Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-454

366 454. országos ülés Í999 Julius 12-én, hétfőn. kodni, ez pedig teljesen elégséges ok a kormány lemondására, nemcsak elégséges, de szüksé­ges ok.« Igen helyesen mondja Kossuth Ferencz, hogy egység nélkül nemcsak, hogy alkotmányos kormány nincs, de nem is lehet kormány, szük­séges, hogy a kormány lemondjon. Most pedig a nélkül, hogy valami megváltozott volna, ugyanaz a kormány, a mely szükségét látta három hónap előtt lemondani, mert nincs közötte a legaktuálisabb kérdésben egyetértés, ugyanaz a kormány előáll és kinevezteti magát és még be mer mutatkozni a | képviselőháznak, (Mozgás.) és azt mondja, hogy akczeptáljátok bennünket politikai felelősség mellett alkotmá­nyos kormánynak, daczára annak, hogy az az ok, a mely közöttünk három hónap előtt fen­forgott, megszűnt volna. A diszharmónia ma is fenforog. A disszharmonia oka volt a kormány lemondásának és a disszharmonia ok volt, hogy kinevezzék a kormányt. (Ugy van! a baloldal hátsó pacijain.) T. képviselőház! Nem akarok erről tovább beszélni. Nemcsak a bankkérdésben van nézet­különbség a kormány tagjai közt, de más lénye­ges kérdésekben is. Hiszen mi Wekerle minister­elnök urnak hiszünk, de azt az egy mondását, hogy a kormány tagjai között más kérdésben ellentét nincs, egyszerűen nem hiszszük el, mert lehetetlenségnek tartom, hogy más igen fontos politikai kérdésekben, pl. az egyházpolitikai kér­désekben Wekerle és Zichy minister urak között bármilyen tekintetben megvolna az egyetértés. A függetlenségi ministerek álláspontját még valahogy meg lehet magyarázni, mert végtére is nekik megvan a többségük a jjarlamentben. Azonban a 67-es minis tereknek nincs és nagyon csodálkozom azon, hogy épen az alkotmány­párt és a néppárt miért nem hajol meg az alkotmányosság elvei előtt, miért akar minden áron gátul szolgálni annak, hogy az alkotmá­nyosság elveinek megfelelően a függetlenségi párt jusson kizárólagosan kormányra. Miért akarnak ők minden áron kormányon maradni ? Hogyan gondolja a néppárt, hogy 25 taggal a parlamentarizmus alapelvei mellett kormányon maradjon ? A dolognak az a vége, hogy öntudatos parlament ennek a nem is parlamentáris, nem •is alkotmányos kormánynak bizalmat nem sza­vazhat, tehát el kell fogadni a Csépány Géza t. barátom által előterjesztett határozati javas­latot. Ha azonban azt a ház nem fogadná el, egész biztosan tudom, hogy akkor ezt a hatá­rozati javaslatot, melyet most felolvasok, miután e tekintetben bizonyosan megvan a többség a házban, el méltóztatik majd fogadni. Ismétlem, ezt abban az esetben kérem szavazás alá bocsá­tani, ha már a Csépány Géza barátom javaslata elvettetett. Javaslatom igy szól (olvassa); »Indit­vány. A ház a néppárti és az alkotmánypárti minister urak politikáját nem helyesli, ezek iránt politikai , bizalommal nem viseltetik.« Remélem, hogy azok, kik annyira döngetik a néppárti és alkotmánypárti kapukat a párt­értekezleten és a sajtóban, igazat adnak majd nekem itt a szavazásnál. (Derültség és taps jobb/elől) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Zárszó joga illeti elsősorban Bakonyi Samu képviselőt. (Halljuk! Sálijuk!) Bakonyi Samu: Nem kívánok szólni. Elnök: Bakonyi Samu képviselő ur nem kivan a zárszó jogával élni. (Zaj.) Csendet kérek. Zárszó illeti még Miháli Tivadar kép­viselő urat. (Felkiáltások: Nincs itt!) Nincs itt. Ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés feltételére nézve leszek bátor javaslatot tenni a t. háznak. Elsősorban fel fogom tenni a kérdést Bakonyi Samu képviselő ur határozati javaslatára. (He­lyeslés.) Nagy György képviselő urnak a hatá­rozati javaslata tulajdonképen pótlás ehhez a határozati javaslathoz; ha tehát méltóztatnak elfogadni Bakonyi Samu képviselő ur határozati javaslatát, akkor azután a Nagy György kép­viselő ur határozati javaslatára fogom a kérdést feltenni. Méltóztatnak kívánni annak felolvasá­sát? (Igen!) Eelkérem Csizmazia Endre jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot fel­olvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »Határo­zati javaslat. A ház kimondja, hogy tekintettel a képviselőházi pártok számarányára, a többségi elv alatt a függetlenségi és 48-as párt elvét érti, igy a válság alkotmányosan csak e több­ségi párt elveinek tekintetbevételével és meg­valósításával oldható meg.« (Helyeslés bal felöl) Elnök: Azután lenne szavazás azon hatá­rozati javaslatok felett, melyek bizalmatlanságot indítványoznak a kormánynyal szemben, u. m. Csépány Géza, Hoffmann Ottó és Miháli Tivadar képviselő ur határozati javaslatai. Itt van még Bozóky képviselő ur bizalmatlansági indítványa, a mely a következó'kéj>en hangzik: Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »A ház a néppárti és alkotmánypárti minister urak politikáját nem helyesli, azok iránt politikái bizalommal nem viseltetik.« Elnök: Végül majd a Mezőfi Vilmos kép­viselő ur azon határozati javaslata felett rende­lem el a szavazást, a mely utasíttatni kívánja a kormányt az általános, egyenlő, titkos választói jog megalkotását illetőleg haladéktalan intéz­kedésre. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e bele­nyugodni abba, hogy a kérdéseket igy tegyem fel ? Bozóky Árpád: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Indítványom természete olyan, hogy arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom