Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-446

íí6. országos ülés 1909 Ugron Gábor: Minden felett jogunk van kritikát gyakorolni! Elnök: Csak az elnöki figyelmeztetés felett nem. Ugron Gábor: Annak, a kihez szólt, nem; de a kihez nem szólt, annak igen! Elnök: Rendreutasítom a képviselő urat! Az elnöki kijelentés felett nem gyakorolhat kritikát. Az elnökkel nem lehet vitatkozni! (Zaj. Elnök csenget.) Ugron Gábor: A kihez intézve volt! Elnök: Másodszor rendreutasitom. (Zaj és mozgás.) Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző : Kmety Károly ! Kmeíy Károly: T. képviselőház! A napirenden levő törvényjavaslatnak 3. §-a egyike a törvényjavaslat legértékesebb szakaszainak nemzeti politikánk szempontjából. Valóban a legteljesebb elismerés illeti a kultuszminister urat, hogy nemzeti nyelvünknek különben is törvény által megkövetelt ismeretét bizonyos összeköttetésbe hozta a lelkészi jövedelem állami kiegészítésének kérdésével. Azonban a 3. §. tekintetében két szerény észrevételem, illetőleg ellenvetésem volna. (Halljuk! Halljuk!) Eészemről nem tartom elégségesnek, hogy ugy szövegezzük a rendelkezéseket, a mint szövegezve vannak, mert ugy látom, hogy itt a jövedelemkiegészités elvi előfeltételévé általánosságban nincsen megtéve az, hogy az illető lelkészek, segédlelkészek a magyar állam nyelvét ismerjék. Másodszor ellenvetést teszek azon szakasz azon rendelkezése ellen, a mely egy határidőhöz nem kötött dispenzáczionális jogot adna a mindenkori kultuszministernek arra nézve, hogy bizonyos méltányossági okok alapján egyes lelkészeknek időhöz nem kötötten felmentést adhasson a magyar nyelv ismerete alól, és igy azoknak kongrua-kiegészitóst engedélyezhessen. Azt hiszem, a méltányosság szempontjából ezen rendelkezések túlzottaknak tekinthetők, azért kivánom, hogy először is mondassák ki a törvényben, hogy bármely kongrua-kiegészitésnek elengedhetetlen előfeltétele a magyar nyelv tudása és másodszor kimondatni kivánom, hogy csak bizonyos határidőn belül gyakorolhassa a kultuszminister nr méltányosságból azt a jogot, hogy kongrua-kiegészitésben részesíthessen egyes lelkészeket vagy segédlelkészeket a magyar nyelv ismeretének igazolása nélkül is. Ezen óhajokhoz képest vagyok bátor a 3. §-hoz tisztelettel benyújtani a következő módosítást: A 3. §. első bekezdése változatlanul meghagyatván, a második bekezdés következőleg volna szövegezendő: » Annak a lelkésznek (helyi káplánnak, külön rendszeresített missiói lelkésznek) illetőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptekor a jövedelmi kiegészítésre való igényt meg nem szerezte, hogy abban egyébKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. márczius 26-án, pénteken. 233 kénti minősítéséhez (1898: XIV. t.-cz. 4. §.) képest részesíthető legyen, igazolnia kell azt is, hogy a magyar nyelvről intézkedő 1840 : VI. t.-czikk 8. §-ában foglalt követelménynek megfelelni képes. Ugyanezt igazolnia kell annak a lelkésznek, ületőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptekor csak az alacsonyabb jövedelmi kiegészítésre szerezte meg az igényt, ha magasabb jövedelmi kiegészítésbe akar átmenni.« Ennek megfelelőleg a harmadik bekezdés következőleg lenne szövegezendő: »Különös méltányossági körülmények fenforgása esetén a vallás- és közoktatásügyi minister e törvény életbeléptetésétől számítandó öt éven belül egyes oly lelkészeket és segédlelkészeket, a kik a fentebbi követelményeknek még kellően megfelelni nem képesek, de arra törekszenek, az őket egyébkénti minősítésük szerint megillető jövedelmi kiegészítés mérvéig államsegélyben részesítheti.« T. ház! Csak annyit kívánok utólag még megjegyezni, hogy én a törvénynek a magyar nyelv ismeretére vonatkozó ezen rendelkezései által egyáltalában semminő részében nem tartom derogáltnak, hatályában megszüntetettnek az 1840: VI. t.-czikknek a magyar nyelv ismeretére vonatkozó követelményeit. A kultuszminister köteles most már ezután is mindent elkövetni arra nézve, hogy ez az 1840-iki és a kultuszministerek által eddigelé valósággal elfeledett törvény, teljes hatályra emeltessék. Bozóky Árpád: Ugy van ! Maniu Gyula : Hatályon kivül van helyezve! (Mlenmondások.) Kmety Károly: Ez a törvény semminemű részében és semminő rendelkezéseiben hatályon kivül helyezve nincsen. (Igaz! Ugy van!) Az 1868: XLIV. t.-czikk, a nemzetiségi törvény, ezt egyáltalában nem érintette, mert a lelkészi kvaliiikáczióra vonatkozó nyelvismeretekről az a törvényczikk nem rendelkezik. (Igaz! Ugy van!) Egészen téves tehát a t. képviselő urnak azon felfogása, mintha az 1840-ik évi törvényczikk, a melyre itt hivatkozás történik a jelen törvényjavaslatban, bármely részében is hatályon kivül volna helyezve. (Ugy van!) Sőt teljesen téves az a másik nézetük is, — a mit itten hangoztattak — mintha ez az 1840: VL t.-czikk csak a szorosan vett Magyarországra, az 1848 előtti idők értelmében vett Magyarországra terjeszkednék ki, mert az erdélyi unió következtében a régi erdélyi törvények általában, igenis, nem lettek hatályon kivül helyezve, hanem azok a magyarországi törvények, a melyekkel bizonyos ügyekre vonatkozólag ellentétes erdélyi törvények nem állottak fenn, hatályukban az erdélyi részekre is kiterjesztettek. (Igaz! Ugy van!) Ez tehát az egyedül helyes és elfogadható magyarázata a fennálló jogállapotnak, a melylyel szemben nem tudom, hogy milyen alapon állithatnak mást a t. nemzetiségi képviselő urak. 30