Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-448

276 US. országos ülés 1909 egy oly határozatot, mely az ö felsége által, habár törvényellenesen adott tanács és ellenjegyzés foly­tán, engedélyezett nyugdíj ázások megszüntetését ezélozná, A helyett inkább arra konczentráltuk figyelmünket, hogy oly szabályokat hozzunk javaslatba a t. ház határozata alapján, a mely szabályok mintegy kiegészítései a nyugdíjtörvény esetleges kétértelmű rendelkezéseinek, hogy ezen szabályok meghozatalánál és országos "határozat erejére emelésével legalább módját ejtsük annak, hogy a nyugdíjtörvény magyarázata és értelmezése tekintetében további félreértések fel ne merül­hessenek. Végül kötelességemnek tartom ismertetni a II. szám alatt hozott határozati javaslatunk elő­terjesztésénél fenforgó okokat. (Halljuk ! Halljuk !) A mint méltóztatnak tudni, már a gr. Tisza István elnöklete alatt álló kormány működése idejéből, tehát az előző év zárszámadási jelentéséből, elő­fordult az, hogy az államvasutaknak hivatali és irodai szükségletei terhére az 1903. és 1904. évek­ben mindenkor 200—200 ezer korona kiutaltatott a rninisterelnök kezeihez, (Halljuk! Halljuk!) a ki azt azután beolvasztotta a rendelkezési alapba, a mint ők azt nevezték, és tényleg elszámo­lás nélkül felhasználta, a mire vonatkozólag már a ház az 1903. és 1904. évi zárszámadások tárgya­lásakor bírálatát megejtette. Ugyanez az eljárás az 1905. év elején ismétlődött. Ez még gr. Tisza István kormányzata alatt történt ; erre vonatkozó­lag tehát természetszerűen alkalmazást nyer ugyanaz a határozat, melyet az előző években ugyan-e tárgyban a t. ház hozott. Azonban ezenfelül az 1905-ik évben még egy további kiutalás történt az államvasutak terhére. T. i. a Fejérváry-kormány működésének tartama alatt Vörös László akkor kereskedelemüg}^ mi­nister az előbb jelzett 200.000 koronán felül további 200.000 koronát utaltatott ki a keres­kedelemügyi ministeri segédhivatali főigazgató kezeihez az államvasuttal szemben azzal az indo­kolással, hogy az államvasutak érdekében eddig * biztosított hírlapi hirdetéseken kívül (Zaj és moz­gás.) még további hirdetések szükségesek és azo­kat a ministerium központilag kívánja eszközölni. (Mozgás.) Ezekre vonatkozólag az állami számszék elnöke részletes felvilágosítást kért a kereskede­lemügyi ministertől. Kérte már az akkori kereske­delemügyi ministertől, kitől azonban nem kap­hatta meg azokat, mire azután a jelenlegi keres­kedelemügyi ministertől kérte, ki nemcsak az összes adatokat, iratokat, elszámolásokat rendelkezésére bocsátotta, (Halljuk ! Halljuk !) hanem a jelenlegi kereskedelemügyi minister ur saját hatáskörében elrendelte azt is, hogy vizsgálat folytattassék le saját ministeriumában, a mely vizsgálat során Szterényi államtitkár ur kihallgatta mindazokat a ministeriális tisztviselőket, kik ezen 200.000 korona felvétele, kezelése és kiutalása körül funkcziókat teljesítettek és pedig azon czélból, hogy ezekben való részesedésük mértéke megállapittassék. (Hall­márczias 29-én, hétfőn. juk ! Halljuk !) Ezek a számadások a zárszámadás, vizsgáló bizottság által a kereskedelemügyi minis­ter úrtól elkéretvén, a minister ur szives volt azokat a bizottság rendelkezésére bocsátani. Ezekből mindenekelőtt azt állajátottuk meg, hogy a 200.000 korona kezelése, ugy a mint azt jelentésünkben is mondjuk, a számviteli törvény úgyszólván minden rendelkezésébe ütközik, mert annak kezelése körül a számviteli törvénynek semmiféle szabálya meg nem tartatott, a mennyi­ben azt egyszerűen a segédhivatali főigazgató kezelte, még pedig hosszú ideig ugy, hogy egy­szerűen a pénztárába el volt zárva a pénz. Később azután csak az egyik ministeri tanácsos unszolására és arra való utalására, hogy igy még visszaélés, sikkasztás történhetnék, rendelte el az akkori minister azt, hogy takarékpénztárilag kezeltessék az a pénz, a nélkül azonban, hogy annak a pénznek kezelésére nézve bármiféle ellenőrzés, rovancsolás, vagy ilyesmi tartatott volna, mert állandó utalás történt az akkori minister részéről azokkal szem­ben, a kik erre figyelmeztették, arra, hogy ez kizárólag bizalmas dolog, erről kivüle és a segéd­hivatali főigazgatón kivül senkinek tudnia nem szabad. (Nagy zaj.) Ez vonatkozik a kezelésre. A mi már most a felhatalmazás módját illeti, . . . Polónyi Géza: Hová lett a pénz ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Éber Antal előadó : . . . nagy és kerek össze­gekben számítva, a következőképen lehet a ki­adásokat csoportosítani. (Halljuk ! Halljuk !) Mint­egy 135,000 korona használtatott fel a 200,000 koronából tényleg lapoknak adott átalányokra, illetőleg hirdetési átalány-felemelésekre. (Zaj. Hall­juk ! Halljuk a lapokat !) Polónyi Géza : Kiknek % Halljuk részletesen ! Rakovszky István : Halljuk az önzetlen sajtót! Éber Antal előadó: A mint az aktákból ki­tűnik, meg kell állapítani, hogy ezek közül némelyik azt a benyomást kelti, mintha azok tényleg hirde­tési átalányok volnának, bélyegzett, szabályszerű, megfelelő számmal ellátott nyugtákkal nyugtáz­tattak . , . Polónyi Géza: És reverzálisok nincsenek ? Éber Antal előadó : . . . ugy hogy vannak némelyek — de kevés számmal — ezek között, a melyekre nézve azt a meggyőződést vagy leg­alább azt a benyomást nyeri az ember, mintha ezek tényleg a rendes hirdetési átalány keretében le­bonyolított hirdetés-kifizetések volnának, a melye­ket csak ezekből az alapokból tartott jónak az akkori minister átutalni. Túlnyomó része azonban, a mint az aktákból kitűnik, olyan, a mely igazán sem az államvasutak, sem az állam érdekével semmi néven nevezendő összefüggésben nincs, sőt egész sorozata van olyanoknak, — még az átalányt kérő beadványok is itt féküsznek — a hol minden­féle zuglapok direkt azzal a kifejezett indokolással kérnek átalányt, hogy ők a koaliczió ellen és a koaliczió átkos munkája ellen akarják a sajtót

Next

/
Oldalképek
Tartalom