Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-459

444 45,9. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. ság tisztelettel javasolja, hogy Serbán Miklós országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Serbán Miklós országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1191) Oehaba Ágoston országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Baloghy Ernő előadó : T, ház ! Oehaba Ágoston országgyűlési képviselő, mint Andrássy László meghatalmazott ügyvédje, a meghatalmazottja érdekében tett eljárása közben a pozsonyi kir. törvényszék vizsgálóbíróját sértő kifejezéssel illette, minek következtében a vizsgálóbíró által a bp. 124. §-a alapján 100 korona rendbirsággal büntettetett ; ezen rendbírságot kiszabó végzés ellen nevezett országgyűlési képviselő felfolyamodást adott be, a melyben a hatóságként eljárt vizsgálóbíró ellen sértő kifejezéseket használt, ezen sértő kifejezések miatt nevezett országgyűlési képviselő ellen a bűnvádi elj Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás miatt folyamatba tétetett és a bizonyitási eljárás lefolytatása után 5 napi elzárásra átváltoztatható 100 korona pénzbüntetésre Ítéltetett. Oehaba Ágoston ezen Ítélet ellen felebbezéssel élt és miután e közben országgyűlési képviselővé választatott, a pozsonyi kir. törvényszék, mint felebbviteli büntető bíróság és a pozsonyi kir. főügyészség nevezett országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik. Tekintette] arra, hogy a felterjesztést illetékes hatóság intézte, s tekintettel arra, hogy a büntetendő cselekmény alanyi és tárgyi tényálladéka a nyomozati iratokkal igazolva van és zaklatás esete fenn nem forog: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Oehaba Ágoston országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy annak alapján Oehaba Ágoston országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1192) Endrey Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Fenyvesi Soma előadó: T. ház! Jungbert László hódmezővásárhelyi lakos a szegedi kir. törvényszék vizsgálóbirájánál kérte a vizsgálat elrendelését Endrey Gyula képviselő ellen azért, mert a »Vásárhely és Vidéke* czimü politikai napilapnak 1908. évi 96. számában »Övakodjunk az Agráriától; felvilágosítás a közönséghez« czim alatt Szabó Pál aláírással egy közlemény jelent meg, melynek tartalma feljelentő szerint rágalmazást és becsületsértést képez, A nyomozat rendjén megállapittatott, hogy a czikk szerzőségében és közzétételében Endrey Gyula képviselő közreműködött. Ennek alapján a szegedi kir. főügyészség nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Minthogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, zaklatás esete nem forog fenn, a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, méltóztassék jelen esetben Endrey Gyula képviselő mentelmi jogát felfüggeszteni. (Felkiáltások balfelől: Zaklatás !) Elnök: Kíván-e valaki szólni ? Visontai Soma: T. képviselőház ! Sajtójogunknak egyik legerősebb biztositéka a fokozatos felelősség. Sajtótörvényünk e fokozatot ugy állapította meg, hogy elsősorban büntettetik a szerző ; csak ha ezt nem lehet kinyomozni, büntettetik a szerkesztő és harmadik fokban büntettetik kiadó. Ebből a jelentésből azt látom, hogy a hatóság felszólította a szerkesztőt, hogy nevezze meg a szerzőt és azt meg is nevezte, a mennyiben tudjuk, hogy ezt a czikket Szabói Pál nevű ember irta. Ily esetben a szerkesztőre visszanyúlni nem lehet, minthogy nálunk kumulatív felelősség nincsen. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minthogy másrészt a büntetőjogi felelősség elve szerint az együttes felelősség sem érvényes a sajtóeljárásban, ennélfogva én tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék a t. képviselőháznak a mentelmi bizottság javaslatának mellőzésével Endrey Gyula t. képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését megtagadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni szemben Visontai Soma képviselő ur indítványával, igen vagy nem 1 (Nem !) Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Tehát kimondom, hogy a képviselőház elveti a mentelmi bizottság javaslatát és elfogadja Visontai Soma képviselő ur indítványát, mely szerint Endrey Gyula képviselő ur mentelmi joga ez ügyben nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1193) Lukács László képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Fenyvesi Soma előadó: T. ház! A budapesti kir. ügyészség vizsgálati indítványt tett Lukács László országgyűlési képviselő ellen azért, mert nevezettől a Budapesten előállított »Poporul Roman« czimű hetilap 1908. évi 45-ik számában »Egy szó román testvéreimhez« czim alatt oly czikk jelent meg, mely a Btkv. 172. §. 2. bekezdésébe ütközik. Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy ez a czikk szórói-szóra azonos a »Lupta«-ban megjelent czikkel. A nyomozat adatai szerint Lukács László azgaj adta át a lapszerkesztőnek