Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-453
Í53. országos ülés 1909 Julius 10-én, szombaton. 347 hogy a segítség első sorban a városi tisztviselők fizetésének kiegészítésére fog fordíttatni. Ennek az intézkedésben kifejezetten való kiemelését kérve, vagyok bátor a távollevő ministerelnök úrhoz, mint jsénzügyministerhez a következő interpellácziót intézni (olvassa): »Mikor szándékozik a kormány a városok, illetőleg a városi tisztviselők segélyezésére a költségvetésbe felvett két millió koronát kiutalványoztatni?« (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció ki fog adatni a ministerelnök urnak. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Kmety Károly! Kmety Károly: T. képviselőház! Bár a kormány távol van, mégis megtartom interpellácziómat különösen azon okból, mert előre látható, hogy a képviselőház működésében hosszabb szünet áll be, melynek folyama alatt a Magyarország elsőrendű életérdekét érintő azon fontos kérdést — mely interpellácziómnak tárgyát teszi — nevezetesen a bosnyák alkotmány életbeléptetésének kérdését dűlőre vinni szándékoznak. Tudvalevő, t. ház, hogy a közös pénzügyminister kidolgozta a bosnyák alkotmánytervezetet és hogy az jelenleg véleményezés, illetőleg hozzájárulás czéljából a magyar kormánynál van. Ebből és azon tényből, hogy az osztrák ministerelnök a Reichsrathban egészen határozott nyilatkozatot tett, azt következtetem,'hogy az a szándék, hogy ezt a nagyfontosságú, nagy horderejű kérdést egyszerűen adminisztratív utón kívánják kezelni, (Felkiáltások balfelöl: Abszurdum !) rendeletileg kivánják Bosnyákország alkotmányát megállapítani és életbeléptetni . . . Nagy György: Ez gazság! TJj császári gazság, hozzá vagyunk szokva! Elnök: Rendreutasítom a képviselő urat. Nagy György: De igazam van. Elnök: Tessék csendben maradni. Újból rendreutasítom. Kmety Károly: Ha ez a nyár folyamán megtörténik, akkor az újonnan összeülő magyar képviselőház egy befejezett és igen nehezen megváltoztatható tény előtt fogja magát találni. Interpelláczióm czélja az, hogy a magyar kormány figyelmét egész nyomatékossággal felhívjam arra, hogy ezen szándéknak tekintélye egész súlyával útját állja. (Helyeslés.) Két szempontból lenne sérelmes ezen szándék megvalósítása. Egyik az, a mit közbeszóló t. barátom gróf Batthyányi Tivadar érint, (Éljenzés.) hogy filius ante patrem volna a bosnyák alkotmány életbeléptetése, holott még az annexió sincs magyar törvénybe iktatva, tehát az még teljes államjogi hatályra nem emelkedett. {Ugy van !) Nagy György: Még az annexióról lesz szó. Ifj. Madarász József: De a költségekről is! Kmeíy Károly: A közös ministerium hatósága Bosznia felett az annexió jogi hatályra emelkedésének pillanatával megszűnik. (Igaz! Ugy van!) Az 1880 : VI. t.-cz. az annexió becikkelyezésének pillanatában elveszti hatályát, nem lesz tehát a közös ministeriumnak hatósága Bosznia felett, holott az alkotmánytervezet szerint a közös ministeriumnak állandó szerep volna Bosznia kormányzatában biztosítva. Mielőtt az annexió és az emiitett törvényczikk meghosszabbítása megtörténik, teljes lehetetlenségnek tartom Boszniában az alkotmány megszervezését és életbeléptetését. (Helyeslés.) De még sokkal inkább látok sérelmet abban, hogy szent István koronája ezen országainak alkotmányát a magyar törvényhozás megkerülésével kívánják szabályozni és életbeléptetni. Zakariás János: Nem szabad tűrni. Kmety Károly : A szuverenitás Bosznia felett nemcsak a királyt, hanem a magyar államhatalmat illeti meg, ezen hatalomnak pedig mi mint nemzetképviselet 0 felségével egyenjogú részesei vagyunk. Nagy György: A király megesküdött erre, tartsa meg esküjét. Kmety Károly: Én elismerem azt, hogy a magyar kormány teljesen szigorú mértékkel fogja megbírálni azt az alkotmánytervezetet, a mely hozzá elküldetett, de mégis sokkal nagyobb garancziát nyújt nekem annak a magyar országgyűlés előtt való tárgyalása. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Csakis ebben találok én teljes megnyugvást arra, hogy abba az alkotmánytervezetbe semmi olyan intézmény, semmi olyan intézkedés nem fog belejutni, mely Magyarországnak Bosznia és Herczegovinára vonatkozó ősi jogával ellentétben áll, a mely Magyarország ezen ősi, de ma is élő jogának érvényesítését megneheziti, a mely az elibe ujabb gátat épit. Illetékes államférfiak nyilatkozatából értesültünk arról, hogy ezen alkotmánytervezet a trializmus gondolatából indul ki. Nagy György: Ez meg a trónörökös álma! (Mozgás.) Kmety Károly: Boszniát külön állami terület, — külön államiságképen kívánják alkotmánynyal ellátni, ugy, hogy a mai dualizmust a Habsburg ház jogara alatt egy trializmus, egy magyar-osztrák-bosnyák r trializmus váltaná fel. (Zaj és közbeszólások.) Én kívánom, hogy ez a gondolat csakugyan lehetetlennek és képtelennek bizonyuljon be, a mint a t. közbeszóló urak mondják, de nagyon félek tőle, hogy ez a gondolat realizáltatni fog, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy az Ausztriának élén álló parlamenti tényezők ennek a gondolatnak testestül-lelkestül odaadó hivei. Gr. Batthyány Tivadar: Sőt Lueger elment propagálni az eszmét és még csak nem is csukták be, Novoselot pedig becsukták. (Zaj.) Kmety Károly: Az osztrák parlamenttől 44*
