótadók kivetve, ugy hogy ezredrész-százalékban is vettetnek ki. Méltóztassék meggondolni, minő megterh éltetése ez az illető kezelő közegeknek. Én ezt a t. pénzügyminister ur jóakaratú figyelmébe ajánlom és kérem őt, hogy valami módon ezen a dolgon segítsen a jegyzők és a közszolgáltatások kezelőinek érdekében. E te-