Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

447. országos ülés 1900 márczius 27-én, szombaton. 267 volna egyéb hátra, mint hogy az a pár képviselő az immunitás védelme alatt menjen ki? Magunkra vállaltuk, hogy egyrészt tudomására hozzuk a krassovaiaknak, a kik a központtól 46 kilométernyire vannak, hogy szabad egy nappal előbb heérniök Zsurzsavára, egy közeli községbe. Magunkra vállaltuk, hogy a nagynehezen kikérelmezett határozatokat a fuvarozásra vonatkozólag mi, vigyük ki az utolsó perczhen, 1-én délután. Ám akkor Suciu János t. képviselőtársamat nem engedték Krassovára, tehát kénytelen volt visszavonulni és más utón teljesíteni kötelességét. A mi Lukács László t. képviselőtársamat illeti, J) bejelentette mentelmi jogának megsértését. Öt egyszerűen nem is engedték be a községbe, hanem visszaküldték, daczára, hogy az elnök által irt felhatalmazást felmutatta; a csendőrök azt mondták, nekik van, a ki parancsol, ok csak annak engedelmeskednek. (Zaj.) Én magam Comoristye községbe mentem, a hol elmentem a községi elöljáróságra, bemutattam magam azzal, hogy azért jövök, hogy a választókat vezessem. A szolgabíró ur azt mondta, hogy a községben lehetek, azonban a választókkal nem beszélhetek. Meghajoltam e határozat előtt ós abba a házba mentem, a hol egy adótiszt volt, a kinek fontos dolgai voltak a községben; itt voltam én is internálva és innen figyeltem, hogy mi történik. Községi jegyző, csendőrök jártak-keltek, nekik szabad volt minden, nekem, mint országgyűlési képviselőnek, még csak beszélnem sem volt szabad az emberekkel, Egy hang jobbról: Gyanús volt! Pop Cs. István: Én nem szoktam gyanús lenni. Az én lelkiismeretem tiszta! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Heggel öt órára volt kitűzve a gyülekezés ideje. Az utczára mentem tehát házigazdámmal. Egy csendőró'rsvezető — nevét nem tudom, mert egyetlen egy csendőr sem mondta meg a nevét — azt mondta, menjek a községházára. Odamentünk, ott ő telefonált: méltóságos ur, — majd megmondom ki volt az, — itt van egy Pop Csicsó István nevű képviselő, mit csináljak vele? Ha nem izgat, szabadlábra kell helyezni, de mondja meg neki, hogy senkivel se érintkezzék. (Derültség.) Kijelentettem erre, hogy nem azért jöttem be, mintha letartóztatottnak tartanám magamat, mert csak akkor tekinteném magamat letartóztatottnak, ha ezt Írásban adja, vagy jegyzőkönyvet vesz fel. Különben ugyanezen okokból nem jelentettem be mentelmi jogom megsértését sem. Nagyon röviden akartam ezt az ügyet előadni, hogy miként tisztelték és becsülték a választási eljárás folyamán azokat a jogokat, a melyek illetik ugy az egyik, mint a másik párthoz tartozókat. Megjegyzem, hogy a mi embereink sehova se mehettek, mig az ellenpárt részéről a legféktelenebb korteskedés folyt. A másik csoportja a hivatalnokok által elkövetett másnemű visszaéléseknek az, hogy a főszolgabíró urak azt a szokásos régi eljárást honosították meg, a mely ellen a függetlenségi párt és a néppárt olyan hatalmasan tiltakozott, hogy megszállják a kerületet néhány nappal a választás előtt, és elkezdik kérdezni az embereket, és a ki nem tisztázza a pártállását, elveszti az italmérési jogát, a busvágási jogát, megbüntetik különböző kihágások miatt. (Ellenmondás.) Egy embert megbüntettek azért, mert a trágyát nem hordta^ ki, a mikor a hó még embermagasságú volt. Önök nagyon jól ismerik ezeket a dolgokat, a melyek most Oraviczán egész meztelenségükben megismétlődtek. Hogy milyen körülmények közt, arra nézve felvilágosítást nem adhatok, hanem egy ügyvéd ur, dr. Nedelcu János értesít, hogy a körjegyző már kiszállt Grehovácz községbe, kihallgatta az embereket, és azok azt adták elő, hogy a szolgabíró azt mondotta, hogy ilyen meg ilyen büntetés vár rá, a határozatot megkapja a választás után, de tudja meg, hogy büntetésben fog részesülni. Ezekről közjegyzői okirat van, a mint ez a barátom értesít, a kiben teljesen bizom. Ez a dolog történt február 23-án. De vannak ítéleteink is. Maradjunk a megyei közigazgatási hatóságok ténykedésében. Hallgassák meg az indokokat, győződjenek meg. Itt van az oraviczai járás főszolgabirájának 247/1909. sz. véghatározata (olvassa): »Drazsán Jakab, Truja Márton. Csila Java és Serbane Jakab henteseknél sertések, juhok és bárányok leszurása és azok busának elárusitását megtiltom. Nevezettek többszöri felhívás daczára nem rendezték be a vágóhidjaikat és mészárszékeiket szabályszerűen, miért is véghatározatot kellett hozni.« Fenyvesi Soma (közbeszól.) Pop Cs. István: T. kollega ur ügyvéd, tudja, hogy a midőn valamely határozat jogfosztással jár, azt meg kell indokolni. Ez csak nem indok! Itt vannak még más Ítéletek is. Nem akarom untatni a t. házat, van itt egy egész sereg, de hogy támogassam interpellácziómat és meggyőződhessék a ház, hogy én soha könnyelmű vádakat nem szoktam emelni, itt van megint az oraviczai járás fó'szolgabirájától: Udria Vazul 300. hrsz. grcováczi lakost bűnösnek mondja ki valamely rendeletbe ütköző kihágásban. A takarmányt a község belterületén levő istállóhelyiségtől 10 méter távolságra helyezte el. Az eljárási költség 22 korona 18 fillér. Majd azután Bután Ruszalin greováczi lakost szintén vétkesnek mondja ki és itt is meg van állapítva eljárási költség czimén 18 korona 18 fillér. Csodálatos, hogy sem előbb, sem utóbb, csak éj)en akkor történt mindez, akkor fedezték fel az összes bűncselekményeket és addig nem volt sem kihágás, sem bűntett, csak 20-ika és 28-ika között 34*