Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-437
Í37. országos ütés 1909 márczius iÖ-én, szerdán. 15 mekek esetén, a kiket saját háztartása körében kénytelen eltartani, akkor ez fog vonatkozni olyan törvénytelen gyermekekre is, a kiket ő tényleg saját háztartása körében eltart. Olyan törvénytelen gyermekekre azonban, azt hiszem, a kiket nem a saját háztartása körében tart el az illető, valószinűleg tisztelt képviselőtársam sem gondolja, hogy a kedvezmény kiterjed. További módositásom, a melyet a pénzügyi bizottság szövegezésével, illetőleg j avaslatával szemben proponálni vagyok bátor, az, hogy a mig itt 5200 koronához, mint maximális határhoz van kötve ezen gyermekparagrafus kedvezményének megadása, addig én 3000 korona jövedelmet vagyok bátor, mint legfelső határt javaslatba hozni, ezáltal kiterjesztve ezt a kedvezményt arra a közéjrosztályra is, a mely még jövedelmének csekélységénél fogva szintén érdemes ennek megadására. A most előterjesztettek alapján módositásom erre vonatkozólag a következő (olvassa) : »Ha oly adózó, a kinek a jelen törvény alapján megállapított jövedelme 8000 koronát meg nem halad, kiskorú gyermekeit, vag)r törvényes kötelezettség alajjján más hozzátartozóit saját háztartása körében eltartja : ez esetben a jövedelemadónak az előző szakaszban foglalt tételei, az állami, köztörvényhatósági és községi alkalmazottak illetményei után járó adó kivételével, mérséklendők egy fokozattal két vagy három ily családtag, két fokozattal négy vagy ennél több ily családtag eltartása esetében.« Megjegyzem, hogy ez a módositás, ez az indit•vány liberálisabb az osztrák törvény, sőt a porosz törvény álláspontjánál is. Az osztrák törvény, a melyre Mezőíi Vilmos t. képviselőtársam hivatkozott, először is négyezer koronát meg nem haladó jövedelemhez köti a szóban forgó kedvezmények megadását, a mienk épen kétszer annyihoz köti; másodszor az osztrák törvény csak a kettő felüli minden családtag után engedi meg a jövedelemből egy huszad levonását, holott ennek az egy húszadnak a levonása, mint a mi eredeti szövegezésünk szerint is, esetleg semmi adómérséklést nem von maga után. Azonfelül pedig az osztrák törvény csak egy fokozattal való leszállitást ismer, mig a mi törvényjavaslatunk ezen módositás szerint két fokozattal való leszállitást is tartalmazna. De vagyok bátor utalni a liberalizmus és a demokratikus követelmények figyelembevétele szempontjából arra is, hogy az a javaslat, a mely most a porosz képviselőház előtt fekszik, és melyet a gyermekparagrafus figyelembevétele szempontjából a porosz képviselőház bizottsága már ki is terjesztett, még a kiterjesztő magyarázatok után is mögötte marad annak, a mit itt módosításomban, — azt hiszem, kijelenthetem, a t. pénzügyminister ur hozzájárulásával, — előterjeszteni bátor voltam. A porosz javaslatban ugyanis, már most, a bizottság szövegezése szerint, csak 6500 márkáig terjedő jövedelemnél adatik meg a kedvezmény, hogy két g}rermeknél egy fokozattal, három-négy gyermeknél két fokozattal lejebb száll a skála, mig 6500 márkánál magasabb, de 9500 márkánál nem magasabb jövedelemnél," már csak három gyermeknél száll le egy fokozattal, í—5 gyermeknél két fokozattal. Megállapitható tehát, hogy e módositott szöveg, a melyet előterjeszteni bátorkodom, ugy az osztrák, mint a porosz törvényjavaslatnál liberálisabb és demokratikusabb alapon áll és azt hiszem, az egész adóreformmunkálatnak kétségtelen előnye, hogy épen ez irányadó szempontnál ily messzemenő humanizmust tanusitunk. Endrey Gyula : Helyes ! (Derültség.) Tízszeres családapának ezt pártolnia kell. Éber Antal: Ennek folytán a harmadik bekezdés, a mely az életkor meghatározására vonatkozik, természetesen elesnék. Végül még az utolsó bekezdéshez vagyok bátor módositó javaslatot tenni. Az utolsó bekezdésnél ugyanis az utolsó mondat azt mondja, hogy a már jogerősen megállapított ugyanazon évi adónak utólagos helyesbítése még a bekezdésben előforduló esetek bekövetkezése esetén sem történhetik meg, vagyis direkte elzárja a pénzügyi közegeket attól, hogy a kivetett adót, ha akármilyen figyelembe veendő körülmény, tartós betegség, munkaképtelenség, katonai szolgálat állana is be, utólag — ezeket figyelembe véve — kiigazíthassák. Ezzel szemben vagyok bátor a következő módosítást indítványozni, a melynek értelmében nem kötelezőleg, hanem legalább lehetőség szerint módjában áll a pénzügyministernek, illetőleg a pénzügyi hatóságoknak a már kivetett adót is figyelemreméltó esetekben, ugy a mint a porosz javaslat kontemplálja, helyesbíteni. E szerint utolsó bekezdésül a következő szöveget ajánlom: »Már jogerősen megállapított ugyanazon évi adó utólagosan helyesbbithető, vagy elengedhető, ha annak kényszerbehajtása az adókötelest gazdasági létében veszélyeztetné, vagy ha a behajtási eljárás előreláthatólag eredménytelen volna.« Bátorkodom módosításaimat elfogadásra ajánlani. Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Bozóky Árpád! Elnök : Bozóky Árpád nincs itt. Zlinszky István jegyző: Thaly László! Thaly László : T. ház ! A tárgyalás alatt levő javaslatnak 25. §-a különösen fontos azért, mert ebben a szakaszban jelentkezik először a magyar törvényhozás előtt annak a családi körülménynek méltánylása, ha több gyermek van. Mig eddig épen ellenkezőleg tulaj donképen a több gyermekes szülőket sújtották, mert az adó, igy az általános kereseti adó is, bizonyos kor elérése után már a gyermekekre is kiterjesztetett: ez az első eset a