Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

420 458. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. A dolog ugy áll, hogy nem vagyunk határozatképes számban. Ez meg van próbálva és be van bizonyítva. Az elnök ur a maga bölcseségében ismételten elrendelte a névsor felolvasását, most pedig, kijelentése szerint, nem vagyunk százan. Mit erőltetjük a dolgot ? Ennek nem ez a módja. A névsorolvasás nem használ. Egy ülésben háromszor olvastatni névsort, ezt nem szoktuk meg, nincs is ebben ráczió és nem is szabad ezt gyakorlat tárgyává tenni. Az én indítványom és kérelmem a t. elnök úrhoz és a t. házhoz az, hogy egyszerűen halaszszuk el ezt az ülést alkalmas időre, (Derültség és ellenmondás.) semhogy abban a kísérletben, hogy a napirendet állapítsuk meg kolnajDra, még holnapután is itt maradjunk. (Mozgás és derültség.) Hock János: A házszabályokhoz kérek szótElnök: Kérem. Hock János: T. ház ! Magam is érzem a jelenlegi helyzet súlyát. (Mozgás a baloldalon. Felkiáltások: Ki az oka?) Nem keresem ki az oka, mert ebben a tekintetben nincs a törvényhozás egyetlen tagjában sem kétség, hogy ez a mai kényszerítése a képviselőháznak egyenesen merénylet volt azon bizalom ellen ... (Igaz! ügy van! Zajos helyeslés a baloldalon. Ellenmonáéis a jobbközépen.) Zboray Miklós: A Nemzeti szalon bizalma ellen. Az ellen történt merénylet. (Nagy zaj.) Szmrecsányi György: Visszautasítom, kikérem magamnak, beszéljen a Nemzeti szalonról. Hock János: Arról is beszélek, mert ott hazafias munkát teljesítettem. (Nagy zaj.) A magyar művészet érdekében kezdeményező lépést tettem. Beniczky Ödön: Majd megkérdezzük Andrássy Gyulát. Hock János: És a mikor ily könnyelmű, tartalmatlan vádat a képviselő ur az arczomba vág, ... Beniczky Ödön: Tessék megkérdezni Andrássy Gyulát. Hock János: . . . kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy hosszú multam alapján ... (Nagy zaj és közbekiáltások a baloldalon.) Beniczky Ödön: Olyan képviselő vagyok, mint bárki más. Várady Károly: Akkor nem tartaná együtt a házat. Hock János: ... mondhatom, hogy soha senki az én nyilvános működésemet piszkos önzéssel összeköttetésbe nem hozhatja. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Lehetnek a művészetnek Magyarországon lefolyt történetében'elkeseredett harczok, a melyekben egyik áramlat a másikat legyőzte és azt az áramlatot, a melyet én képviseltem, ideig-óráig visszaszoríthatta, de kikérem az ilyen támadást. (Mozgás.) Kikérem magamnak, hogy äZ SÍZ elvi álláspont, a mely engem az én fáradhatlan és önzetlen küzdelmemben egy időre visszaszorított a művészi térről, személyi vonatkozással kapcsolatba hozathassák. (Helyes! Igaz! Ugy van! balfelöl.) Midőn a t. ház ma összegyűlt, mindannyian tudjuk, hogy a száz szó, a mely szükséges a házszabályok szerint a döntéshez, együtt volt és magam is azok közé tartozom, a kik a ház tárgyalásainak bevégzése után, midőn arról volt szó, hogy a napirendet megállapítsuk, nem is gondoltam arra, hogy ez fog alkalmul szolgálni, hogy ilyen éretlen igényekkel és követelésekkel lépjenek itt fel. [(Élénk helyeslés és taps balfelöl.) Kötelességünk az ország szine előtt is megóvni azt a méltóságot, a melyet a parlament tekintélye iránt az egész ország józan közönsége tőlünk megkíván. Szmrecsányi György: itt kellett volna lenniök! Nem fognak bennünket terrorizálni. (Nagy zaj balfelöl.) Elnök: Szmrecsányi képviselő urat rendreutasítom. Hock János: És nekünk kötelességünk a jmrlament tekintélyét, a képviselőház méltóságát most ebben a nehéz időben, midőn az egész ország várakozással tekint a mi férfias elhatározásunk elé, a gáncsot vető kisebbség ellen fentartani és azért én indítványozom, hogy semmi esetre se ragadtassuk magunkat semmiféle helytelen j>rovokáczió daczára arra, hogy a házszabályok által nekünk adott ösvényekről letérjünk. (Élénk helyeslés bal felől.) Nekünk Magyarországon egyetlen alkotmánybiztositékunk a házszabály (Igaz! Ugy van! balfelöl.) és ezért harczba tudtuk vinni az egész nemzet erejét akkor, a mikor egy nagytöbbség a házszabályokkal visszaélve, ki akarta kezünkből csavarni az alkotmányos ellenállásnak törvényes erejét; mi még akkor sem engedtük magunkat arra a térre vitetni, hogy a házszabályokat megsértsük. Nem teszszük most sem, a mikor itt a ház többségével szemben három ember akadékoskodik. (Elénk helyeslés balfelöl.) Zboray Miklós: A házszabályok azt mondják, hogy tessék itt lenni! Ez a házszabály! (Felkiáltások balfelöl: Hol a néppárt?) Keresi a hiányzó függetlenségieket! (Zaj.) Ne nézzék azt, hogy mi hárman vagyunk, önöknek kötelességük itt lenni. (Folyton tartó nagy zaj.) Hock János: Ezért én a házszabályokhoz szólva nagyon kérem a t. házat, bár lényegében igaza van Eötvös Károly urnak, hogy summum jus, summa injuria, mert mikor most formailag megtartjuk a törvényt, lényegileg az ország szine előtt nevetséges színbe tűnünk fel, de ennek az ódiumnak az összes felelőssége nem mi reánk, hanem önökre háramlik. (Folyton tartó nagy zaj. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Vállaljuk szívesen! (Nagy zaj!)