Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

4ő#. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. 413 — kiterjesztő magyarázatával — kerül szembe valamely vidéknek, megyének egész nyugalma, az állami jogrend, (Elénk helyeslés balfelöl.) midőn néha hónapokon át tartó izgatások foly­nak, (Igaz! Ugy van!) a melyeknek nem egy­szer volt következménye a fegyverhasználat, ártatlan emberek elpusztulása, akkor ne mél­tóztassék idejönni ezen sérelemmel akkor, midőn preventív intézkedések szüksége állott elő, hogy megakadályoztassák a nagyobb szerencsétlen­ség .. . (Zaj.) Bocsánatot kérek, ebben az ügyben a men­telmi bizottság eljárt, kérdést intézett a tekin­tetben az illetékes faktorhoz, a belügyminister­hez, hogy ebben az esetben a képviselő ur részéről, vagy valaki részéről az ott történtek miatt panasz tétetett-e vagy sem. A belügy­minister ur átiratot intézett a mentelmi bizott­sághoz, hogy ebből az ügyből kifolyólag semmi­nemű panasz fel nem merült. (Zaj. Ellenmon­dások a középen.) Bocsánatot kérek, a képviselő ur részéről semmiféle panasz fel nem merült. A mentelmi bizottság a konkrét tény előtt állott, hogy zavargások voltak. Hogy a nemzetiségi képviselők rendszerint a választások alkalmával mit szoktak véghezvinni, azt mutatja az is, hogy itt a magyar parlamentben nem átalja egy képviselő, hogy a memorandum-perre, mint di­csőséges dologra hivatkozzék. (Zaj.) Lukács László: Nem ismeri ön, nem is tudja, hogy mi volt az a memorandum-per. Fenyvesi Soma: Lehet, Hogy én nem tudom, hogy mi az a memorandum-per, de a független bíróság, a mely a képviselő urat öt évi állam­fogházra itélte, az tudta. (Zaj.) Kern akarok senkivel szemben preokkupálva lenni, hanem csak azt keresem, hogy történt-e olyan tény, a melynek alapján a háznak a mentelmi jog meg­sértését ki kellene mondania. Azt látom, hogy rendszeres, nagyfokú izgatások folytak, a. me­lyeknek végzetes következményei szoktak lenni és ezért nem lehet kifogásolni, ha ilyenkor in­tézkedés történik a tekintetben, hogy a jogrend lábbal ne tiportassák, hogy a magyar állam magasabb érdekei megvédessenek, a melyeknek megvédése önöknek is kötelessége volna. (ÉJénk helyeslés balfelöl. Folyton tartó nagy zaj.) Elnök (csenget): Lukács László képviselő urat rendre és csendre intem. Fenyvesi Soma: Nem lehet helyesen Ítélni, ha oly helyről kell elbírálni a nemzetiségi körül­ményeket és viszonyokat, a honnét az ember azokat nem is látja, jiedig minden esetet a gyakorlati élet szempontjából ugy kell elbírálni, a mint az a maga valóságában áll. (Helyeslés balfelöl.) Farkasházy Zsigmond: Nem szabad letar­tóztatni a képviselőt. Fenyvesi Soma: Bocsánatot kérek, egyálta­lában nem áll meg az a vélelem, mely azt hir­deti, hogy ha az egyik esetben, konkrét formában nyilatkozik meg a ház és kimondja, hogy nem történt a jogrend elleni támadás és akkor ne mondja ki a mentelmi jog megsértését, hogy máskor, a mikor ujabb esetek jönnek ide, mikor azt látja a képviselőház, hogy tényleg megtörtént a sérelem, az előbbire mint preczedensre hivat­kozni nem lehet, mert ez nem preczedens. A men­telmi jogban nincs preczedens, a mentelmi jog­ban nincs állandó judikatura, hanem minden egyes esetben, az adott, határozott esetben ön­állóan ítélkezünk. (Igaz! Ugy van! a balolda­lon.) Ebben az esetben bűnt követne el a t. ház, ha a mentelmi bizottság javaslatát el nem fo­gadná. (Elérik helyeslés a baloldalon. FeUciáltá­sok: Szavazzunk !) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. Hédervári Lehel előadó: T. ház! Annyi beszéd után végre sikerül hozzájutnom, hogy egypár felvilágosító szót is adhatok. Farkasházy Zsigmond: Tetszett volna meg­adni akkor, a mikor kérték. (Zaj. Elnök csenget.) Hédervári Lehel előadó : Bocsánatot kérek, ezt azért emeltem ki, mert máskép mint közbe­szólások keretében nem adhattam volna meg a kellő felvilágosítást. Egypárszor felálltam abból a czélból, hogy a vitát rövidebbé tegyem; be akartam terjeszteni egypár bizonyítékot és hozzá akartam a kérdéshez szólni, hogy a vitát he­lyesebb mederbe tereljem. Lukács Lászíó: Be van zárva a vita! Hédervári Lehel előadó: A tényállás az, hogy a mentelmi bizottság igenis vizsgálatot indított. Most már méltóztassék figyelni arra, hogy a bizottságnak mi a jogköre, mi a hatás­köre. A mentelmi bizottság bárkit maga elé idézhet; hogy azután az illető eljön-e vagy nem, az tisztán udvariasság kérdése, exekutiv hatal­munk nincs, sem pénz-, sem egyéb büntetési eszköz nem áll rendelkezésünkre, hogy valakit kötelezzünk a megjelenésre. r Mi történik, ha ilyen bejen tós odaérkezik ? Átírunk az illető ministernek, jelen esetben a belügyministernek és honvédelmi ministernek, hogy indítson vizsgálatot és tegyen jelentést a mentelmi bizottságnak arról, hogy mi történt ott a közigazgatási tisztviselőkkel, hogy miben áll az a dolog. Egyben meghívjuk az illető bejelentő képviselőt is oly czélból, hogy a bizott­ság előtt a maga bizonyítékait is beterjeszsze. Mert nincs ugyan jogom kételkedni bármely képviselőtársam szavahihetőségében, de bebizo­nyitottnak a bejelentést csak akkor fogadhatom el, ha az tanukkal vagy más argumentumokkal kellőkép bizonyítva van. (Helyeslés balfelöl.) Erre vonatkozólag átírván a belügy- és honvédelmi ministerhez, kaptuk a következő választ. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi joga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom