Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-454
366 454. országos ülés Í999 Julius 12-én, hétfőn. kodni, ez pedig teljesen elégséges ok a kormány lemondására, nemcsak elégséges, de szükséges ok.« Igen helyesen mondja Kossuth Ferencz, hogy egység nélkül nemcsak, hogy alkotmányos kormány nincs, de nem is lehet kormány, szükséges, hogy a kormány lemondjon. Most pedig a nélkül, hogy valami megváltozott volna, ugyanaz a kormány, a mely szükségét látta három hónap előtt lemondani, mert nincs közötte a legaktuálisabb kérdésben egyetértés, ugyanaz a kormány előáll és kinevezteti magát és még be mer mutatkozni a | képviselőháznak, (Mozgás.) és azt mondja, hogy akczeptáljátok bennünket politikai felelősség mellett alkotmányos kormánynak, daczára annak, hogy az az ok, a mely közöttünk három hónap előtt fenforgott, megszűnt volna. A diszharmónia ma is fenforog. A disszharmonia oka volt a kormány lemondásának és a disszharmonia ok volt, hogy kinevezzék a kormányt. (Ugy van! a baloldal hátsó pacijain.) T. képviselőház! Nem akarok erről tovább beszélni. Nemcsak a bankkérdésben van nézetkülönbség a kormány tagjai közt, de más lényeges kérdésekben is. Hiszen mi Wekerle ministerelnök urnak hiszünk, de azt az egy mondását, hogy a kormány tagjai között más kérdésben ellentét nincs, egyszerűen nem hiszszük el, mert lehetetlenségnek tartom, hogy más igen fontos politikai kérdésekben, pl. az egyházpolitikai kérdésekben Wekerle és Zichy minister urak között bármilyen tekintetben megvolna az egyetértés. A függetlenségi ministerek álláspontját még valahogy meg lehet magyarázni, mert végtére is nekik megvan a többségük a jjarlamentben. Azonban a 67-es minis tereknek nincs és nagyon csodálkozom azon, hogy épen az alkotmánypárt és a néppárt miért nem hajol meg az alkotmányosság elvei előtt, miért akar minden áron gátul szolgálni annak, hogy az alkotmányosság elveinek megfelelően a függetlenségi párt jusson kizárólagosan kormányra. Miért akarnak ők minden áron kormányon maradni ? Hogyan gondolja a néppárt, hogy 25 taggal a parlamentarizmus alapelvei mellett kormányon maradjon ? A dolognak az a vége, hogy öntudatos parlament ennek a nem is parlamentáris, nem •is alkotmányos kormánynak bizalmat nem szavazhat, tehát el kell fogadni a Csépány Géza t. barátom által előterjesztett határozati javaslatot. Ha azonban azt a ház nem fogadná el, egész biztosan tudom, hogy akkor ezt a határozati javaslatot, melyet most felolvasok, miután e tekintetben bizonyosan megvan a többség a házban, el méltóztatik majd fogadni. Ismétlem, ezt abban az esetben kérem szavazás alá bocsátani, ha már a Csépány Géza barátom javaslata elvettetett. Javaslatom igy szól (olvassa); »Inditvány. A ház a néppárti és az alkotmánypárti minister urak politikáját nem helyesli, ezek iránt politikai , bizalommal nem viseltetik.« Remélem, hogy azok, kik annyira döngetik a néppárti és alkotmánypárti kapukat a pártértekezleten és a sajtóban, igazat adnak majd nekem itt a szavazásnál. (Derültség és taps jobb/elől) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Zárszó joga illeti elsősorban Bakonyi Samu képviselőt. (Halljuk! Sálijuk!) Bakonyi Samu: Nem kívánok szólni. Elnök: Bakonyi Samu képviselő ur nem kivan a zárszó jogával élni. (Zaj.) Csendet kérek. Zárszó illeti még Miháli Tivadar képviselő urat. (Felkiáltások: Nincs itt!) Nincs itt. Ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés feltételére nézve leszek bátor javaslatot tenni a t. háznak. Elsősorban fel fogom tenni a kérdést Bakonyi Samu képviselő ur határozati javaslatára. (Helyeslés.) Nagy György képviselő urnak a határozati javaslata tulajdonképen pótlás ehhez a határozati javaslathoz; ha tehát méltóztatnak elfogadni Bakonyi Samu képviselő ur határozati javaslatát, akkor azután a Nagy György képviselő ur határozati javaslatára fogom a kérdést feltenni. Méltóztatnak kívánni annak felolvasását? (Igen!) Eelkérem Csizmazia Endre jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »Határozati javaslat. A ház kimondja, hogy tekintettel a képviselőházi pártok számarányára, a többségi elv alatt a függetlenségi és 48-as párt elvét érti, igy a válság alkotmányosan csak e többségi párt elveinek tekintetbevételével és megvalósításával oldható meg.« (Helyeslés bal felöl) Elnök: Azután lenne szavazás azon határozati javaslatok felett, melyek bizalmatlanságot indítványoznak a kormánynyal szemben, u. m. Csépány Géza, Hoffmann Ottó és Miháli Tivadar képviselő ur határozati javaslatai. Itt van még Bozóky képviselő ur bizalmatlansági indítványa, a mely a következó'kéj>en hangzik: Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »A ház a néppárti és alkotmánypárti minister urak politikáját nem helyesli, azok iránt politikái bizalommal nem viseltetik.« Elnök: Végül majd a Mezőfi Vilmos képviselő ur azon határozati javaslata felett rendelem el a szavazást, a mely utasíttatni kívánja a kormányt az általános, egyenlő, titkos választói jog megalkotását illetőleg haladéktalan intézkedésre. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e belenyugodni abba, hogy a kérdéseket igy tegyem fel ? Bozóky Árpád: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Indítványom természete olyan, hogy arra