Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-451

Ul. országos ülés 1909 április 26-án, hétfőn. 313 lehetetlenség, még azt sem mondom, hogy valószínű, — pedig ezt is mondhatnám — hogy megvan a hangulat arra, hogy kisebbségi kormány alakíttassák. (Felkiáltások jobbfelöl; Hol ?) Ha igaz, hogy 0 felsége a király ellene foglalt állást az önálló jegybank felállításának, — ismétlem, ha ez igaz — ennek okszerű konzekvencziáját ugy vonom le, hogy ő nem is hajlandó olyan kabinetet megbizni, mely az önálló jegybank felállításának programinját vallaná. Ha már most a történelmi események révén még azt is megállapítom, hogy ennek a válságnak Bécsben való lefolyásánál kétségtelenül érvényesültek és najnonként érvényesülnek az alkotmányon kívül álló tényezők is, akkor eleget mondtam egy magyar parlamentben arra, hogy ezek a kérdések érdemesek arra, hogy itt, a képviselőház nyilt ülésén megvitattassanak, hogy a ház maga az ő teljességében hozzon ezen kérdésekben határozatot. Meglehet, hogy a t. képviselőháznak függetlenségi párti többsége más, helyesebb utat fog kijelölni. Tisztelettel fogok előtte meghajolni, de ilyen viszonyok közt hibának tartanám, ha a parlamentnek egyetlen tagját is elzárnók attól, hogy a nemzetnek ezen alkotmányvédelmi munkájában részt vegyen akkor, mikor az alkotmány veszélyben van. Ennek tudatában mély tisztelettel kérem, méltóztassák hozzájárulni ahhoz, hogy ennek a lemondásnak indokolása napirendre tűzessék és a vita felette meginduljon. (Zaj.) Raisz Aladár jegyző: Gaal Gaszton! (Zaj.) Gaal Gaszton: Nem kívánok szólni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván szólni. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! Nem mulaszthatom el, hogy néhány megjegyzést ne tegyek az itten történt felszólalásokra. (Halljuk!) Nem terjeszkedem ki azokra az észrevételekre, melyek a kormány eljárását bírálják, melyek közé sorolom Szajjpanos, Bozóky és Nagy György képviselőtársaimnak felszólalását, kik igyekeztek itt a kormánynak bűnlajstromát általánosságban és részleteiben felállítani. Nem teszem ezt azért, mert hiszen talán a közvéleménynek — nem merem mondani azt, hogy a történelemnek — lesz fentartva megítélni azt, hogy becsülettel álltuk-e meg helyünket, vagy nem. (Helyeslés.) Az izlés dolga, hogy valaki igy akar parlamentaliter leszámolni, és ezt az ízlését a t. képviselő urnak én most szóvá nem teszem. (Helyeslés.) Egy megjegyzéssel tartozom Medakovics képviselő urnak. Medakovics képviselő ur azért nem szólalt fel, mert azt állítja, hogy Magyarország és Horvátország között most a törvényes kapcsolat megszűnt. (Derültség.) Ez ellen alegKÉPVH. NAPLÓ, 1906 1911. XXV. KÖTET. határozottabban tiltakozom. (Nagy zaj. Elnök csenget.) A jelenlegi viszonyoknak megszüntetése nem kizárólag mitőlünk függ, hanem attól függ, hogy önök helyezkedjenek a törvényes alapra, (Helyeslés.) nemcsak formaliter, hanem ugy, hogy a magyar államhoz való hozzátartozandóságukat nyíltan is elismerik, mert azon változtatni ilyen nyilatkozatokkal, legyen meggyőződve, nem lehet. (Helyeslés.) A t. képviselő urnak más megjegyzésem nincs, hanem foglalkoznom kell Polónyi képviselő urnak megjegyzésével, és pedig azért, mert ő ellenkező indítványt tett. Az ő argumentácziója az, hogy az osztrák kormány is mondjon le. ha a magyar kormány és az osztrák kormány között ellentét fejlődik ki. Már bocsánatot kérek, a bankügy nem közös ügy. (Ugy van! Ugy van!) Épen azt vitatjuk és ezt a jogot, ugy tudom, senki kétségbe nem vonta, 0 felsége a király is ezen az alapon áll, hogy t. i. a bankügyet önállóan rendezni tökéletesen jogunk van. Mi következik ebből ? Ha mi a magunk részére fentartjuk azt a szabadságot... (Nagy zaj). Elnök (csenget): Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministerelnök: . . . hogy tárgyalunk-e felette vagy nem, tárgyalunk-e ilyen vagy amolyan alapon, akkor ezt a jogot az osztrák kormánytól sem vonhatjuk meg, mert ez oly beavatkozás lenne a belügyekbe, a mely épen önálló rendelkezési jogunkat koczkáztatja. Másik észrevétele a t. képviselő urnak, (Polónyi Géza közbeszól) én megengedem, hogy a t. képviselő ur nem igy értette . . . Polónyi Géza: De nem is ezt mondtam! (Derültség). Wekerle Sándor ministerelnök: Bocsánatot kérek képviselő ur, ha nem ezt mondta volna, a mit én mondtam, akkor én nem is szólalnék fel. (Derültség.) A t. képviselő ur itt tárgyalást kíván és egyik főargumentuma az, hogy itt az általunk előadott indokokon kivül más indokok is vannak. Bocsánatot kérek, lehetnek más indokok; hiszen ha én valakivel kormányzásra vállalkozom, száz és száz kérdés fog felmerülni, melyekkel nem vagyok minden tekintetben szolidáris ; a fődolog az, hogy együttműködésünk tartamában ne merüljenek fel olyan kérdések, a melyekben szolidárisak nem vagyunk. (Ugy van!) És itt együttműködésünk tartama alatt — még pedig akut jelleggel — merült fel egy kérdés, nem is a mi kivánatunkra, hanem az események és mások akarata tolta azt előtérbe és akadályozott meg bennünket (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Holló Lajos : Lejárt a bankszabadalom! Meg kell csinálni az önálló bankot! (Nagy zaj ! Ugy van! Ugy van! balról.) Wekerle Sándor ministerelnök: Én azt az álláspontot foglalom el, hogy egészen jogosan 40