Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-455

388 455. országos ülés 1909 szeptember 28-án, kedden. Hencz Károly: Mert abbahagytuk a küzdelmet, leszereltünk! (Folytonosan tartó zaj.) Wekerle Sándor minisíerelnök: Én komolysággal és higgadtsággal igyekszem e kérdéseket kezelni. Programniom sarkalatos tétele volt az állami nyelv szélesebb körű érvényesülése • . . (Folytonos zaj. Hencz Károly és Szilassy Zoltán közbeszólán a k.) Elnök (csenget): Henez Károly képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Szilassy képviselő urat rendreutasítom. Wekerle Sándor minisíerelnök: Azt kérdik tőlem Molnár Jenő és Nagy György képviselő urak: mi jogon, kinek nevében tárgyaltam ? Először is tárgyaltam azon egyéni jogomnál fogva, hogy mint politikus felelhetek, ha megkérdeznek. (Helyeslés jobbról.) Másodszor tárgyaltam hivatalos állásomnál fogva, a mely sok tekintetben egyenesen kötelességemmé teszi, hogy tárgyaljak. Addig, a mig én vagyok e kormány vezetője . . . (Égy hang balfelöl: Vezetője ? Zaj jobb felől. Felkiáltások: Igenis, vezetője!) Ha jobban tetszik: a mig az elnöki székben ülök, vagy a, mig én töltöm be a ministerelnöki széket, nagyon természetesen a korona és a kormány közötti tárgyalásokat én voltam hivatva vezetni. Harmadszor tárgyaltam, mert támaszkodhattam ezen országnak nemcsak szakköreire, hanem a közvéleménynek jelentékeny részére, a mely a békés kibontakozás eszközeit keresi és óhajtja igénybe venni. Tárgyaltam ezen kérdésekre nézve és kötelességem kijelenteni, hogy akkor, a mikor legutóbb ezeket ilyen összeállításban a király elé terjesztettem, ezekre nézve a függetlenségi párthoz tartozó ministertársaim részéről kötelező hozzájárulást nem nyertem. (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) De ezeket a tárgyalásokat az ő tudomásukkal teljes joggal folytattam, és azt hiszem, eljárásom korrektségét semmi sem fejezi ki jobban, minthogy most minden fentartás nélkül, a veszélyeket sem kisebbítve, a kibontakozás eszközeit is pontok szerint előadva, mindezt a t. képviselőház elé terjesztem. (Helyeslés jobbfelöl.) Ma is az a meggyőződésem, hogy a kibontakozásnak ezen felállított tételei adják a keretet, a mely nézetem szerint lehetővé teszi azt, hogy valóban határozott, erőteljes, ^következetes nemzeti politikát folytassunk, (Nagy zaj a szélső baloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) oly politikát, mely a nemzet önérzetének nem sérelmével, hanem felemelésével jár. (Elénk helyeslés és taps jobb felöl. Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Én azokat a vádakat, nem Holló Lajos képviselő ur részéről, — mert elismerem, hogy ő higgadtsággal és a helyzethez illő méltósággal kezelte ezeket a kérdéseket, — hanem a többi képviselő urak részéről eljárásunk korrektsége ellen felhozattak, nem fogadhatom el. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én nem kívánok dicséretet vagy elismerést, hanem akkor, a midőn ministertársaimmal együtt negyedfélévi küzdelmes és önfeláldozó munkásság után távozunk helyünkről, (Elénk helyeslés.) a becsületesen teljesített munka öntudatával vehetünk bucsut a t. képviselőháztól. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Mihályi Tivadar képviselő ur személyes megtámadtatásra kíván válaszolni. Mihályi Tivadar: T. ház! Eövid felszólalásommal is azt értem el, hogy a ministerelnök ur . . . (Nagy zaj! Elnök csenget.) . . . érvényre emelte. (Folytonos nagy zaj! A szónokot nem lehet hallani.) De a mikor a ministerelnök ur ezt a súlyos vádat emelte ellenem a ministerelnöki székből, akkor jogosítva vagyok én azt visszautasítani, jogosítva vagyok annál inkább, mert jól tudja a ministerelnök ur, hogy a hányszor a nemzetiségi kérdésben felszólaltunk ... (Folytonos nagy zaj!) ...az egymás megértését nem künn a külföldön, hanem itt a képviselőházban óhajtottuk lehetővé tenni. Hiszen t. képviselőház, akkor, a mikor én beléptem ide a parlamentbe, ezt azért tettem, mert alkotmányos utón kívántam érvényesíteni jogainkat és a ministerelnök ur kijelentésére... (Nagy zaj. Elnök csönget.) én azt mondom a ministerelnök urnak, hogy mihelyest megszüntetik azokat a rendkiräli eszközöket, a melyeket az ügyészek foganatba vettek (Nagy zaj)... akkor a terület elő lesz készítve arra, hogy tárgyalhassunk nyugodtabban és objektív alapon. Ajánlom, hogy a ministerelnök ur ne engedje ezt a dolgot is ugy elposványosodni, mint az általános választói jog ügyét. (Folytonos nagy zaj.

t Elnök csenget.) T. ház! Én tehát kénytelen vagyok ezen alaptalan vádat felháborodással visszautasítani és újból kijelentem azt, hogy erős meggyőződésem szerint a törvényhozás előbb-utóbb a nemzetiségek jogos, törvényes igényeit ki fogja elégíteni. (Folytontartó nagy zaj. A szónok nem volt tovább hallható.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök ur bejelentését tudomásul venni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Felkiáltások balfelöl: Örömmel!) Kijelentem, hogy a képviselőház tudomásul veszi a ministerelnök bejelentését. Mezőfi Vilmos képviselő ur a következő indítványt tette: Csizmazia Endre jegyző (olvassa): A képviselőház az ülések elnapolásához hozzá nem járul, hanem elhatározza, hogy az általános, egyenlő, titkos választójogról szóló törvényt, miként azt a trónbeszéd megígérte, ahhoz a kormány és a többség kötelezően hozzájárult, haladéktalanul megvalósítja. E végből utasítja az Andrássy-féle választójogi tervezet tárgyalására kiküldött bizottságot, hogy az Andrássy-