Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-459

459. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. 437 Elnök: Ki következik? Zlinszky István jegyző: Lázár Zoárd! Lázár Zoárd: T. képviselőház! Az előttem szólott Fenyvesi Soma t. képviselőtársam jogi érvelését nem tehetem magamévá, nem pedig azért, mert magánvádas ügyekben a járásbiró­szágnak kötelessége nyomozás nélkül is kitűzni a tárgyalást. A tárgyalásra nem kell, bogy a képviselőt megidézze, hanem igenis meg kell, hogy idézze a tanukat és a tanuk vallomása alapján kell, hogy a maga felterjesztését meg­tegye. (Ugy van!) Hiszen ha valaki akarja, egy képviselőt vérig zaklathat, (Ugy van! Ugy van!) feljelentést tehet ellene az ország 300 járásbíróságánál és a biróság nem is keresheti azt, hogy vájjon az a feljelentés valódi név alatt van-e beadva vagy pedig álnév alatt, sem azt nem tudhatja, vájjon a hivatkozott tanuk minő vallomást fognak tenni. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ebben az esetben tehát kétségtelen, hogy a képviselőt nagyon is nagy mértékben lehet zaklatni. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ez volt a mentelmi bizottság álláspontja már a múlt időben is, a mikor ex-re az állás­pontra helyezkedett magánvádas ügyekben, a hol csupán feljelentés van. de a hol nyomozati iratok nincsenek és igy nem bírálhatja el a képviselőház azt, vájjon fenforog-e az okozati összefüggés a cselekmény és a képviselő sze­mélye között. (Ugy van! balról.) Ennek következtében kérem a t. képviselő­házat, méltóztassék elfogadni a mentelmi bizott­ság javaslatát. (El.énlc helyeslés balfelöl.) Zlinszky István jegyző: Kelemen Samu! Kelemen Samu: T. képviselőház! Fenyvesi Soma t. barátomnak és az imént felszólalt Lázár Zoárd barátomnak felszólalásai azt mutatják, milyen nehéz dolog jogi kérdésekben — ha azok közjogi jelentőségű kérdések is — olyan állás­pontra helyezkedni, a minőre Fenyvesi Soma t. barátom helyezkedett, hogy ez kétségtelen, ez vitát nem tűrő dolog, ez annyira világos, hogy ezen vitatkozni sem lehet . . . Ez a két ellentétes felszólalás azt bizonyítja, hogy ezek a jogi kérdések nagyon finomak, a melyeket nagy figyelemmel kell vizsgálódás tár­gyává tenni, hogy helyes álláspontot foglalhas­sunk el. Fenyvesi Soma perjogi kifogásokat támasz­tott elsősorban és arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a büntető perrendtartás értelmében ezeknél a járásbirósági ügyeknél nyomozatnak helye nincs. A törvény — fájdalom — világosan megczáfolja Fenyvesi barátomnak ezt a kijelen­tését. A büntető perrendtartásnak 528. §-a, a mely a járásbirósági eljárásra vonatkozik, ezt mondja: »A nyomozás a mellőzhetetlenül szük­ségesekre szorítkozik.« Tehát van nyomozás, hanem ez a nyomozás a mellőzhetetlenül szük­ségesekre szorítkozik, A következő bekezdés • azután azt mondja: »Az eljárás rendszerint a tárgyalás határnapjának kitűzésével indítandó meg.« Ennek a két bekezdésnek egybevetése tehát azt mutatja, hogy rendes körülmények között közönséges esetekben egybeolvad a tárgyalás megkezdése a nyomozás megkezdésével. Kivéte­les jellegű esetekben azonban ez a czenzura életbelép és a nyomozás elválasztandó magának a tárgyalásnak megkezdésétől. A büntető per­rendtartás tehát, a mint itt bátor voltam ki­mutatni, czáfolatát nyújtja az ő fejtegetéseinek. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Hogy egyéb szempontokból mennyire hely­telen t. barátom felfogása, azt igen jól világí­totta meg Lázár Zoárd iménti felszólalása. Méltóztassék azzal tisztába jönni: nem akarunk mi itt különös kiváltságokat a képvi­selőnek, de nem akarjuk a képviselői jogoknak jogtalan korlátozását sem. Már most, különösen súlyos politikai viszo­nyok közt, megtörténhetik, hogy egy képviselő ellen tömeges feljelentéseket adnak be, (Zaj.) a melyek alapján kibocsátott idézések folytán annak a képviselőnek kötelessége az illető tár­gyalási határnapon megjelenni, annál is inkább, mert bűnvádi perrendtartásunk egyes rendel­kezései ismerik a távollétben való elitélést is. Ha már most az illetőnek meg kell jelenni, akkor ő e feljelentéssel már képviselői hiva­tása teljesítésében van korlátozva. Joggal kö­vetelhetjük meg tehát a nyomozat előzetes megejtetését, hogy igy kiderittessék, van-e vala­'melyes összefüggés a képviselő személye és a közt a ténykedés közt, mely a feljelentés alap­jául szolgál. Ha ezt az összefüggést meg lehet állapítani, akkor van az eljárás rendes mene­tének helye, akkor majd az illetőt esetleg fel­mentik, esetleg elitélik. Ily körülmények közt miután nézetem sze­rint megfelel a mentelmi jog hivatásának az a jelentés, a melyet Baloghy Ernő előadó ur be­terjesztett és miután nemcsak, hogy nem ellen­kezik a bűnvádi perrendtartás elveivel, hanem egyenesen azokon alapszik: a mentelmi bizott­ság jelentésének elfogadását kérem. (Helyeslés a szélslíbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Sza­vazás előtt szó illeti az előadó urat. Baloghy Ernő előadó: Fenyvesi Soma kép­viselő ur egy preczedensre hivatkozott, a mely a képviselőház múlt ülésén történt. Ezzel szem­ben hivatkozom arra, a mit Fenyvesi képviselő ur épen a képviselőház múlt ülésén mondott, hogy tudniillik mentelmi ügyekben preczeden­sek szerint indulni nem lehet, hanem minden esetet a maga egyéni mivoltában kell megbí­rálni. (Helyeslés.) Ha pedig ez az eset szó szerint olyan is lenne, mint a másik eset, akkor azt vagyok bátor mondani, hogy a képviselőház a

Next

/
Oldalképek
Tartalom