Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-455

374 Í55. országos ülés 1909 szeptember 28-án, kedden. Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Arpád : T. képviselőház ! Az 1848. évi III. t.-czikknek 29. §-a meghatározza a képviselőknek mterpellálási jogát. Ezzel harmonikusan rendelkezik a házszabályok 204. §-a, mely azt mondja, hogy a ministerek a hozzájuk intézett interpellácziókra azonnal is válaszolhatnak; ha azonban nem válaszolnak azonnal, kötelesek legkésőbb 30 nap lefolyása alatt az interpelláezióra válaszolni. (Ugy van I) A háromszor kinevezett és háromszor lemondott koalieziós Wekerle-kormány a képviselőknek ezt az mterpellálási jogát következetesen negligálta. Ebben én nemcsak házszabálysértést, nemcsak törvénysértést látok, hanem látom a legerősebb alkotmánysértést is. A magyar alkotmánynak egyik leghatalmasabb biztositéka a képviselők mterpellálási, a ministerek feleletre vonásának joga. Mikor egy kéjjviselő interpellálja a ministert, ennek az a jelentősége, hogy a nép által választott képviselő kritizálja, feleletre vonja a király által kinevezett ministert. Ebben a tényben benne van a népnek indirekt hozzászólási joga a végrehajtó hatalom gyakorlásához és igy a nép ellenőrzését bénítják meg a minister urak akkor, mikor ezen mterpellálási jogot negligálják. Más joga manapság már alig van a képviselőnek, mint az mterpellálási jog. Már annyira vagyunk, hogy más javaslatot nem tárgyalhatunk, mint a mit a király akar és a mi a király előzetes szankczióján keresztülment. Ha olyan kérdésről akar a képviselőház beszélni, mely a királynak előzetes szankcziójával nem bir, de mégis fontos, aktuális kérdés, azt interpelláczió alakjában kell elmondani és a kormánynak az erre adandó válaszban kell tájékoztatnia a házat. Ez annál inkább szükséges, mert a niinistereknek kötelességök arra törekedni, hogy meglegyen a harmónia a nép és a király közt. (Ugy van ! balfelől.) Már most ha aktuális kérdésekben nem válaszol a minister ur, akkor negligálja azt a kötelességét is, hogy ezen harmóniát íentartsa. (Zaj.) A koalieziós kormány 144 interpellácziót akar hátrahagyni. E szerint 144 esetben sértette meg a házszabályokat. Ugy vettük észre, hogy bizonyos tekintetben a parlamentnek, sőt az interpelláloknak lekicsinylése is foglaltatik a kormány ezen eljárásában, mert tudniok kell a miniszter uraknak, akármelyikünk interpellál is, hogy nem az interjiellálónak személyéről van szó, hanem a választókerületnek, az ország egy értékes területének, 40—50 ezer embernek jogáról van szó. (Folytonos zaj.) Es ha bennünket lekicsinyelnek is a minister urak, az országnak választóit lekicsinyelniük nem volna szabad. (Folytonos zaj!) E mellett látjuk azt is, hogy épen a legfontosabb kérdések azok, a melyekre a minister urak nem válaszoltak. Ha a horvát képviselő urak valami inczi-finczi dologról interpelláltak, a ministerelnök ur nagy pontossággal, sőt nagy hosszadalmassággal kötelességének tartotta válaszolni, de ha arról kérdeztük meg a ministerelnök urat, hogy helyesli-e azt, hogy a király megjutalmazza a.darabontokat, nem válaszolt, sem azt nem mondta, hogy helyesli, sem azt nem mondta, hogy nem helyesli, mert bármit mondana is, vagy ott fenn gyűlnék meg a baja, vagy itt lenn. (Folytonos zaj.) Ugy látszik, hogy ezekre a legfontosabb interpellácziókra azért nem válaszoltak a minister urak, mert nem akarták azt, hogy a parlament aktuális kérdésekkel foglalkozzék. (Ugy van! balfelől.) Kikerülik tehát az aktuális kérdéseket részint elnapolásokkal, részint pedig azáltal, hogy az interpellácziókra nem adnak választ. Ezt a törvénysértést, szó nélkül nem hagyhatjuk és valahányszor ez megismétlődik, a balpárt mindig fel fogja emelni tiltakozó szavát. Megtorló inditványt egyelőre nem adok be. Elnök : T. ház ! (Zaj.) Csendet kérek ! Nagy György képviselő ur a házszabályok 204. §-a alapján arra kért fel engem, engedjem meg neki, hogy a mai ülés végén sürgős interpellácziót terjeszthessen elő a magyar királyi Curia elnöki állásának ügyében a kormányhoz. (Helyeslés balfelől.) Én ezen interpelláczió sürgős előterjesztésére az engedélyt nem adtam meg. (Zaj és felkiáltások balfelől : A ház megadhatja,!) A ház csak akkor határozhat, ha az illető képviselő ezt kéri, Nagy György képviselő ur nem kivánta, hogy a házhoz intézzek kérdést. Méltóztassék megengedni, hogy én vezethessem szigorúan a házszabályok értelmében a tanácskozásokat. A házszabályok értelmében csak akkor kell a kérdést feltennem, ha az illető képviselő ur ezt már előzetesen kérte, de Nagy György képviselő ur előzetesen elállott attól, hogy én a házhoz kérdést intézzek. Holló Lajos, a bankügj-i bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. (Halljuk ! Halljuk I) Holló Lajos előadó : T. képviselőház ! A mint méltóztatnak tudni, a közös bank szabadalma 1910 deczember 31-én lejárt. A képviselőház ezen tárgyban 1907. deczember 11-én kiküldött egy bizottságot, a melynek feladata volt a bank kérdését a kormány közreműködésével előkészíteni. Van szerencsém ezen bankbizottság jelentését (írom. 1172) és azzal kapcsolatban a szakértők kihallgatásáról felvett hiteles naplót, valamint az érdemleges tárgyalásokról a felvett szintén hiteles gyorsírói naplót bemutatni és kérem a t. házat, hogy a házszabályok értelmében annak idején való tárgyalás végett eztnapirendre tűzni méltóztassék. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps balfelől.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az előadó ur javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a jelentés mellékleteivel együtt ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és maga az ügy annak idején napirendre fog tűzetni. Farkasházy Zsigmond : A legközelebbi ülésen! Elnök : Okolicsányi László, az áUandó igazoló bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni..