Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-453

338 453. országos älés 1909 július 10-én, szombaton. vesz, azt, a mit tudomásul vesz, egyúttal he­lyesli; mert ha valamit nem helyesel, azt tudo­másul nem veheti, s a ki nem helyesli, az nem veszi tudomásul, a mit ]x?dig a ház tudomásul vesz, azt helyesli is. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Miután pedig a ministerium megalakulásának a tényét én helyesléssel kisérem, a magam ré­széről ez ellen semmi kifogást nem emelek, sőt szavazatommal hozzájárulok ahhoz, hogy a ház a tudomásulvételt ki is mondja. (Helyeslés.) Bakonyi Samu t. képviselőtársam javaslata egy megtoldást is foglal magában. Ez a megtol­dás abból áll, hogy azt mondja: fejezzük ki azon kívánságunkat, hogy ennek a válságnak megöl­többségi elv figyelemhevételével történ­jék. Erre nézve, t. képviselőház, ki kell jelen­tenem, hogy én ezt egészen magától értetődő dolognak tartora, olyan dolognak, a melynek különös kimondását nem tartom tulaj donképen szükségesnek, a melynek különös kimondása en­nek a nagy igazságnak, minden alkotmányos és minden parlamentáris élet alapeszméjének súlyát nem növeli. Mert hiszen ez a toldás csak az alkotmányos, a parlamenti élet és a mi irott törvényeink parancsolatainak teljesítését, a par­lamentarizmus alapelvének megvalósítását kívánja. Hisz a parlamentarizmus a többségi elven sar­kallik, mert többség és többségi elv nélkül par­lamentarizmus nincs. (Helyeslés. Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Széll Kállmán : A ki súlyt helyez reá, hogy kimondassák . . . Egy hang (balról:) Eddig a kormány nem a többségre támaszkodott! (Zaj.) Széll Kálmán: A közbeszóló képviselő urak­nak csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy az eddigi kormány sem állhatott volna fenn egy perczig sem, ha nem a többségi elv alapján áll, ezen ház többségi elvének alapján; valamint ha a ház most tudomásul veszi a kormány ki­nevezését, ez a kormány is a többségi elv alap­ján áll, s igy parlamentáris kerettel és jelleggel bir minden egyes ténye. (Zaj.) Ha azonban t. barátom és azon igen t. párt, a melynek nevében szólt, súlyt helyeznek ennek kijelentésére, a magam részéről hozzá­járulok és rá fogok szavazni. (Helyeslés.) De legyen szabad azon értelmezéssel szemben — talán ne is azt mondjuk értelmezés — hanem azon kísérettel és indokolással szemben, a melylyel t. barátunk, Bakonyi Samu, ezt a javaslatot be­vezette, a magam értelmezését is, hasonlóan egész röviden kifejtenem. (Halljuk! Halljuk!) Nekem eszembe sem jut t barátom indo­kolásának egyes tételeivel foglalkozni. Nincs is jogom hozzá, nem is tartanám illőnek, hogy most, mikor a kormány bemutatkozásakor a pártok vagy egyes képviselők részéről nyilatko­zatok történnek, egyes konkrét kérdéseket, me­lyek napirenden nincsenek, a maguk érdeme szerint itt fejtegessünk. (Helyeslés jobbfelöl.) Én sem a bankkérdésről, sem annak jogi oldaláról, sem politikai vonatkozásairól, sem gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól nem akarok szólni, nem kívánok szólni a választói jog kérdéséről sem, mert hiszen ezek a kérdések napirenden sincsenek. (TJgy van.) Hisz a kormány maga mondta, hogy nem kívánja a ház tanácskozásait vezetni, és habár parlamentáris felelősség alap­ján áll és annak súlyával bir, nem kívánja mű­ködését a parlament vezetésére kiterjeszteni. Ezért gondolom, nem volna illő részemről ezen kérdésekkel foglalkozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Én annak kijelentésére szorítkozom, hogy mikor annak az elvnek kimondását, hogy a többségi elv tekintetbevételével történjék ennek a válságnak a megoldása, aláírom: akkor azt írtam alá, hogy Magyarországon csak parla­mentáris utón szabad és lehet ezt a válságot és minden válságot megoldani, ugy az őszszel, mint bármikor máskor. (Helyeslés jobbfelö 1 .) Én alá­írom ezt a tételt a maga abszolút értékében és igazságában, ugy mint elvet, mint thézist, mint dogmát, mely előtt nemcsak meghajolok, hanem a mely elv szemmeltartását követelem is mint alkotmányos érzésű ember; de nem kötök össze ennek kimondásával semmiféle aktuális vonat­kozást, nem kötök vele össze semmiféle pártala­kulásra vagy pártállásra való czélzást. É thézist a maga abszolút értelmében kell, hogy elfogad­jam ; annak oly kimondásához, hogy annak va­lami vonatkozása legyen bármilyen pártra, hozzá nem járulhatnék. (Helyeslés és taps jobbfelöl. Zaj a szélsőbalon.) Én a parlamentarizmus lényegét igy fogom fel. Igy fogom fel annak nagy igazságát, nagy jelentőségét, minden nemzetnek, de különösen ennek a nemzetnek az életében. Ezt hirdettem örökké, ebben nőttem fel, ebben fogok meghalni is, abban a tudatban, abban a követelésben, hogy Magyarországon csak alkotmányosan, a törvények és az alkotmány szerint, parlamentá­risán lehet kormányozni, a mely kormányzás pedig a többség elvén sarkallik. De nem vonatkoztatom ezt a tételt, ismét­lem, semmiféle konkrét értelmezésre, a mondot­tak után már csak azért sem, mert semmi kö­rülmények közt a korona azon jogainak, melyek alkotmányunkban meg vannak írva és törvényeink­ben vannak biztosítva, a korona alkotmányos jogának és törvényes elhatározásának prejudi­kálni nem lehet. (Helyeslés és taps jobb felől.) Ezután bezárom beszédemet. Még csak azt kívánom szivem egész melegével, hogy adja meg a sors, hogy az a válság, a melyet én súlyosnak és veszélyekkel teljesnek látok, mindnyájunknak, a törvényhozás minden tényezőjének az ország érdekében kifejtett jóakarata, tevékenysége és közreműködése mellett véget érjen. Ez az ország annyi veszélylyel van körülvéve künn és belül, ennek az országnak annyira szüksége van a parlamentáris munkásságra, hogy megállhasson

Next

/
Oldalképek
Tartalom