Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-446

íí6. országos ülés 1909 Ugron Gábor: Minden felett jogunk van kritikát gyakorolni! Elnök: Csak az elnöki figyelmeztetés fe­lett nem. Ugron Gábor: Annak, a kihez szólt, nem; de a kihez nem szólt, annak igen! Elnök: Rendreutasítom a képviselő urat! Az elnöki kijelentés felett nem gyakorolhat kri­tikát. Az elnökkel nem lehet vitatkozni! (Zaj. Elnök csenget.) Ugron Gábor: A kihez intézve volt! Elnök: Másodszor rendreutasitom. (Zaj és mozgás.) Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző : Kmety Károly ! Kmeíy Károly: T. képviselőház! A napi­renden levő törvényjavaslatnak 3. §-a egyike a törvényjavaslat legértékesebb szakaszainak nem­zeti politikánk szempontjából. Valóban a leg­teljesebb elismerés illeti a kultuszminister urat, hogy nemzeti nyelvünknek különben is törvény által megkövetelt ismeretét bizonyos összekötte­tésbe hozta a lelkészi jövedelem állami kiegészí­tésének kérdésével. Azonban a 3. §. tekinteté­ben két szerény észrevételem, illetőleg ellenveté­sem volna. (Halljuk! Halljuk!) Eészemről nem tartom elégségesnek, hogy ugy szövegezzük a rendelkezéseket, a mint szövegezve vannak, mert ugy látom, hogy itt a jövedelemkiegészités elvi előfeltételévé általá­nosságban nincsen megtéve az, hogy az illető lelkészek, segédlelkészek a magyar állam nyel­vét ismerjék. Másodszor ellenvetést teszek azon szakasz azon rendelkezése ellen, a mely egy határidőhöz nem kötött dispenzáczionális jogot adna a mindenkori kultuszministernek arra nézve, hogy bizonyos méltányossági okok alap­ján egyes lelkészeknek időhöz nem kötötten felmentést adhasson a magyar nyelv ismerete alól, és igy azoknak kongrua-kiegészitóst enge­délyezhessen. Azt hiszem, a méltányosság szem­pontjából ezen rendelkezések túlzottaknak tekint­hetők, azért kivánom, hogy először is mondassák ki a törvényben, hogy bármely kongrua-kiegé­szitésnek elengedhetetlen előfeltétele a magyar nyelv tudása és másodszor kimondatni kivánom, hogy csak bizonyos határidőn belül gyakorol­hassa a kultuszminister nr méltányosságból azt a jogot, hogy kongrua-kiegészitésben részesít­hessen egyes lelkészeket vagy segédlelkészeket a magyar nyelv ismeretének igazolása nélkül is. Ezen óhajokhoz képest vagyok bátor a 3. §-hoz tisztelettel benyújtani a következő módosítást: A 3. §. első bekezdése változatlanul meg­hagyatván, a második bekezdés következőleg volna szövegezendő: » Annak a lelkésznek (helyi káplánnak, külön rendszeresített missiói lel­késznek) illetőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptekor a jövedelmi kiegészítésre való igényt meg nem szerezte, hogy abban egyéb­KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. márczius 26-án, pénteken. 233 kénti minősítéséhez (1898: XIV. t.-cz. 4. §.) ké­pest részesíthető legyen, igazolnia kell azt is, hogy a magyar nyelvről intézkedő 1840 : VI. t.-czikk 8. §-ában foglalt követelménynek meg­felelni képes. Ugyanezt igazolnia kell annak a lelkésznek, ületőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptekor csak az alacsonyabb jöve­delmi kiegészítésre szerezte meg az igényt, ha magasabb jövedelmi kiegészítésbe akar átmenni.« Ennek megfelelőleg a harmadik bekezdés követ­kezőleg lenne szövegezendő: »Különös méltányos­sági körülmények fenforgása esetén a vallás- és közoktatásügyi minister e törvény életbelépteté­sétől számítandó öt éven belül egyes oly lelké­szeket és segédlelkészeket, a kik a fentebbi követelményeknek még kellően megfelelni nem képesek, de arra törekszenek, az őket egyébkénti minősítésük szerint megillető jövedelmi kiegé­szítés mérvéig államsegélyben részesítheti.« T. ház! Csak annyit kívánok utólag még megjegyezni, hogy én a törvénynek a magyar nyelv ismeretére vonatkozó ezen rendelkezései által egyáltalában semminő részében nem tar­tom derogáltnak, hatályában megszüntetettnek az 1840: VI. t.-czikknek a magyar nyelv isme­retére vonatkozó követelményeit. A kultusz­minister köteles most már ezután is mindent elkövetni arra nézve, hogy ez az 1840-iki és a kultuszministerek által eddigelé valósággal el­feledett törvény, teljes hatályra emeltessék. Bozóky Árpád: Ugy van ! Maniu Gyula : Hatályon kivül van helyezve! (Mlenmondások.) Kmety Károly: Ez a törvény semminemű részében és semminő rendelkezéseiben hatályon kivül helyezve nincsen. (Igaz! Ugy van!) Az 1868: XLIV. t.-czikk, a nemzetiségi törvény, ezt egyáltalában nem érintette, mert a lelkészi kvaliiikáczióra vonatkozó nyelvismeretekről az a törvényczikk nem rendelkezik. (Igaz! Ugy van!) Egészen téves tehát a t. képviselő urnak azon felfogása, mintha az 1840-ik évi törvényczikk, a melyre itt hivatkozás történik a jelen tör­vényjavaslatban, bármely részében is hatályon kivül volna helyezve. (Ugy van!) Sőt teljesen téves az a másik nézetük is, — a mit itten hangoztattak — mintha ez az 1840: VL t.-czikk csak a szorosan vett Magyarországra, az 1848 előtti idők értelmében vett Magyarországra ter­jeszkednék ki, mert az erdélyi unió következté­ben a régi erdélyi törvények általában, igenis, nem lettek hatályon kivül helyezve, hanem azok a magyarországi törvények, a melyekkel bizonyos ügyekre vonatkozólag ellentétes erdélyi törvények nem állottak fenn, hatályukban az erdélyi részekre is kiterjesztettek. (Igaz! Ugy van!) Ez tehát az egyedül helyes és elfogadható magyarázata a fennálló jogállapotnak, a melylyel szemben nem tudom, hogy milyen alapon állit­hatnak mást a t. nemzetiségi képviselő urak. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom