Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

närczius il-én, csütörtökön. 35 438. országos ülés 1909 n Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 42. §-nak meg nem támadott részét a pénzügyi bizott­ság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. A 42. §. második bekezdésének második sorába Wekerle Sándor képviselő ur »három« helyett »négy« szót kivan tétetni. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e az eredeti szöveget Wekerle Sándor képviselő ur módosításával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a 42. §. második bekezdése Wekerle Sándor képviselő ur módosításával fogadtatik el. Következik a 43. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 43. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőn Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A 43. §. arról intézkedik, hogy ha a bizottságban valamely bizottsági tag rokona, sógora, oldalrokona adójá­nak megállapításáról van szó, akkor az ülető bizottsági tag távozni köteles. Sőt ez a szakasz azt is kimondja igen helyesen, hogy ha az illető rokon jövedelemadójának becsléséről van szó, akkor is el kell távoznia a bizottsági tagnak. En ezt a rendelkezést kiegészíteni kivánnám azzal, hogy ha olyan adózó polgár jövedelemadójának megállapításáról van szó, a ki valamely bizottsági tagnak közvetlen üzleti versenytársa, akkor se lehessen jelen az illető bizottsági tag. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­minister : Ezt nem lehet! Mezőfi Vilmos: Mert annyi már bizonyos és két­ségtelen, hogy ez is a legnagyobb fokú érdekelt­séget involválja és visszaélésekre adhat okot akkor, midőn valamely konkurrens adójáról van szó, mert az a bizottsági tag esetleg csak azért fog magasabb adó mellett szavazni, hogy kon­kurrensét gyengítse, a maga üzletét pedig erősebbé tegye. Módosításom tehát az lenne, hogy az »(ellátást) adójának« szavak után a következő szavak szúrassanak be : »vagy közvetlen üzleti versenytársának«. Elnök : Ki következik szólásra ! Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A minister­elnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­mi nister : T. képviselőház ! (Halljuk !) Ezen módo­sítás mellőzését kérem, és pedig azért, mert nagyobb garancziát már nem nyújthatok a bizott­ságok működésére nézve, mint hogyha azokba maga a kereskedő és iparos osztály választ be kereskedőket és iparosokat. Másodszor azért sem fogadhatom el a módosítást, mert én tények alapján igenis eltávolíthatók valakit a bizottságból, ha tudom, hogy az illetőnek testvére vagy sógora, de lehetetlennek tartom, hogy valakit eltávolit­sunk azért, mert azt hiszszük, hogy az illetőnek versenytársa. Egy tanúkihallgatás alkalmával ezt figyelembe lehet venni, de hivatalból eltávolítani az illetőt olyasmiért, a mit elvégre hitelesen nem is lehet konstatálni, ezt merőben helytelennek tarta­nám. Ezért kérem a módosítás mellőzését. (He­lyeslés.) Sándor Pál: Sőt kívánatos, hogy az is benne legyen a bizottságban! Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. A vi­tát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 43. § meg nem támadott részét változatlanul el­fogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint: igen, vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelentem ki. Mezőfi Vilmos képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy a 43. § első bekezdésének har­madik sorába e szók után: »ellátást adójának« szúrassanak be a következők: »vagy közvetlen üzleti versenytársának«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bi­zottság szövegezése szerint szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a 43. § első bekezdését változatla­nul elfogadottnak jelentem ki, a minek folytán Mezőfi Vilmos képviselő ur módosítása elesik. Negyvennegyedik szakasz. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 44. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! A 44. §. egyike azon szakaszoknak, a melyek megállapítják az adókivető-bizottság hatáskörét, mi mindent ren­delhet el az adatok kellő beszerzését illetőleg. Az adókivető-bizottság jogainak megállapításánál a 4. pontban azt mondja, hogy joga van az adókivető­bizottságnak könyvvizsgálatot elrendelni az eset­ben, ha a fél üzleti könyveinek betekintését ön­maga ajánlotta fel, vagy »ha a nyereség- és veszte­ségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik«. A könyvvizsgálás elrendelésének első esete tehát akkor áll be, ha a fél maga ajánlja a könyvek be­tekintését, de ennek szembeállítása azzal, hogy: »vagy a nyereség- és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik«, arra mutat, hogy a könyvvizsgálat elrendelhető akkor is, ha a fél nem maga ajánlja fel könyveinek betekintését, hanem eltekintve attól, hogy akarja-e könyveit mint bizonyító eszközöket felhasználni, igen vagy nem, az adókivető-bizottság szuverén elhatározásából elrendelhető a könyvek megvizsgálása, csak azért, mert az adókivető-bizottság tartja helyesnek, szük­ségesnek. A ministeri indokolás azt mondja ugyan, hogy »az üzleti könyvek betekintésének jogát a javaslat nem adja meg a bizottságnak, de ha az adóköteles a bizonyítékot önmaga ajánlja, jogában áll ugy a kivető bizottságnak, mint a felszólamlási bizott­ságnak a vizsgálatot elrendelnk. Méltóztatnak 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom